A Cassiopeia csillagképben található Messier 103 nyílthalmazt 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain francia csillagász, majd Charles Messier felvette katalógusába. Két fényes csillagához egy harmadik fényes tag is társul, de ez a csillag nem része a halmaznak, közelebb van hozzánk, mint a csillaghalmaz tagjai. A fényes csillagokat közel 40 halványabb veszi körül, enyhén elliptikus alakban. A Földtől 8 000 – 9 500 fényévre található, átmérője 15 fényév, 22 millió éves. Akár egy 50 mm átmérőjű binokulárral is észlelhető, apró ködösségként. Látszó átmérője 6 szögperc, a telihold átmérőjének ötöde.

Messier 103 - Méchain halmaza - VCSE - Schmall Rafael
Messier 103 – Méchain halmaza – VCSE – Schmall Rafael

Olvasd tovább

A 2023. június 20-án koraeste, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Hajógerinc (Carina) csillagképben található NGC 3372 katalógusszámú Carina-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 51×120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO1600 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

NGC 3372 Carina-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 3372 Carina-köd – VCSE – Ágoston Zsolt

Olvasd tovább

A 2023. június 15-én, 16-án, 17-én és 22-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Vízöntő (Aquarius) csillagképben található, NGC 7293 katalógusszámú “Hélix-ködről”, vagy “Csiga-ködről”. Itthonról nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető, ott a zenitig emelkedik. A csillagászati sötét utolsó pár órájában fényképeztem négy éjszakán át, amikor minden más célpont már túl alacsonyan volt, de szerettem volna a napkeltéig hátralévő időt kihasználni. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, oxigénszűrővel 67×180 másodperc, illetve hidrogénszűrővel 46×180 másodperc objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

NGC 7293 - Hélix-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 7293 – Hélix-köd – VCSE – Ágoston Zsolt

Olvasd tovább

Az alábbi két vizuális észlelés a VEGA ’23 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborból és a TUTY-projekttalálkozón készült.

Az NGC 404 galaxis (a LM közepe táján) a Mirach nevű fényes csillag alatt. Rajz: Román Dávid
Az NGC 404 galaxis (a LM közepe táján) a Mirach nevű fényes csillag alatt. Rajz: Román Dávid

A remek ispánki ég alatt lehetőségem volt igazán halvány mélyegeket is megpillantani és ezeket meg is örökíteni. Ezek egyike volt az NGC 404 extragalaxis, vagy más néven a Mirach szelleme, ami igen közel található a Mirach csillaghoz (2 magnitúdós, β Andromedae, mindössze 7 ívpercre van a 11,2 magnitúdós galaxis ettől a csillagtól), ezért nem is könnyű megpillantani. Pici, halvány, elnyúlt ködösségként volt megfigyelhető.

Távcső: 130/650 Newton, 6 mm Planetary, nagyítás: 108x
Időpont: 2023.08.19.
Helyszín: Ispánk
Mechanika: EQ3

Az NGC 404 egy ún. lentikuláris mezőgalaxis, kb. 10 millió fényévre tőlünk. W. Herschel fedezte fel 1784-ben. Mérete picit kisebb, abszolút fényessége picit nagyobb a Kis Magellán Felhőénél. Más, hasonló típusú galaxisokhoz képest nagyon gazdag semleges hidrogénben, amelynek többsége a galaxis körüli nagy gyűrűkben van. Közepén és a külső részeiben ma is folyik benne kis ütemben a csillagkeletkezés. Az NGC 404 valaha spirálgalaxis lehetett, de a vizsgálatok szerint kb. 1 milliárd évvel ezelőtt egy vagy több másik galaxissal egyesült, és lentikulárissá (lencse alakúvá) vált. Talán van a közepén egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk néhány tízezer naptömeggel. Az NGC 404 egyben a LINER-galaxisok közé is tartozik. Bouchard, A.; Prugniel, P.; Koleva, M.; Sharina, M. (2010). “Stellar population and kinematics of NGC 404”. Astronomy & Astrophysics. 513: A54. arXiv:1001.4087 (Cs. Sz.)
Az NGC 6781 panetáris köd a Sas-ban. Rajz: Román Dávid
Az NGC 6781 planetáris köd a Sasban. Rajz: Román Dávid

Leírás

Az NGC 6781 a 13 cm-es tubusomban egy halvány kis planetáris köd a Sas csillagképben, a megpillantásában sokat segített a OIII szűrő.

Távcső: 130/650 Newton, 6 mm Planetary, nagyítás: 108x
Időpont: 2023.08.15.
Helyszín: Ispánk
Mechanika: EQ3
Szűrő: OIII szűrő

Az NGC 6781 1788 óta ismert; távolsága a Naptól kb. 1500 fényév. A 11,4 magnitúdós, 1,9 ívperces, tehát nagy látszó méretű planetáris közepesen nehéz egy 13 cm-es távcsőnek. A 0,44 fénysugarú, vagyis a Neptunusz Nap körüli pályaméretét jó kilencszázszor felülmúló, hordó alakú ködre feltehetően felülről, a hordó elülső fenekéről nézünk rá. A planetáris ködöt létrehozó vörös óriás (pontosabban egy aszimptotikus óriásági csillag) eredetileg 2,5 naptömegű lehetett, és élete végén 0,41 naptömegnyi gázt és 1,53 naptömegnyi port lökött ki: ez alkotja ma ezt a ködösséget. A 17 magnitúdós központi csillagot vizuálisan nem lehet látni (legalább 65 cm-es távcső kellene hozzá), de fotografikusan kisebb műszerrel is megörökíthető. Érdekesség, hogy a fehér törpe központi csillagtól 5000 Csillagászati Egységre egy M típusú, fősorozati törpecsillag kering. E planetáris köd korát 9400 évre becsülik. A rajz jól visszaadja, milyen halvány objektumra számítsunk 13 cm-es távcsőben. (Cs. Sz.)

2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.

A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.

25 éves az ISS - H-alfa nap felvétel - Schmall Raffael - VCSE
25 éves az ISS – H-alfa napfelvétel – Schmall Rafael – VCSE
Távcső: Lunt LS 100 hidrogén-alfa naptávcső
Időpont: 2023.11.20.
Helyszín: Zselici Csillagpark
Átlátszóság: 4
Nyugodtság: 1
Kamera: ZWO ASI 290 MM
Mechanika: Fornax 150
Expozíciós adatok: exp: 1,0 ms, gain: 0, 30 sec 5%
Szűrők: Lunt B1800-as blokkszűrő
A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) az ember által eddig épített legnagyobb űreszköz. Legnagyobb kiterjedése 109 méter, és egyszerre 7 személy lehet benne. Jellegzetes látványát a napelemek és a hűtőradiátorok adják. Az ISS parancsnoka e sorok írásakor Andreas Mogensen dán (ESA) űrhajós (2023. december 19-én). Öt űrügynökség: az amerikai (NASA), az orosz (Rosszkozmosz), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és a japán (JAXA) közös vállalkozása. Az űrállomás költségének legnagyobb részét az amerikaiak fizetik, kisebb részét az oroszok, az együttes európai-japán-kanadai hozzájárulás pedig az orosszal azonos összegű (körülbelül). Egy űrhajós egy napja 7,5 millió dollárba kerül az építés, a felbocsátás, a visszatérés, az ottlét költségeit számolva folyó áron (az 1970-es évekbeli Skylab űrállomáson, az akkor pénzértéket maira átszámolva, még 19 millió dollárba került egy űrhajós egy napja.) Az űrállomás összes költsége már régen meghaladta a 150 milliárd dollárt is. Működés szempontjából orosz keringő egységre (Rosszkozmosz) és amerikai (NASA-ESA-CSA-JAXA) modulra van osztva. Átlagosan 400 km földfelszíni magasságban kering a Föld körül, 93 perc alatt járva a körbe a Földet, kb. 15 és fél keringést megtéve naponta köröttünk. Havonta két km-rel süllyed a magassága, ezért időről-időre pályakorrekció kell. Első elemét még 1998-ban bocsátották fel, és 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott. 2023. decemberéig 21 ország 273 űrhajósa és űrturistája járt rajta. További egységekkel tervezik még most is kiegészíteni (pl. az Axiomnak nevezett modullal). Az ISS működésének végét már sokszor tervezték, majd többször meghosszabbították. A jelenlegi amerikai tervek szerint egy űrhajóval, előre eltervezett módon bevezetnék a Csendes-óceánba 2031-ben (deorbitálnák). A kínaiak nem vesznek részt a programban, saját űrállomásuk van; az amerikaiak pedig magáncégek által épített űrállomásokkal tervezik felváltani az ISS-beli részvételüket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi egyezmények szerint minden ország felelős az általa felbocsátott űreszközért. (Cs. Sz.)