A New General Catalogue (NGC) és az Index Catalogue (IC) az amatőrcsillagászok és a hivatásos csillagászok által általánosan használt mélyég-objektum katalógusok. Készítésük körülményeiről és szerzőjükről, J. L. E. Dryeyerről itt közöltünk egy összeállítást. A Saguaro Astronomy Club (SAC) is összeállított egy mély-ég katalógust, aminek a szerző által magyarított változata

innen letölthető

Excel-formátumban. Az eredeti NGC-ben és IC-ben szöveges kódok írták le az objektum látványát, ezt mellőztem. Az eredeti, angol nyelvű SAC-katalógus és magyarázata letölthető. Ezek nemcsak az NGC-t és az IC-t tartalmazzák, hanem más, újabb keletű katalógusok adatait is. Mély-ég-észlelések tervezéséhez ezek a katalógusok igen sokat segítenek. A magyar változat magyarázata:

A katalógusban az objektum nevét, esetleges egyéb ismertebb nevét, típusát, koordinátáit (rektaszcenzió és deklináció 2000-es epochára), becsült vizuális fényességét magnitúdóban, maximális és minimális méretét, valamint elnyúlt objektumok esetében az elnyúltság hosszabbik tengelyének pozíciószögét (PA) találjuk meg, továbbá azt, melyik csillagképben látszik az objektum (2000-es csillagképhatárok esetén).

A típusok magyarázatai:

1STAR: egy darab csillag. Nem mély-ég-objektum, de valamikor, egy régi távcsővel mély-égnek nézték tévesen, ezért mély-ég nevet kapott. Az 1-es helyén állhat 2, 3, 4, sőt akár 8 is, ez a tévesen mély-égnek nézett objektumban lévő csillagok számát adja meg. Összesen 286 (!) ilyen mély-ég elnevezés van, a legmegdöbbentőbb közülük az NGC 6892 esete, amit ráadásul IC 1312 néven is katalogizáltak, tehát NGC és IC száma is van, miközben csak négy csillag látszik véletlenül közel egymáshoz a Nyíl (Sagitta) csillagképben.

AST: aszterizmus (102 db).

DF: diffúz köd (241 db).

GH: gömbhalmaz (136 db).

GX: extragalaxis (6698 db).

GX/DF: közeli extragalxisban lévő HII-régió, diffúz köd (pl. az M31-ben, M33-ban stb. láthatunk ilyeneket – 25 db).

GX/GH: közeli extragalaxisbeli gömbhalmaz (1 db).

GXH: galaxishalmaz (21 db).

LMC/DF: a Nagy Magellán-Felhő diffúzködei (14 db).

LMC/GH: a Nagy Magellán-Felhő gömbhalmazai (35 db).

LMC/N+D: a Nagy Magellán-Felhő nyílthalmazai ködösséggel (99 db).

LMC/NY: a Nagy Magellán-Felhő nyílthalmazai köd nélkül (166 db).

A Kis Magellán-Felhőre nézve az SMC jelölést használjuk. A katalógus 35 db Kis Magellán-Felhőbeli objektumot sorol fel (ködöket és csillaghalmazokat).

NL: nemlétező mély-egek, csak tévesen kerültek be katalógusokba (86 db).

NY: nyílthalmazok (1085 db).

NY+DF: nyílthalmaz diffúz köddel (33 db).

PL: planetáris köd (743 db).

QSO: kvazárok (5 db).

SK: sötétködök (205 db).

SNR: szupernóva-maradvány (15 db).

A megadott darabszámok csak közelítőek.

Az NGC 206 speciális jelöléssel: G/N+D szerepel, ez egy extragalaxisban (az M31-ben) lévő, fényes csillagokból álló nyílthalmazt és a benne lévő diffúzködöt jelenti.

A SAC fényesség- és méretadatai: ahol 99,9 magnitúdó szerepel a táblázatban a fényességnél, az csak annyit jelent, hogy nem érhető el vizuális fényességadat, és így kell értelmezni az ilyen számadatokat. A méreteknél az s ívmásodpercet, az m ívpercet szeretne jelenteni. A PA értékek északról kelet felé mérve – az égen! – megmutatják fokokban mérve, hogy az objektum merrefelé elnyúlt. (PA: position angle, pozíciószög.)

Lehetséges, hogy szükséges hangsúlyozni: nem ennyi mély-ég objektum van az égbolton, amennyi ezekben a SAC-katalógusokban szerepel, hanem sokszorosan több! Ez csak egy válogatás a relatíve fényesebbekből amatőrök számára.

NGC 1579 (Északi TRifid-kod) a Perzeuszban. (500 mm-es Cassegrain-távcső, f/f7.2 fényerő, SBIG STL11K kamera, 110+3*30 perc LRGB expozíciós idő). Fotó: Radek Chromik (2011).
NGC 1579 (Északi Trifid-köd) a Perzeuszban. (500 mm-es Cassegrain-távcső, f/f7,2 fényerő, SBIG STL11K kamera, 110+3*30 perc LRGB expozíciós idő). Fotó: Radek Chromik (2011) Ld. az objektum ajánlóját lejjebb.

A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban 6:45 (KözEI) körül kel, 17:10 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold február 5-én, utolsó negyed február 13-án, újhold február 20-án, első negyed február 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. február 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. február 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

A Jupiter holdrendszerének illusztrációja az újonnan talált 12 jupiterhold nélkül. (Kép: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science)

A Szaturnusznak eddig (2023. február 4-ig) 83, a Jupiternek 80 ismert holdja volt. Ez most változott, mert egyszerre 12 új holdat fedeztek fel a Jupiter körül amerikai csillagászok. Így a Jupiternek 92 ismert holdja van már, amivel ismét visszaszerezte a “Naprendszerben legtöbb holddal bíró nagybolygó” címét (egyidejűleg természetesen az összes naprendszer-beli égitest közül neki van a legtöbb holdja, nem csak a nagybolygók között).
A felfedezésekhez vezető észleléseket a legsikeresebb holdvadász, Scott Sheppard vezetésével végezték 2021-ben és 2022-ben. Ő a Carnegie Institute for Science intézetben dolgozik, ami Washington D. C.-ben található, vagyis az USA fővárosában. A felfedezés után még jelentős mennyiségű időt töltöttek további megfigyelésekkel, hogy az új bolygókísérők pályáját teljesen végigkövessék, ha lehet, egy teljes keringésen át vagy tovább, a pálya pontos meghatározása céljából.
Az újonnan felfedezett jupiterholdak mindegyikének több a keringésideje a Jupiter körül, mint 340 nap. (Mivel a Jupiter mintegy 12 év alatt tesz meg egy keringést a Nap körül, egy 1 év körüli keringésidejű hold kb. 12-szer kerüli meg a Jupitert egy Nap körüli keringés során. Ez hasonló a Föld-Hold pároshoz, hiszen a Hold a Földet mintegy egy hónap (27,3 nap) alatt kerüli meg, így egy évben kb. 13-szor járja körbe a Hold a Földet). A 12 új hold körül kilencnek még az 550 napot is meghaladja a keringésideje!
A holdak kicsik, első becslés alapján mindössze ötnek haladja meg a mérete a nyolc kilométert.
Nem teljesen váratlan módon a 12-ből kilencnek a pályája retrográd. (A prográd pályán haladó hold itt, ebben az esetben azt jelenti, hogy a Jupiter forgás- és keringésirányával megegyező, a retrográd pálya pedig azzal ellentétes irányban járja körbe a bolygót.) A retrográd keringésűek esetében szinte bizonyos, hogy befogott kisbolygók váltak a Jupiter holdjává valamennyi idővel ezelőtt. A legkisebbek akár nagyobb testek – kisbolygók vagy holdak egymással való – ütközése következtében alakulhattak ki. A prográd irányúak viszont a Jupiter körül alakulhattak ki eredetileg is, akár a bolygóval egyidejűleg.
A Jupiter első holdjait még Galileo Galilei fedezte fel távcsővel, 1610-ben (négyet: Io, Callisto, Europa és Ganymedes, ezek az ún. Galilei-holdak.) Hogy a jupiterholdak és más bolygók, törpe- és kisbolygók holdjainak felfedezése még ma is tart, mutatja, hogy rengeteg érdekesség van még odakinn. Eddig exoholdat még nem találtak, csak jelölteket.

Ismét eljött a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallásának időszaka. Az SZJA 1%-ról sokszor elfeledkeznek nyilatkozni az adózók. 2022-ben az államháztartás SZJA-bevétele 2888 milliárd Ft volt. Ebből 1%-os felajánlás lehetett volna majdnem 28,88 milliárd Ft. Valójában az adózók csak 11 milliárd Ft-ról rendelkeztek civil szervezetek javára. Minden harmadik adózó nem is rendelkezik az adó 1%-áról, vagy legalábbis nem civil szervezet számára. Pedig ez az 1% sokat jelent a civil szervezetek, így a Vega Csillagászati Egyesület számára is.

Kérjük, ajánlja fel személyi jövedelmadója 1%-át a VCSE javára!

Olvasd tovább

Közelít földközelsége felé a C/2023 E3 (ZTF) üstökös! Igaz, még akkor is csak 0,28 CSE-re lesz a Földtől. (CSE = Csillagászati Egység; 1 CSE megfelel kb. 150 millió km-nek, a közepes Nap-Föld távolságnak; 0,28 CSE pedig 42 millió km-nek). Ez a 42 millió km-es legkisebb Föld-üstökös távolság megfelel 109-szeres Föld-Hold átlagos távolságnak! Vagyis 109-szer messzebb megy el a Földtől, mint amilyen közel (messze) van tőlünk a Hold.

Megfigyelőink már tavaly nyár óta készítenek róla felvételeket, azóta szemmel tartják ezt a Nap körüli vándort Magyarországról is. Az üstökösről, felfedezéséről, pályájáról és jövőbeni útjáról (keresőtérképpel és koordinátákkal) itt írtunk, ahol Schmall Rafael 2022. december 29-i képét is bemutattuk róla. Most mások tavaly nyári, illetve e téli, decemberi és januári képeit mutatjuk be. Tavaly nyár óta óriásit változott az üstökös kinézete! Lássuk, mi történt 2022. július 19. és 2023. januárja között:

Észlelés dátuma / Észlelő neve

2022. július 19. – Vámosi Flórián

2022. augusztus 25. – Fridrich János

2022. december 24. – Hadházi Csaba

2022. december 25. – Hadházi Csaba

2023. január 1. – Fridrich János

 

VCSE - Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. január 1-én készült Bobáról 200/1000-es Newton-távcsővel (mechanika: EQ-5 GoTo), Canon EOS 4000Da fényképezőgéppel, 10x2 perc expozíciós idővel.
VCSE – Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. január 1-én készült Bobáról 200/1000-es Newton-távcsővel (mechanika: EQ-5 GoTo), Canon EOS 4000Da fényképezőgéppel, 10×2 perc expozíciós idővel. “26 db kép készült, de a DSS program nem dolgozta ki szépen, így maradt csak 10 db, amit azért össze tudott illeszteni” – írta az észlelő. A kép készítésének idején az üstökös 1,039 CSE-re járt a Földtől, és 1,129 CSE-re a Naptól. Ekkor az üstökös fényessége különböző becslések szerint 8 magnitúdó körüli volt (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/2323/) – Fotó: Fridrich János

 

VCSE - Vámosi Flórián felvétele ugyanerről az üstökösről még 2022. július 19-én, 167 nappal az üstökös napközelsége és éppen fél évvel (182 nappal) az üstökös földközelsége előtt, éppen a nyári táborunk előtti napokban. A kép készítése helye Balatonkeresztúr. Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Kamera: ZWO ASI 533MC Pro. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 PRO. Expozíció: 60s (egyetlen felvétel).
VCSE – Vámosi Flórián felvétele ugyanerről az üstökösről még 2022. július 19-én, 167 nappal az üstökös napközelsége és éppen fél évvel (182 nappal) az üstökös földközelsége előtt, éppen a nyári táborunk előtti napokban. A kép készítésének helye Balatonkeresztúr. Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Kamera: ZWO ASI 533MC Pro. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 PRO. Expozíció: 60 s (egyetlen felvétel). “Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdós határfényességet ködös objektumokra vagy nem. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdósra volt előrejelezve a C/2022 E3 (ZTF) üstökös fényessége, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban.” – írta az észlelő. Valójában már akkor fényesebb volt az előrejelzésénél az üstökös, kb. 13 magnitúdós (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/obs/2323/), de ilyen halvány üstököst ilyen kis távcsővel megörökíteni, egyáltalán észrevenni szép teljesítmény. Az üstökös csak picinyke csóvával bír, és nehezen lehet észrevenni a kép közepén – érdemes kattintással megnövelni a kép méretét és megkeresni az akkor még aprónyi látszó méretű kométát! – Fotó: Vámosi Flórián

 

VCSE - Vámosi Flórián előző képéről készült képkivágás, amin könnyebben észrevehető az üstökös 2022. júliusi kinézete.
VCSE – Vámosi Flórián előző képéről készült képkivágás, amin könnyebben észrevehető az üstökös 2022. júliusi kinézete. “Ebben a verzióban a kép középső 32%-át kivágtam, talán így jobban látszik az üstökös.” – kommentálta Flórián. Érdemes belegondolni, hogy mennyit változik-fejlődik egy üstökös és összevetni a többi, később készült képpel. Ezen a 2022. nyári képen az üstökös a Naptól még 2,15 CSE-re, a Földtől 2.79 CSE-re járt. Az üstökösök csóvájának hossza, kómájának mérete és fényessége rengeteget változik, ahogy közelítenek-távolodnak a Naphoz/Naptól, illetve hogy mi, földi megfigyelők milyen távol vagyunk tőle. Az üstökös a kép közepén, a négyzet alakú képkivágás átlóinak metszéspontjában található, nagyon pici csóvával és kómával. Figyeljük meg, hogy az üstökös feje (kóma) első pillantásra teljesen csillagszerű, de alaposabb megfigyelés után láthatjuk, hogy a közepétől kifelé a fényesség másképp esik le, mint a képen látható többi csillag esetében (kevésbé gyorsan). Ez a halvány üstökösök jellegzetessége. – Fotó: Vámosi Flórián

 

VCSE – Fridrich János képe már 2022. augusztus 25-én, több, mint öt héttel az előző Vámosi Flórián-féle kép után készült. “Második nekifutásra már sikerült is egy hosszabb etapot felvenni.” – írta János. (200/1000 Newton-távcső Baader kómakorrektorral, EQ-5 GoTo mechanika, Canon EOS 4000Da fényképezőgép, Boba, 21×3 perc expozíciós idő). Az üstökös ekkor a különböző észlelők méréseit átlagolva már 12,6 magnitúdós volt; a Földtől 2,16 CSE-re, a Naptól 2,37 CSE-re járt. A fényesedéssel párhuzamosan az üstökös egyre jobban kiemelkedik az égi háttérből, határozottabban és hosszabban látszik a csóvája és a kómája is – de ez a fényesedésen túl még inkább köszönhető a két és félszer nagyobb távcsőátmérőnek. – Fotó: Fridrich János

 

VCSE – Hadházi Csaba felvétele Hajdúhadházról (Herkules Obszervatórium) készült szenteste, 2022. december 24-én. A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programmal lett feldolgozva. A távcső ugyancsak 200/1000-es Newton-távcső (NEQ-6 Pro GoTo mechanika), mint Fridrich János augusztusi és januári képeinél, a fényképezőgép pedig Canon EOS 550D volt. Az ég meglehetősen gyenge volt a képek készítésének idején (átlátszóság: 3/5, nyugodtság 6/10). A felvétel ISO 1600-on, 7×1 perces képekből lett összeállítva. Az augusztus óta eltelt időben a kométa jelentősen közelebb jutott a Naphoz és a Földhöz is: szenteste a Földtől 1,25 CSE-re, a Naptól 1,16 CSE-re járt. Emiatt jelentősen kifényesedett a valóságban is és látszólag is: a mérések átlaga már 8,4 magnitúdós fényességet mutatott (forrás mint fentebb). – Fotó: Hadházi Csaba

 

VCSE – Az üstökös elmozdulása látványos éjszakáról éjszakára, de még egy éjszakán belül is. Hadházi Csaba fenti képe az előzőhöz képest egy nappal később, 2022. december 25-én (karácsony első napján) készült. (200/1000 Newton-távcső, NEQ-6 Pro GoTo mechanika, Canon EOS 550D fényképezőgép, ISO 1600, 6×1 perc expozíció. Herkules Obszervatórium – Hajdúhadház.) Az égbolt most sem volt tökéletes: átlátszóság 3/5, nyugodtság 6/10 volt. – Kép: Hadházi Csaba