VCSE - Az NGC 1499 jelű diffűzköd és az (584) Semiramis kisbolygó nyoma. - Molnár Iván felvétele
VCSE – Az NGC 1499 jelű diffúzköd és az (584) Semiramis kisbolygó nyoma. A mellékelt képen egy rövid kis csík található. Ez az (584) Semiramis (ejtsd: szemirámisz) kisbolygó nyomvonala, amit a Kalifornia-ködről (NGC 1499) készült összeadott képeimen látszik. Medián szűrővel összeadva a felvételeket, gyakran kiátlagolódik egy kisbolygó nyoma, összegezve viszont megmarad. – Molnár Iván felvétele

Bizony, érik még meglepetések az amatőr asztrofotósokat. Az NGC 1499 Kalifornia-ködöt fotóztam és a feldolgozás után egy rövid csíkot fedeztem fel az összegzett képen. A feldolgozás előtt átnézem az egyes fotókat és a repülőgéppel, műholddal, meteorral fűszerezetteket eleve szelektálom, de ezt nem vettem észre, mert pontszerű volt. Csizmadia Szilárd csillagász gyors reagálásának köszönhetően megállapítást nyert a rejtélyes mozgó égitest, ami nem más, mint az (584) Semiramis kisbolygó. A kisbolygót August Kopff fedezte fel 1906. január 15-én. Az én észlelésem idején fényessége 10,8 magnitúdó volt. A kisbolygó 3 év 239 nap alatt kerüli meg a Napot, forgásideje 5 óra 4 perc, átmérője 56 km. Az asszír/babiloni királynőről, Szemiramiszről nevezték el.

Szemiramisz legendáktól övezett alakja valós személy volt, állítólag ő építette Babilon városát.
A képek 2018. november 5-én 22:49 – november 6. 01:42 UT között készültek SkyWatcher gyártmányú  80/600 ED APO távcsővel. Reduktor-korrektor 0,85x, szűrők nélkül. AZ-EQ 6 GT mechanikán volt a műszer, vezetés nélkül. Canon EOS 600D átalakított fényképezőgéppel, ISO 1600 érzékenységen 85 x 120 sec kép készült, ebből 70 db került összegzésre: összesen 2 óra 20 perc. Feldolgozás: DSS. PS, DPP szoftverekkel, 10 db dark, 10 db flat és 10 db bias alkalmazásával. Észlelési hely: Gemini Astronomical Observatory, Negyed, Szlovákia.
Az Oumuamua kisbolygó méréseken alapuló fantázaképe
Az Oumuamua kisbolygó méréseken alapuló fantázaképe. A mérések azt mutatják, hogy a kisbolygó nagyon-nagyon elnyúlt alakú.
Szeretettel hívunk meg Virtuális Csillagászati Klub-összejövetelünkre, amelynek soron következő foglalkozása 
2018. március 19-én lesz 20 órai kezdettel,
és a www.galileowebcast.hu címen lehet nyomonkövetni, illetve Skype-on (csizmadia.szilard felhasználó) lehet kommentálni, hozzászólni, kérdezni.
Előadó: Csizmadia Szilárd
Cím: Intersztelláris eredetű objektumok a Naprendszerben
Kivonat: Az Oumuamua kisbolygó felfedezése 2017-ben ráirányította a figyelmet, hogy Naprendszerünkbe bekerültek – bekerülhettek más csillagok körül kialakult és egyéb intersztelláris eredetű objektumok. Ezek lehetnek betolakodó vörös- és barna-törpék, üstökösök, kisbolygók, meteorok, sőt meteoritek is. Az előadásban ezekről lesz szó, először általánosságokban, majd az Oumuamua-ról részleteiben is.

2017. szeptember 1-én jelentős földközelségben volt a (3122) Florence kisbolygó: mintegy hét millió km-re közelítette meg Földünket. 1890-2500 között ekkor volt a legközelebb a Földhöz. Tagtársaink több alkalommal is sikeresen észlelték (pl. Kocsis Antal 2017. aug. 30-án, Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd aug. 31-én, ami itt és itt érhető el,  szept. 5-én). A kisbolygó földközelségéről itt írtunk, holdjai felfedezéséről pedig itt.

2017. október 1-én, földközelsége után ismét sikerült észlelnük a kisbolygót. Az előrejelzések szerint a szeptember elejei 8,7 mg-ról október 1-ére már 13,8 mg-re halványodott el, vagyis 110-szer halványabb már, mint szept. 1-én volt.

Mozgása is lelassult, percenként kb. 20 ívmásodperc helyett már csak kb, 0,9″/perc sebességgel mozog az égen idén október elején.

VCSE - A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. - Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele
VCSE – A (3122) Florence kisbolygó 2017. október 1-én kora este. A vezetés hibái és az élességállítás elmulasztása miatt miatt a csillagok kissé banán alakúak. Az összeadott hét képen a kisbolygó csíkot húz, ez a csík a kisbolygó látszó, csillagok háttere előtti mozgásának következménye. – Ágoston Zsolt és Csizmadia Szilárd felvétele

A VCSE Távvezérelt Csillagviszgálójában hét felvételt sikerült készítenünk 2017. október 1-én 18:40 UT és és 19:14 UT között 250/1200-as Newton távcsővel, ISO 1600 érzékenységgel, hozzábetőleg 5 percenként készítve egy-egy 30 sec-es képet. Az első negyed utáni, telehold előtti, kb. 83%-os fázisú Hold, valamint a leszálló párásság zavarta az észlelést a megyeszékhely fényein túl is. Végül azért kellett abbahagynunk az észlelést, mert a csillagok eltűntek az égről is, a képekről is, az átlátszóság változása miatt…

VCSE - Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.
VCSE – Az előző kép negatívba átfordítva. A kép közepén lévő csík a Florence-kisbolygó nyoma.

A fenti kép a hét kép összegét tartalmazza. Az észleléseket Csizmadia Szilárd végezte, a képfeldolgozást Ágoston Zsolt.

Míg aug. 31-én, illetve szept. 5-én mozgása alapján azonnal és könnyen sikerült azonosítani az akkor 8,7, ill. 10,5 mg-s kisbolygót, most sokkal nehezebben ment a már 13,8 mg-re elhalványodott aszteroida felismerése. Az Aladin szoftverrel eltöltött, a területről nagyobb távcsővel készült képeken a környező csillagokat felismertük, ezért elkezdtünk képeket készíteni, hogy akkor az összeadott képen majd a kisbolygó is rajta lesz. De csak az összeadott képeken, a kisbolygó elmozdulásából származó csíkot megpillantva ismertük fel a kisbolygót. Utána már az eredeti képeken is megtaláltuk a távcsövünkben és a rossz ég mellett már nagyon halvány kisbolygót.

Csodálatos élmény látni csillagrendszerünket működés közben, ahogy nyomonkövethetjük, a Földtül egyre jobban eltávolód, kb. 5 km-es kisbolygó hogyan halványodott el az elmúlt egy hónap és egy nap során.

A 2017. aug. 31-i észlelésünk után több nap borult következett, majd a második szerző angliai útja akadályozta a megfigyelést. Szeptember 5-én azonban ismét sikerült a kisbolygót felkeresni, az IAU Minor Planet Center efemerida-szolgáltatásának koordinátái tökéletesek voltak. Az alábbi felvételek a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 250/1200-as Newton-távcsövével készültek, ami GoTo-s EQ-6 mechanikára van feltéve és Zalaegerszegen található. Kómakorrektor és átalakítatlan Canon 6D került alkalmazásra, az érzékenység ISO 800 volt, az expozíciós idő 15 sec és minden 65. másodpercben kezdődött egy új expozíció. A vezetőkamera a sietség miatt nem volt bekapcsolva, ezért lehet látni, hogy a látómező elmozdul az égen. A kisbolygó az animáció alján látható. Érdekesség, hogy az egyik észlelő (Cs. Sz.) a megfigyelés során az angliai Coventry-ben tartózkodott, és onnét vezérelte a távcsövet. A másik észlelő (Á. Zs.) nemcsak asszisztált az észleléshez, de a képfeldolgozást is ő végezte el Photoshoppal összeadogatva a képet. Így jött létre az alábbi, 29 egyedi képből álló animáció. A képek 2017. szept. 5-én 23:05 – 23:42 NYISZ között készültek. Az aug. 31-i 8,7 mg-ról kb. 10,1 mg-ra halványodott kisbolygó még mindig látványos, gyors látszó mozgása ezeken a képeken is jól nyomon követhető. Élesebb szeműek észrevehetik, hogy a kisbolygó látszó mozgása azért valamennyit már lelassult az aug. 31-i képekhez képest.

Az animáció 4 frame/sec sebességű.

Az animáción a csillagok ugrálását a mechanika (periodikus) hibája okozza, amire most nem korrigáltunk, mert a képeket minél hamarább meg akartuk osztani.

A megfigyelés jó átlátszóság, de közel telehold mellett történt (egy nappal voltunk telehold előtt).

 

 

A 2017. augusztus 31-i észlelésekből összeállított animáció után Ágoston Zsolt összeállította az összegképet is. Ezt az összegképet itt mutatjuk be:

VCSE - A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én - Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
VCSE – A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A 250/1200-as Newton távcsővel, kómakorrektorral, Canon 6D-vel ISO800 ézékenységen készített 120 db 20 másodperces képet a Sequator nevű szoftverrel állította össze Ágoston Zsolt, miután Startoolssal feldolgozta és Photoshoppal eltüntette a hotpixeleket. A Sequator feltehetően nem olyan pontos, mint a DSS vagy a Nebulosity szoftverek, de csak vele tudta összeállítani a képet. Jobban kinagyítva a képet ugyan látható, hogy nem teljesen egyenes vonalba rendeződik a kisbolygó, de szerinte ez inkább a szoftver pontatlansága miatt van így. A Sequator inkább asztrotájképek összeállítására készült, nem mély-ég felvételek feldolgozásához.

A kép többi adatai és a képhez csatolt animáció itt érhető el.