VCSE - Ütközés az NGC 3256-ban - APOD, NASA, ESA, HST
VCSE – Ütközés az NGC 3256-ban – APOD, NASA, ESA, HST

Az NGC 3256-ot John Herschel fedezte fel 1835. február 3-án déli útja során. 1833-ban ment hajóval Angliából Dél-Afrikába, a következő év elején érkezett meg Fokvárosba, és 1838-ig ott is maradt. Déli féltekei észleléseit 1847-ben egy könyvben publikálta. (Ugyanebben a könyvében adott neveket a Szaturnusz akkor ismert holdjai közül a Mimas-nak, az Enceladus-nak, a Tethys-nek, a Dione-nek, a Rhea-nak, a Titan-nak és a Iapetus-nak. E déli utazás során megfigyelte a Halley-üstökös 1835. évi visszatérését, ami arról a féltekéről jobban látszódott, az Éta Carinae 1837. évi kitörését, fogadta a világ körüli úton lévő Charles Darwint, akit részben John Herschellel Fokvárosban folytatott beszélgetései is inspiráltak később az evolúcióval kapcsolatos kutatómunkára (főleg az időről és a geológiáról értekezett ekkor Herschel), feleségével együtt virágmintákat gyűjtöttek. Tartalmas egy út lehetett!

A Dél-Afrikai Csillagvizsgálótól csak pár utcára van a fokvárosi Herschel-utca, nevének egyik megörökítése a sok közül.

Az NGC 3256 vizuálisan 11,5 magnitúdós, Sb típusú spirálgalaxis, és messze délen, a Vela (Vitorla) csillagképben látszik -43°54′-es deklináción. Magyarország legdélebbi települése mostanság Beremend, onnét nézve 0°19′-re emelkedik a horizont fölé nagy néha. Gyakorlatilag tehát Közép-Európából megfigyelhetetlen objektum, és Dél-Európában sem jön sokkal 5-10° horizont feletti magasság fölé. Látszó mérete kb. 3×2 ívperc. Távolsága kb. 100 millió fényév, a Hydra-Centaurus – szuperhalmaz tagja.

Az NGC 3256 valójában két, éppen ütköző galaxisból áll. Az árapályerők által létrehozott, leszakadó csóvákban fiatal nyílthalmazok látszanak. magja kettős, hiszen a két ütköző galaxis magját látjuk benne. Éppen ezért érdemes kinagyítani a képet és a magjában nézelődni kicsit. Infravörösben nézve az NGC 3256 a legfényesebb közeli galaxis.

A két mag 5″-re van egymástól, valós távolságuk egymástól mindössze 850 parszek. Mindkét galaxismag jól látszik infravörösben és rádiótartományban, de a déli magot a porfelhők elrejtik az optikai tartománybeli szemek elől. Egyes tanulmányok szerint akár egy harmadik mag is lehet, ami csak közepes infravörösben látszik – talán egy harmadik volt galaxis magja, ami szintén részt vesz a magok egyesülésében. Az északi magból ionizált gáz fúvódik ki.

Az NGC 3256 az ütközött, majd az összeolvadó galaxisok egyesülésének utolsó fázisaiba enged részletes bepillantást, mert közel van hozzánk. Éppen ezért a Spitzer infravörös és a Chandra röntgentávcsővel is megfigyelték.  Ez alapján a déli, optikaiban nem látszódó mag Seyfert 2-es típusú galaxismag lehet, a másik mag normálisnak tűnik.

A galaxisban rengeteg rózsaszínes, vöröses HII-régió látszik, köztük szuper-csillaghalmazok és a Tarantula-ködnél a valóságban 75-ször fényesebb ködös csillaghalmazok is. Sok HII-régióban figyeltek meg szupernóva-maradványoktól és talán fekete lyukat tartalmazó kettősöktől származó röntgensugárzást. Nem egy HII-régióból a későbbiekben valószínűleg gömbhalmazok is fognak keletkezni.

A galaxis hidrogénhez kapcsolható sugárzásának jó 75%-a a leszakadó csóvákból érkezik. Két ilyen csóvája van a galaxisnak. A két csóva színe különböző, mert koruk is különböző: 841 és 288 millió éve alakultak ki a bennük látható csillagok.

Az NGC 3256-nak sok apró kísérőgalaxisa is van, némelyiket az árapályerők éppen szétszakítják (pl. NGC 3263).

A fenti felvételt a Hubble Űrtávcső (HST) készítette erről a csillagvárosról.

Tejútrendszerünk két látványos kísérőgalaxisa, a Kis és a Nagy Magellán-felhő a déli féltekéről nagyszerűen megfigyelhető.

VCSE – Magellán felhők – Schmall Rafael
VCSE – Magellán-felhők – Schmall Rafael

Minden amatőrcsillagász fejében megfordul egyszer-egyszer, hogy vajon milyen lehet a Magellán-felhőket látni. Hogyan is néznek ki? Mekkorák lehetnek? Stb.

2018 májusában hat asztrofotós, hat kíváncsi ember útja igen távolra, a déli féltekére vezetett. Namíbia légvonalban 9 000 km-re van Magyarországtól, de ehhez 12 000 km-t kellett utazni, mivel nincs közvetlen járat oda. A május Namíbiában egyenlő azzal, mintha itt november lenne. Bár az éghajlat más, de ott ez pont ideális időszak arra, hogy asztrofotózni lehessen a 10/10-es átlátszóságú ég alatt. Bizony 10/10-es. Magyarországon jó esetben is csak 8-as ég van. Nyilván Namíbiában a 10 %-os páratartalom és az 1700-1800 méteres tengerszint feletti magasság alaposan tiszta levegőt eredményez. Annyira tisztát, hogy amikor nyugszik a Nap, az utolsó egy százaléka is igen vakító. Nem lehet belenézni.

A fenti felvétel az Isabis farmról készült. 150 km-es körzetben gyakorlatilag nulla a fényszennyezés, így az égbolt olyan, amilyennek lennie kell. Májusi éjszakák kezdetén a Magellán-felhők abszolút feltűnőek. Könnyedén észrevehetők szabad szemmel is a déli égi pólus közelében. Hatalmasak, látványosak. Mintha a Tejút egy-egy elhagyott darabja lenne. Részletdúsak. Binokulárral pedig hasra lehet esni a látványtól. A Tarantula-köd és a 47 Tucanae gömbhalmaz szabad szemmel látható. A Tarantula-köd hasonló az Orion-ködhöz, viszont a 47 Tuc egy homályos, zsíros csillagnak tűnik, de mégis ott van.

Az Isabis egy időszakos folyó, mely a farm területén hatalmas kanyont vájt a tájba. A kanyon két oldalán különösen szép, karakterisztikus fák nőnek. 5-7 km-re az észlelőhelytől fotózva bizony az ember tényleg úgy érzi, mintha a világűrben lenne. Teljesen különleges a hangulata a vidéknek az éjszakában. Nincs vaksötét, hiszen a Tejút markánsan deríti a tájat. A világos kavicsok akár navigátorként is szolgálhatnak. Nincs szükség zseblámpára, ha a sötétadaptáció megtörtént, mert annyi a csillag, hogy tényleg árnyékot vetnek a fák a Tejút fénye alatt.

Namíbiában nem a fényszennyezés az, ami piszkálhatja az asztrofotósokat, hanem a képen is látható légkörfény, mely néha egészen fényesen tud jelentkezni és egészen magasan. Lassan hömpölyög és hullámzik, de az éjszaka második felében mindig elhalványul. Vannak viszont olyan esetek, amikor képes a légkörfény ellehetetleníteni az asztrofotózást.

A bemutatott felvétel egyetlen egy expozíció, mely 24 mm-en készült, ISO 10000-es érzékenységgel és f/2-es rekesszel egy Canon EOS6D-vel és Samyang 24mm f/1.4-es objektívvel.

A szerző kiegészítése 2018. június 6-án: a felvétel egyetlen egy darab felvétel, amelynek expozíciós ideje 10 sec volt.

A következőkben a júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed június 6-án, újhold június 13-án, első negyed június 20-án, telehold június 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars és a Szaturnusz éjfél után, a Neptunusz hajnalban déli, délkeleti irányban látható. Az Uránusz csak napkeltekor figyelhető meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

06.01. 01:10 A 94%-os Hold peremétől 32 percre helyezkedik el a Szaturnusz.
06.03. 02:10 A Mars 4,9°-ra a 82%-os fázisú Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.
06.06. 00:14 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
06.16. 19:24 A Vénusz 4,5°-ra a 13%-os Holdtól a Rák (Cancer) csillagképben.
06.20. A (4) Vesta kisbolygó oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben. 5,4 magnitúdós fényességével megfelelően sötét megfigyelőhelyről szabad szemmel is látható. 
06.21. 10:07 Nyári napforduló.

06.23. 21:51 A Jupiter 3,2°-ra a 83%-os Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
06.27. 13:30 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.28. 02:09 A Szaturnusz 1,6°-ra a 99,9%-os Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.30. 23:39 A Mars 4°-ra a 93%-os Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.

Olvasd tovább

A VCSE ifjúsági csillagászati cikkíró pályázata 2018-ban is:

Ezen a pályázaton 13-26 éves fiatalok indulhatnak (kivéve: egyetemen csillagászatot vagy asztrofizikát tanuló egyetemi hallgatók). Díjazás:

I. díj: 1db Izsák-könyv és ingyenes tábori részvétel a VCSE 2018-as táborában

II. díj: 1 db Izsák-könyv és 15 000.- Ft kedvezmény a VCSE 2018-as táborának részvételi díjából

III. díj: 1 db Izsák-könyv és 10 000.- Ft kedvezmény a VCSE 2018-as táborának részvételi díjából

Különdíj: 1 db Izsák-könyv vagy 5000.- Ft kedvezmény a VCSE 2018-as táborának részvételi díjából (a különdíj nyertesének döntése alapján).

Ezen felül az első tíz helyezett a 2018. aug 1 – 2019. december 31. közötti időszakra szóló, ingyenes VCSE-tagságot nyer (amennyiben kérik felvételüket a VCSE-be). A legjobb cikkeket pedig a VEGA-ban is közölni fogjuk. A műfajnak és az írás stílusának emiatt olyannak kell lennie, hogy a VEGA-ban közölhető legyen cikk formájában. A pályázat leadási határideje: 2018. július 1-e, éjfél. A pályázatot a vcse@vcse.hu e-mail címre kell beküldeni DOC vagy DOCX formátumban. Eredményhirdetés 2018. július 15-ig lesz. További információ a vcse@vcse.hu e-mail címen kérhető.

 

A pályázati feladat:
Írj egy legalább 1, legfeljebb 4 oldalas fogalmazást bármilyen csillagászati témából! (Az elbírálás szempontjai: helyesírás és stílus: max. 10 pont, tartalom és szakmaiság: max. 20 pont, felhasznált források megjelölése és a legfontosabb irodalmak idézése: 10 pont.) A betűméret legalább 10-es, legfeljebb 13-as legyen, a sortávolság normál, a lap mérete A4-es; az esetleges képek, táblázatok nem számítanak bele a terjedelembe. Ügyelj arra, hogy ne másolj, hanem Te magad fogalmazd meg a szövegedet! A másolás a pályázatból való kizáró ok.

Ügyelj rá, hogy forrásaid minél szélesebb körűek legyenek. A VCSE honlapon lehet pl. találni egy kereső funkciót régebbi cikkekhez, és más honlapokon is elérhető ilyen…

Minden érintettet csak biztatni tudunk a pályázaton való elindulásra, és mindenkit bátorítunk, írjon  pályázatot!

A pályázat végén add meg teljes nevedet, lakcímedet irányítószámmal együtt, születési dátumodat, iskolád nevét és hogy hányadik osztályos vagy (vagy munkahelyed (ha van) és legmagasabb iskolai végzettséged, ha már nem jársz iskolába), valamint e-mail címedet. A pályázatokat az elnökség tagjai bírálják el.

A pályázatok elbírálásában nem vehet részt az az elnökségi tag, akivel szemben az alapszabályban megjelölt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Amennyiben valaki tanköteles korú, de nem jár iskolába, hanem pl. magántanuló, akkor a pályázaton indulhat, de az iskoláját és évfolyamát nem kell megadnia, hanem magántanuló, vagy a helyzetét jobban leíró megjegyzést kell ehelyett megadnia.

A következőkben a májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2h, NYISZ=KözEI+ 1h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed május 8-án, újhold május 15-én, első negyed május 22-én, telehold május 29-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugtakor megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars, Szaturnusz és Neptunusz napkelte előtt egy-két órával déli, délkeleti irányban láthatóak. A Merkúr és Uránusz csak napkeltekor figyelhetőek meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

05.04. 23:39 A Szaturnusz 2,3°-ra a 78%-os fázisú Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.06. 02:45 A Mars 2,7°-ra a 68%-os fázisú Holdtól a  Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.09. 0:03 Az Io fogyatkozásának kezdete 02:14-ig, a Jupiter oppozícióban.
05.09 06:00 Aquaridák meteorraj maximuma.
05.17 19:13 A Vénusz 5,5°-ra a 7%-os fázisú Holdtól a Bika (Taurus) csillagképben.
05.21. 18:59 A Vénusz kedvező esti láthatósága, -4 magnitúdó, 83%-os fázis.
05.27. 19:54 A Jupiter 3,1°-ra a 97%-os fázisú Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
05.31. 23:12 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete 06.01. 00:56-ig.

Olvasd tovább