Fridrich János - NGC 2903 - VCSE

Fridrich János képe: az NGC 2903 extragalaxis fotója. A képen észak felfelé, kelet balra van. – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2019. február 7.: 28 db, 2021. március 9.: 34 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy, Boba
Expozíciós idő: 28×60 sec, 34×180 sec
Érzékenység: ISO3200, ISO1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000Da
Vezetés: Nem volt, Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5

Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítései a képhez:

Az NGC 2903 egy úgynevezett izolált horgas spirálgalaxis.

Olvasd tovább

A Földről nézve ritka esetekben a Naprendszer két nagybolygója elfedheti egymást: a Földhöz közelebbi kitakarhatja a Földtől távolabbi teljes korongját vagy csak annak egy részét. Ezt a jelenséget nevezik kölcsönös bolygófedésnek. Nagyon ritkán következik be ilyen, szerencsésnek mondhatja magát az a generáció, amelyik ilyennek lehet tanúja…

A Sky and Telescope 1979. márciusi száma 220-222. oldalán S. C. Albers közölt egy cikket Kölcsönös bolygófedések 1557-től 2230-ig címmel (Mutual Occultations of Planets: 1557 to 2230). Az akkori számítógépek sebessége és számolási teljesítménye a maiakhoz képest nagyon alacsony volt, de így is megkönnyítette neki a komputer, hogy felderítse az ilyen események bekövetkezésének időpontját évszázadokra hátra és előre. Az általa vizsgált 673 éves időszak alatt csak 21 kölcsönös bolygófedést talált, amelyek közül egyik sem a 20. században következett be. A 19. század is vérszegény volt kölcsönös bolygófedésekben, mindössze kettő esett az 1801-1900 közti évekre. A következő kölcsönös bolygófedés csak 2065-ben lesz.

Olvasd tovább

VCSE - Egy blazár egy nagyon nagytömegű fekete lyuk egy aktív galaxis közepén, amire közel, de nem pontosan a fekete lyuk által kilövellt jetről nézünk rá. (Fehéres kiáramló anyagsugár.) A fekete lyuk körül egy spirális anyagbefogási korong van, ami a közelében elhaladó, a lyuk árapályereje által széttépett csillagok és csillaghalmazokból jött létre. A fényességváltozást a kilövellt nyaláb (ang. jet) fényesésgingadozásai okozzák, mert az anyagutánpótlás nem teljesen állandó és folyamatos. - Forrás: wikipedia
VCSE – A blazár egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk egy aktív galaxis közepén, amire közel, de nem pontosan a fekete lyuk által kilövellt jetről nézünk rá. (A képen ez a fehéres kiáramló anyagsugár.) A fekete lyuk körül egy spirális anyagbefogási korong van, ami a közelében elhaladó, a lyuk árapályereje által széttépett csillagokból és csillaghalmazokból jött létre. A fényességváltozást a kilövellt nyaláb (ang. jet) fényességingadozásai okozzák, mert az anyagutánpótlás nem teljesen állandó és folyamatos. – Forrás: Wikipedia

Felfedezése óta most a legfényesebb a BL Lacertae nevű blazár.

Olvasd tovább

VCSE - Ezz az, ami Bánfalvi Péterre oly' sok jupiterév alatt jellemző volt mindig is, és még ma is (és reméljük sokáig): rengeteg embernek mutatta meg a Holdat egy 100/1000-es távcsővel - Fotó: Csizmadia Szilárd (2013. április 15., Zalaegerszeg)
VCSE – Ez az, ami Bánfalvi Péterre oly’ sok jupiterév alatt jellemző volt mindig is, és még ma is (és reméljük sokáig): rengeteg embernek mutatta meg a Holdat egy 100/1000-es távcsővel – Fotó: Csizmadia Szilárd (2013. április 15., Zalaegerszeg)

 

Bánfalvi Péter zalaegerszegi amatőrcsillagász, nyugalmazott iskolaigazgató, matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Öveges József Egyesülete elnöke, a Vega Csillagászati Egyesület elnökségi tagja, Hettyei-díjas. (Valamikor a Csillagászat Baráti Köre vezetőségi tagja is volt.) Kb. 50 éve tart már járdacsillagászatot (eredeti nevén: távcsöves bemutatókat), 2019-ig évente 30-60 alkalommal – 2020-ban az ismert járványügyi korlátozások miatt csak féltucatszor. De tervezi a visszatérést ehhez a tevékenységéhez. Talán Péternek a mára már Zalában legendává vált 100/1000-es Zeiss AS-refraktorral tartott távcsöves bemutatói és Juhász Tibor csillagászati szakkörei és Albireo-lapja alapozták meg az évtizedek alatt az itteni aktív amatőrcsillagászati életet, amiből több hivatásos csillagász is kikerült már.
Péter ezenkívül lelkes ismeretterjesztő is, rengeteg szakkört és nagyközönségnek szóló alapfokú előadást tartott a most már több, mint négy jupiterkeringésnyi idő alatt, amióta első csillagászati ismeretterjesztő tevékenységét végezte. Számtalan interjút adott a helyi médiának. A modern eszközöket ugyanúgy használja, mint bármelyik fiatal.

Olvasd tovább

A csillagászat történéseit figyelemmel követők néhány hete találkozhattak a hírrel, hogy Szabó Zsófia Marianna tagtársunk, az ELTE TTK csillagász mesterszakos hallgatója távcsőidőt nyert az Európai Nagyon Hosszú Bázisvonalú Interferométer Hálózatra (EVN). Vizsgálatának tárgya a csillagkeletkezést kísérő mézer emisszió megfigyelése egy kettős rendszerben.

A nyertes pályázat apropóján Zsíros László Róbert beszélgetett Zsófival a Szertár podcastben. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy miért újszerű ez a megfigyelés vagy arra, hogyan lett egy nemzetközi kutatás vezetője még az MSC diploma megszerzése előtt, akkor hallgassátok meg a beszélgetést!