A VCSE Alapszabályának V/7-ik pontja szerint: Szenior tag címet adományozhat az elnökség annak a rendes tagnak, aki legalább nyolc éve megszakítás nélkül tagja az Egyesületnek és kiemelkedő csillagászati ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati vagy csillagászati tevékenysége alapján erre a címre érdemessé vált. A szenior tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az elnökség évente legfeljebb egy személynek adhat szenior tag címet.”

A VCSE korábbi szenior tagjainak listája itt tekinthető meg.

A 2017. dec. 27-i elnökségi ülésen döntöttünk arról, hogy a 2018. évi szenior tagi címet Simonkay Piroska tagtársunk kapja meg.

Simonkay Piroska Szombathelyen született. Az amatőrcsillagászat a családjában volt: édesapja, Simonkay Ferenc távcsőbirtokos, vizuális megfigyelő volt, aki 1994-1996-ban és 1997-1999-ben a VCSE elnöki posztját is betöltötte. A kezdeti lépésekre biztos ez volt legnagyobb hatással, később a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban az Albireo Csillagászati Szakkör lelkes tagja volt, és Juhász Tibor, a kor egyik vezető amatőrcsillagászának irányításával fejlesztette tovább ismereteit az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején. Piroska részt vett a szakkör és a gimnázium képviseletében az akkori idők országos csillagászati tanulmányi versenyein is, csapatával az országos döntőkbe jutva.

VCSE - Simonkay Piroska (jobbra) várja, hogy a távcsőbe tekinthessen a 2012. tavaszi VCSE-észlelőhétvégén Zalalövőn. A távcsőnél Csizmadia Szilárd, mellette Bánfalvi Péter. (A háttal álló személy talán Győrffy Örs?) - Molnár Melinda felvétele
VCSE – Simonkay Piroska (balra) várja, hogy a távcsőbe tekinthessen a 2012. tavaszi VCSE-észlelőhétvégén Zalalövőn. A távcsőnél Csizmadia Szilárd, mellette Bánfalvi Péter. (A háttal álló személy balra talán Győrffy Örs?) – Molnár Melinda felvétele

1993-ban csatlakozott a Vega Klubhoz. Ennek a jogi személyiség nélküli baráti társaság fejlődésének következő lépése az volt, hogy 1994. augusztus 10-én, Kehidakustányban hivatalosan bejegyzett egyesületté alakult. Az alakuló ülésen részt vevő kevesebb, mint egytucatnyi amatőrcsillagász egyike volt Piroska, így a VCSE egyik alapító tagját tisztelhetjük benne, aki azóta is velünk van.

Piroska a következő években minden táborban részt vett, minden egyesületi rendezvényre és közgyűlésre eljött, aktívan részt vett a VCSE-s és az ország amatőrcsillagászati életében: eljutott szinte minden nagyobb országos rendezvényre az 1990-es években és a 2000-es évek elején.

Főként csoportos, szervezett vizuális meteormegfigyeléssel és napfogyatkozás-megfigyelésekkel foglalkozott. Az archívumok számos meteormegfigyelését tartalmazzák, és igen sok fotón, videón szerepel, amint távoli országokba elutazva részt vesz napfogyatkozás-megfigyelésekben.

A 2008-at követő években két kisgyereke (egy fiú és egy lány) született, akik csak mostanában lépnek iskoláskorba. Régóta ismert effektus, hogy az anyákat teljesen természetesen annyira lekötik a kisgyerekek, hogy pár év kényszerűségből kiesik az amatőrcsillagászatból nekik, amíg a picik maguk is amatőrcsillagásszá nem válnak olyan 8-10 éves koruk körül… Piroska ennek ellenére a háttérből tovább segíti a VCSE munkáját: nemcsak anyagilag támogatta az Egyesületet ezekben az években, de a VEGA, a honlap, és az általunk kiadott könyvek neki köszönhetik, hogy jó helyesírással, magyartalanságoktól mentesen jelennek meg a szövegek. Ő a VEGA c. amatőrcsillagászati lap és a honlap nyelvi lektora már sok-sok év óta. A háttérben munkálkodva sok kérdéssel, érdeklődő megjegyzéssel segítette a szakmai anyagok érdekesebbé, érthetőbbé tételét is.

Német-magyar szakfordítóként, tolmácsként dolgozik, szinkronfordítói és építőmérnöki végzettsége is van.

Gratulálunk szenior tagi címéhez!

VCSE - A Béla-kráter a Holdon
VCSE – A Béla-kráter a Holdon

Mindezidáig úgy tudtam, hogy 16 magyar vonatkozással bíró kráter van a Holdon, az Izsák-könyvet bemutató előadásomban és cikkemben is ennyit említettem. Ugyanennyiről tud pl. a Puli-projekt vonatkozó honlapja is. Az elnevezések csillagászokról (Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák, Weinek, és az amatőrcsillagász Hédervári), Nobel-díjasokról (Békésy, Hevesy, Zsigmondy – bár utóbbi magát osztráknak vallotta), illetve más matematikusokról, fizikusokról (Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann, Bolyai, Segner) történtek. A csillagaszat.hu vonatkozó oldala sem sorol fel többet.

Teljesen véletlenül bukkantam rá a 17-ik magyar vonatkozású holdkráterre egy borongós vasárnap délután, a Bélára, pedig a https://planetarynames.wr.usgs.gov/ vonatkozó oldala szerint már 1976-ban elnevezték. Az elnevezés indoklása angolul, és az általam hevenyészett magyar fordítása a következő:

“Hungarian male name, also Slovak female name.”

Azaz: “magyar férfi név, egyben szlovák női név is.”

Vagyis nem egy konkrét személyről nevezték el ezt a pici krátert, hanem egy, a magyarban (és a szlovákban is) előforduló keresztnevet adtak neki. Sőt, az angol nyelvű wikipédia oldal kizárólag annyit mond a név eredetéről, hogy ez egy “magyar férfinév” (Hungarian masculin name).

Érdekes lenne az elnevezés történetét felkutatni, a javaslattevő személyét kideríteni.

Maga a kráter egyébként elég érdekes, mert erősen aszimmetrikus, nagyon elnyúlt: 11×2 km-es! Megfigyelése nem reménytelen nagyobb amatőr távcsövekkel.

A Béla-kráter a Holdon az északi szélesség 24,7°-án, és a keleti hosszúság 2,3 fokán fekszik, mégpedig a Hadley-rianásnál. A mellette lévő másik három krátert spanyol, japán és afrikai férfi keresztnevekről nevezték el, a Béla-kráter tehát ebbe a sorba illeszkedik.

 

Idén december 25-én elhunyt Vera Rubin, amerikai csillagásznő, akinek nevét leginkább a sötét anyag kapcsán ismerjük.

 

A sötét anyag létezését Franz Zwicky svájci származású csillagász már a II. világháború előtti években megsejtette. Kétséget kizáró bizonyítékot a sötét anyag jelenlétére azonban Vera Rubin talált az 1970-es években. Rubin mutatta ki spektroszkópiai észlelésekkel, hogy a galaxisokban a csillagok úgy járják körbe a galaxisok centrumát, hogy eközben keringési sebességük majdhogynem állandó, nem függ a galaxis középpontjától mért távolságtól. Ez a Naprendszerben nem így van: a bolygók annál kisebb sebességgel haladnak pályájukon, minél távolabb vannak a Naptól. A Naphoz közelebbi Vénusz pl. 35 km/s sebességgel halad pályáján, a Föld 30 km/s-cel, a Naptól távolabbi Jupiter pedig 13 km/s-mal rója pályáját a Nap körül. A galaxisbeli csillagokra is hasonlót várnánk, ehhez képest pl. a Tejútrendszerben a maghoz közelebb a csillagok sebessége nő, ha a centrumtól távolabb vannak (!), majd állandó a keringési sebesség a magtól kifelé a legkülső csillagokig (olyan 220 km/s), és más galaxisokban is nagyon gyakran ez a helyzet. Ilyen sebességeloszlást csak olyan tömegeloszlás hozhat létre, ami körülveszi és áthatja az egész galaxist, gravitációs kölcsönhatásra képes, és a csillagok keringési sebességét így módosítja; de ez a gravitáló tömeg láthatatlan műszereinkkel (vagy túl halvány még mindig nekik), ezért nevezik sötét vagy nem látható anyagnak.

 

Egy másik megoldás, hogy a sötét anyag-jelenséget valamiféle extra erőhatás hozza létre.

 

Az utóbbi évtizedek nem oldották meg a sötét anyag-rejtélyét: sem halvány, alig látható anyagot nem találtak, sem extra, túl sötét részecskéket sem, de eddig nem ismert erőhatást (kölcsönhatást) sem, ami a megfigyelteket létrehozza.

 

A szóban forgó extra gravitációs erőmezőt átlagosan egy galaxisban a látható anyag 10-20-szorosát kitevő láthatatlan (sötét) anyag gravitációja tudná létrehozni, nem kevésről van tehát szó. És nem tudjuk, mi az.

 

A sötét anyag létezésére vonatkozó bizonyítékok elfogadtatása pár évbe került, és nem ment könnyen.
Vera Rubin, a sötét anyag-elméleteket inspiráló megfigyelések végzője 1928-ban született az USA  Pennsylvania tagállamában, és 88 évesen hunyt el. A Cornell és a Georgetown egyetemeken tanult, majd – egyebek közt – a Georgetownon és a Carnegie Intézetben is dolgozott. Témavezetői, tanárai között volt R. Feynmann és H. Bethe Nobel-díjas fizikusok, doktori témavezetője George Gamow, a Nagy Bumm-elmélet egyik első megfogalmazója volt. Rubin egyik neves tanítványa volt Sandra Faber, a Faber-Jackson-reláció egyik megalkotója, amelyet az extragalaxisok távolságmérésében használnak a mai napig is.

 

A csillagászatban a Rubin-Ford-effektust is részben róla nevezték el: azt figyelték meg szintén az 1970-es években, hogy számos közeli Sc típusú spirálgalaxis nem vesz részt a Hubble-áramlásban, hanem a Pegazus csillagképben lévő egyik pont felé áramlanak nagy sebességgel. Ez az effektus az egyike annak a sok eltérésnek, ami az általános Hubble-áramlástól mutatkozik.

 

Vera Rubinnak négy gyermeke volt, mind a négy természettudós lett (két geológus, egy matematikus, egy csillagász).

 

Nevét őrzi az 1988-ban a Shoemaker házaspár által a Palomar-hegyről felfedezett 5726 Rubin kisbolygó.

A mély-ég objektum kifejezés az angol “deep-sky object” magyarosítása. A kifejezés valószínűleg a 18. században keletkezett, amikor ezzel a szókapcsolattal illeték mindazokat az égitesteket, amelyek nem csillagok, nem kettőscsillagok és a Naprendszer határain túl vannak: az “ég mélyén”. Ez egyben a kifejezés magyarázata is. A “deep-sky object” kifejezés 1941 után terjedt el, amikor a Sky and Telescope folyóiratban Leland S. Copeland megalapította a Mély-ég csodák (Deep-Sky Wonders) rovatot, amit története legnagyobb részében Walter Scott Houston (1912-1993) vezetett. Ma a rovatvezető Sue French, akinek hasoncímű könyvéből sokat idézünk a havi észlelési ajánlókból, többnyire Kopeczny Zsuzsanna fordításában.

Magyarul a kifejezés írásmódja következetlen. A mély-ég észlelési ág hazai meghonosítója, Szentmártoni Béla maga is hol mélyégnek, hol mély-égnek írta. A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája 1538-tól máig tartalmaz bejegyzéseket. Az ő gyűjtésük szerint a mélyég kifejezést magyarul először Szentmártoni Béla írta le 1970-ben, a Lyra c. lap 1. számában.

Mivel a mélyegek lényegét elhelyezkedésük adja (a Naprendszeren túl kellenek, hogy legyenek), és nem fizikai tulajdonságaik (elég, ha nem csillagok és nem planetáris testek), a legkülönfélébb objektumok tartoznak a mélyegek közé: diffúzködök (DF), sötétködök (SK), planetáris ködök (PL), szupernóva-maradványok (SNR), aszterizmusok és csillagcsoportosulások (AST), nyilthalmazok (NY), gömbhalmazok (GH), galaxisok (GX), valamint egyéb extragalaktikus objektumok (pl. blazárok, kvazárok, aktív galaxismagok). Az asszociációkat is idevehetjük. Ezeknek az objektum-típusoknak a magyarázata megtalálható pl. az egyesületi észlelési útmutató 15-16. oldalán, amely a http://vcse.hu/eszlelesi-utmutato-1998/ webcímről bárki számára elérhető.

VCSE - Ptolemaiosz, az ókor legnagyobbnak nevezett csillagászat egy középkori ábrázoláson - Van Gent képe
VCSE – Ptolemaiosz, az ókor legnagyobbnak nevezett csillagásza egy középkori ábrázoláson – Van Gent képe

Mindezeknek az objektumtípusoknak az összetétele, kialakulása, szerkezete és fizikája nagyon is különböző. A csillagászok különböző csoportjai tanulmányozzák tulajdonságaikat, és aki specialistája az egyik típusnak, gyakran nem szakértője a másiknak. Az észlelő amatőrcsillagász számára azonban ezek az objektumok egységesen mélyegek és a mélyég-észlelési szakág részét képeik – ez még abból az időből származik, amikor nem voltak tisztában ezeknek az objektumoknak a fizikai természetével.

A mélyegek felfedezése

A távcső előtti kor

Olvasd tovább