Amerikai csillagászok egy csoportja (M. M. Knight és munkatársai, 2023. január 30., The Astronomers Telegram 15879,) megmérték a C/2022 E3 (ZTF) üstökös magjának forgásidejét. A méréshez a Lowell Obszervatórium 1,1 méteres távcsövét használták, a távcsővel a méréshez szükséges képeket 2023. január 22-én, 25-én, 26-án és 27-én vették fel; ezen túl január 26-án a 4,3 méter nyílású Lowell Felfedező Távcsővel (Lowell Discovery Telescope) is készítettek képeket a kométáról. Keskenysávú fotometriai szűrővel a CN-molekula vonalán mérték az üstököst (CN, egy szén és egy nitrogénatom vegyülete, amit először a csillagközi térben fedeztek fel 1938-ban). A több éjszakányi méréseken azt keresték, hogy a mag körüli kómában mikor jelennek meg ugyanazok a csomók, fényfoltok ugyanott. Ebből az üstökösmag forgási idejét 8,7 (plusz-mínusz 0,1) órára becsülték. A képeken ugyancsak megtalálták az OH, ionizált szén-monoxid (CO+) és nagy mennyiségű por jelenlétét.

José J. Chambó képe a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről az USA Új-Mexikó tagállamában lévő Mayhill-ből készült még 2022. december 24-én. 3 fok hosszú ioncsóvát figyelhettünk meg a képen. A kép 31 perc expozíciós idővel készült. Forrás: https://astronomy.com/photos/picture-of-day/2023/01/comet-ztf-arrives
José J. Chambó képe a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről az USA Új-Mexikó tagállamában lévő Mayhill-ből készült még 2022. december 24-én. 3 fok hosszú ioncsóvát figyelhettünk meg a képen. A kép 31 perc expozíciós idővel készült. Forrás: https://astronomy.com/photos/picture-of-day/2023/01/comet-ztf-arrives
Ez csak egyetlen nyers, kalibrálva és kidolgozva. (Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Időpont: 2023-01-30. Helyszín: Hetes (Somogy megye). Kamera: ZWO ASI 533MC PRO. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 GT. Expozíciós adatok: 1x90s. Szűrő: Astronomik L2)
Ez csak egyetlen nyers kép, kalibrálva és kidolgozva. (Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Időpont: 2023.01.30. Helyszín: Hetes (Somogy megye). Kamera: ZWO ASI 533MC PRO. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 GT. Expozíciós adatok: 1×90 s. Szűrő: Astronomik L2)

2023. január 30.: Már egyetlen, másfél perces fotón is nagyszerűen feltűnik ennek az üstökösnek a kiterjedt por- és gázburka (kómája), és ioncsóvája is (hosszú, egyenes vonal az üstökösből kiágazva) a háttércsillagok tengerében Vámosi Flórián fenti képén.

2023. február 1-én kerül földközelbe a C/2022 E3 (ZTF) üstökös, amely január 12-én volt kb. 50 000 év eltelte után ismét napközelben. A magyarországi megfigyelők már tavaly nyár óta észlelik és szép fotókat készítettek róla (a rajzokat, szöveges megfigyeléseket külön cikkben mutatjuk majd be.) Az üstökös felfedezéséről és egyéb tulajdonságairól itt írtunk részletesebben, ahol az üstökös keresőtérképe és koordinátáinak, fényességének előrejelzése is megtalálható. Már korábban is bemutattunk pár, a www.eszleles.hu-ra érkezett fényképet itt, valamint itt is. Az üstökös február 6-ig cirkumpoláris, vagyis egész éjjel észlelhető, utána pedig gyorsan halványodik, de megfigyelhető marad kisebb távcsővel az esti égbolton. Február végén már 8,5 magnitúdós, február 8-án süllyed a szabadszemes 6 magnitúdós határ alá. (De addig is nehézkes megfigyelni szabad szemmel, de binokulárokkal könnyű. A szabadszemes megfigyelés feltétele a derült, holdfénymentes, nagyon tiszta, jó átlátszóságú és fényszennyezésmentes égbolt. Aki az Androméda-ködöt sem látja szabad szemmel, azt ezt az üstököst sem fogja; aki viszont a Triangulum-galaxist is észreveszi távcső nélkül, annak jó esélye van a kométa megpillantására.)

Most pedig lássuk a fotografikus észleléseket!

Vámosi Flórián - 2022-07-19 - 60s - Esprit 80 Triplet APO - ZWO ASI 533MC PRO
Vámosi Flórián – 2022.07.19. – 60 s – Esprit 80 Triplet APO – ZWO ASI 533MC PRO

2022. július 19.: “Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdót. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdós volt a C/2022 E3 üstökös, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban. Ebben a verzióban a kép középső 32%-át kivágtam, talán így jobban látszik az üstökös.” (Vámosi Flórián)

Olvasd tovább

 

Fotó: Krischbaum Tamás
Távcső: SkyWatcher 80/600 ED APO
Mechanika: SkyWatcher HEQ-5 Pro GoTo
Kép készítésének időpontja: 2022. december 26.
Kép készítésének helye: Kemendollár
Kamera: ASI294MC Pro
Expozíció: 60×180 sec, gain=121-en
Sötétkép (dark), mezősimító (flat) korrekció flatdarkkal
Szűrő: Optolong UV/IR-cut

Olvasd tovább

A galaktikus cirruszfelhő (ang.: galactic cirrus cloud) – más nevükön infravörös cirruszfelhők (ang.: infrared cirrus clouds) – a Galaxisunkban előforduló, szálas – filamentáris – szerkezetű, ritka eloszlású por. Legerősebben távoli infravörösben sugároz. (A távoli infravöröst egyes szerzők 25-350 mikrométeres, mások megengedőbben a 15 mikrométer – 1 mm hullámhosszú elektromágneses sugárzásként határozzák meg.) Először 1965-ben figyelte meg őket látható fényben B. T. Lynds a Palomar Observatory Sky Survey (POSS, Palomar Csillagvizsgáló Égboltfelmérés) fotografikus lemezein. Részletes tulajdonságaikat az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) holland-amerikai-egyesült királyságbeli műhold észlelte 1983-ban, 60 és 100 mikrométeren, és ekkor sikerült őket első alkalommal alaposabban feltérképezni. Nevüket kinézetükről kapták.

Az Orion csillagkép látható fényben (balra), az Orion öve alatt a fényes Orion-köddel (M42-43). Jobbra szintén az Orion csillagkép, távoli infravörösben, az IRAS műhold képeiből összerakva. A jobb tájékozódás érdekében mindkét képen összekötötték az Orion csillagait. Figyeljük meg, mennyivel másképp néz ki az égboltnak ez a része látható fényben és infravörösben. Forrás: NASA/IRAS, Wikipédia

Olvasd tovább

A Kutatók Éjszakája 2022 programsorozat részeként került sor az újabb járdacsillagászatra Jákon, a Jáki Nagy Márton Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola egyik tantermében, 2022. szeptember 30-án.

VCSE – Bánfalvi Péter előadását Jandó Attila tolmácsolja a jáki iskolában. Fotó: Lampért-Csáki Marianna, 2022.09.30., Ják

Olvasd tovább