A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat Napja” zalaegerszegi programja a 2020. évi őszi Csillagászat Napján – tekintettel a kialakult járványügyi helyzetre – ezúttal egy online távcsöves bemutató lesz 2020. szeptember 26-án (szombat) este 19:00 órai kezdettel (nyári időszámítás szerint). A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából fogjuk a Holdat és más égi objektumokat (néhány fényesebb mélyeget) megfigyelni derült idő esetén, és a távcső által adott képet kivetítjük az interneten. Borult idő esetén csillagászati ismeretterjesztő, online közvetített előadásra kerül sor. Az előadó és az előadás címe: Dr. Csizmadia Szilárd csillagász: A vénuszi élet lehetőségéről.

VCSE - 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer
VCSE – 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer

Olvasd tovább

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus észlelése kezdőktől haladókig:

Egész évben észlelhető az északi féltekéről az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus (néhány helyen: Törött vagy Deformálódott Eljegyzési Gyűrű-aszterizmus), mivel cirkumpoláris. A legjobb látványt 5 cm körüli keresőtávcsövekben adja, de észlelhető bármilyen pici binokulárral és nagyobb távcsövekkel is, ha utóbbiak látómezeje 1 fokos legalább.

Az Eljegyzési Gyűrű-aszterizmust úgy kell megkeresni, hogy a Sarkcsillagot kell a látómezőbe állítani. Ekörül lehet látni egy kör alakú csillagívet, ami az egyik odalán be van horpadva. Ezen a fényképen összekötötték az aszterizmust alkotó csillagokat:

VCSE - A kb. kétharmad fok méretű
VCSE – A kb. kétharmad fok méretű “Eljegyzési Gyűrű” aszterizmus a Sarkcsillag (Polaris) körül – Forrás: Sky and Telescope

Az aszterizmus első leírása és elnevezése William L. Duttontól származik 1961-ből, aki a Sky and Telescope azévi januári számában közölte megfigyelését.

 

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 h, illetve NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában az itt közölt adatokhoz képest.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak.

 

Holdfázisok:

Telihold: 2020. szeptember 2. 07:22 NYISZ

Utolsó negyed: 2020. szeptember 10. 11:25 NYISZ

Újhold: 2020. szeptember 17. 13:00 NYISZ

Első negyed: 2020. szeptember 24. 03:54 NYISZ

Olvasd tovább

VCSE - A Föld egy része a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve. A Hold árnyéka a fekete folt a kép közepétől kissé felfelé. - Forrás: APOD, NASA, ISS
VCSE – A Föld egy része a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve. A Hold árnyéka a fekete folt a kép közepétől kissé felfelé. – Forrás: APOD, NASA, ISS

A fenti képen a 2020. június 21-i gyűrűs napfogyatkozás látható, ahogyan az a Nemzetközi Űrállomásról látszódott (International Space Station, ISS; a nap csillagászati képe volt 2020. június 27-én). A napfogyatkozásoknak ez a fajtája akkor jön létre, amikor a Hold úgy kerül a Nap és a Föld közé, hogy a Hold a Föld körüli pályájának tőlünk távolabbi szegletében jár, így valamivel kisebbnek látszódik, mint amikor közelebb van hozzánk. Olvasd tovább

A most felfedezett hatalmas, 30 fok (!) hosszúságú, főleg hidrogéngázból álló ívdarab – egy körív egy része – feltehetőleg egy mintegy százezer éve robbant szupernóva maradványa.

VCSE - A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzelebeli kiegészítése (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagylátószögű felvételeken. - Forrás: Sky and Telescope
VCSE – A most felfedezett hatalmas hidrogénív (sárga szakasz) és teljes körré való képzeletbeli kiegészítésének (piros kör) elhelyezkedése a csillagképek között. A hidrogénív szabad szemmel nem látszik, csak hosszú expozíciós idejű, nagyon nagy látószögű felvételeken. (A Sky and Telescope képén egy M betű kimaradt a Zsiráf = Camelopardalis csillagkép latin nevéből.) – Forrás: Sky and Telescope, Robert Benjamin, Gregg Dinderman

Ultraibolya és keskenysávú hidrogénszűrőkkel sikerült ezt az új mélyég-objektumot felfedezni. Mivel nagyon ritka és vékony alakzat, az égbolt feltehetően legnagyobb szupernóva-maradványa eddig észrevétlen maradt. Olvasd tovább