A Jupiter holdrendszerének illusztrációja az újonnan talált 12 jupiterhold nélkül.(Kép: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science)
A Szaturnusznak eddig (2023. február 4-ig) 83, a Jupiternek 80 ismert holdja volt. Ez most változott, mert egyszerre 12 új holdat fedeztek fel a Jupiter körül amerikai csillagászok. Így a Jupiternek 92 ismert holdja van már, amivel ismét visszaszerezte a “Naprendszerben legtöbb holddal bíró nagybolygó” címét (egyidejűleg természetesen az összes naprendszer-beli égitest közül neki van a legtöbb holdja, nem csak a nagybolygók között).
A felfedezésekhez vezető észleléseket a legsikeresebb holdvadász, Scott Sheppard vezetésével végezték 2021-ben és 2022-ben. Ő a Carnegie Institute for Science intézetben dolgozik, ami Washington D. C.-ben található, vagyis az USA fővárosában. A felfedezés után még jelentős mennyiségű időt töltöttek további megfigyelésekkel, hogy az új bolygókísérők pályáját teljesen végigkövessék, ha lehet, egy teljes keringésen át vagy tovább, a pálya pontos meghatározása céljából.
Az újonnan felfedezett jupiterholdak mindegyikének több a keringésideje a Jupiter körül, mint 340 nap. (Mivel a Jupiter mintegy 12 év alatt tesz meg egy keringést a Nap körül, egy 1 év körüli keringésidejű hold kb. 12-szer kerüli meg a Jupitert egy Nap körüli keringés során. Ez hasonló a Föld-Hold pároshoz, hiszen a Hold a Földet mintegy egy hónap (27,3 nap) alatt kerüli meg, így egy évben kb. 13-szor járja körbe a Hold a Földet). A 12 új hold körül kilencnek még az 550 napot is meghaladja a keringésideje!
A holdak kicsik, első becslés alapján mindössze ötnek haladja meg a mérete a nyolc kilométert.
Nem teljesen váratlan módon a 12-ből kilencnek a pályája retrográd. (A prográd pályán haladó hold itt, ebben az esetben azt jelenti, hogy a Jupiter forgás- és keringésirányával megegyező, a retrográd pálya pedig azzal ellentétes irányban járja körbe a bolygót.) A retrográd keringésűek esetében szinte bizonyos, hogy befogott kisbolygók váltak a Jupiter holdjává valamennyi idővel ezelőtt. A legkisebbek akár nagyobb testek – kisbolygók vagy holdak egymással való – ütközése következtében alakulhattak ki. A prográd irányúak viszont a Jupiter körül alakulhattak ki eredetileg is, akár a bolygóval egyidejűleg.
A Jupiter első holdjait még Galileo Galilei fedezte fel távcsővel, 1610-ben (négyet: Io, Callisto, Europa és Ganymedes, ezek az ún. Galilei-holdak.) Hogy a jupiterholdak és más bolygók, törpe- és kisbolygók holdjainak felfedezése még ma is tart, mutatja, hogy rengeteg érdekesség van még odakinn. Eddig exoholdat még nem találtak, csak jelölteket.
Ismét eljött a személyi jövedelemadó (SZJA) bevallásának időszaka. Az SZJA 1%-ról sokszor elfeledkeznek nyilatkozni az adózók. 2022-ben az államháztartás SZJA-bevétele 2888 milliárd Ft volt. Ebből 1%-os felajánlás lehetett volna majdnem 28,88 milliárd Ft. Valójában az adózók csak 11 milliárd Ft-ról rendelkeztek civil szervezetek javára. Minden harmadik adózó nem is rendelkezik az adó 1%-áról, vagy legalábbis nem civil szervezet számára. Pedig ez az 1% sokat jelent a civil szervezetek, így a Vega Csillagászati Egyesület számára is.
Kérjük, ajánlja fel személyi jövedelmadója 1%-át a VCSE javára!
Közelít földközelsége felé a C/2023 E3 (ZTF) üstökös! Igaz, még akkor is csak 0,28 CSE-re lesz a Földtől. (CSE = Csillagászati Egység; 1 CSE megfelel kb. 150 millió km-nek, a közepes Nap-Föld távolságnak; 0,28 CSE pedig 42 millió km-nek). Ez a 42 millió km-es legkisebb Föld-üstökös távolság megfelel 109-szeres Föld-Hold átlagos távolságnak! Vagyis 109-szer messzebb megy el a Földtől, mint amilyen közel (messze) van tőlünk a Hold.
Megfigyelőink már tavaly nyár óta készítenek róla felvételeket, azóta szemmel tartják ezt a Nap körüli vándort Magyarországról is. Az üstökösről, felfedezéséről, pályájáról és jövőbeni útjáról (keresőtérképpel és koordinátákkal) itt írtunk, ahol Schmall Rafael 2022. december 29-i képét is bemutattuk róla. Most mások tavaly nyári, illetve e téli, decemberi és januári képeit mutatjuk be. Tavaly nyár óta óriásit változott az üstökös kinézete! Lássuk, mi történt 2022. július 19. és 2023. januárja között:
Észlelés dátuma / Észlelő neve
2022. július 19. – Vámosi Flórián
2022. augusztus 25. – Fridrich János
2022. december 24. – Hadházi Csaba
2022. december 25. – Hadházi Csaba
2023. január 1. – Fridrich János
VCSE – Fridrich János felvétele a C/2022 E3 (ZTF) üstökösről 2023. január 1-én készült Bobáról 200/1000-es Newton-távcsővel (mechanika: EQ-5 GoTo), Canon EOS 4000Da fényképezőgéppel, 10×2 perc expozíciós idővel. “26 db kép készült, de a DSS program nem dolgozta ki szépen, így maradt csak 10 db, amit azért össze tudott illeszteni” – írta az észlelő. A kép készítésének idején az üstökös 1,039 CSE-re járt a Földtől, és 1,129 CSE-re a Naptól. Ekkor az üstökös fényessége különböző becslések szerint 8 magnitúdó körüli volt (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/2323/) – Fotó: Fridrich János
VCSE – Vámosi Flórián felvétele ugyanerről az üstökösről még 2022. július 19-én, 167 nappal az üstökös napközelsége és éppen fél évvel (182 nappal) az üstökös földközelsége előtt, éppen a nyári táborunk előtti napokban. A kép készítésének helye Balatonkeresztúr. Távcső: Esprit 80 Triplet APO. Kamera: ZWO ASI 533MC Pro. Mechanika: Sky-Watcher AZ-EQ6 PRO. Expozíció: 60 s (egyetlen felvétel). “Arra voltam kíváncsi, hogy az újonnan összeállított rendszerem eléri-e a 14 magnitúdós határfényességet ködös objektumokra vagy nem. Akkoriban kb. 14,1 magnitúdósra volt előrejelezve a C/2022 E3 (ZTF) üstökös fényessége, ezért ráálltam. Meglepő módon, már a 30 másodperces expozíción is látszott, de 60 másodperces expozíción azért jobban.” – írta az észlelő. Valójában már akkor fényesebb volt az előrejelzésénél az üstökös, kb. 13 magnitúdós (forrás: https://www.cobs.si/cobs/comet/obs/2323/), de ilyen halvány üstököst ilyen kis távcsővel megörökíteni, egyáltalán észrevenni szép teljesítmény. Az üstökös csak picinyke csóvával bír, és nehezen lehet észrevenni a kép közepén – érdemes kattintással megnövelni a kép méretét és megkeresni az akkor még aprónyi látszó méretű kométát! – Fotó: Vámosi Flórián
VCSE – Vámosi Flórián előző képéről készült képkivágás, amin könnyebben észrevehető az üstökös 2022. júliusi kinézete. “Ebben a verzióban a kép középső 32%-át kivágtam, talán így jobban látszik az üstökös.” – kommentálta Flórián. Érdemes belegondolni, hogy mennyit változik-fejlődik egy üstökös és összevetni a többi, később készült képpel. Ezen a 2022. nyári képen az üstökös a Naptól még 2,15 CSE-re, a Földtől 2.79 CSE-re járt. Az üstökösök csóvájának hossza, kómájának mérete és fényessége rengeteget változik, ahogy közelítenek-távolodnak a Naphoz/Naptól, illetve hogy mi, földi megfigyelők milyen távol vagyunk tőle. Az üstökös a kép közepén, a négyzet alakú képkivágás átlóinak metszéspontjában található, nagyon pici csóvával és kómával. Figyeljük meg, hogy az üstökös feje (kóma) első pillantásra teljesen csillagszerű, de alaposabb megfigyelés után láthatjuk, hogy a közepétől kifelé a fényesség másképp esik le, mint a képen látható többi csillag esetében (kevésbé gyorsan). Ez a halvány üstökösök jellegzetessége. – Fotó: Vámosi Flórián
VCSE – Fridrich János képe már 2022. augusztus 25-én, több, mint öt héttel az előző Vámosi Flórián-féle kép után készült. “Második nekifutásra már sikerült is egy hosszabb etapot felvenni.” – írta János. (200/1000 Newton-távcső Baader kómakorrektorral, EQ-5 GoTo mechanika, Canon EOS 4000Da fényképezőgép, Boba, 21×3 perc expozíciós idő). Az üstökös ekkor a különböző észlelők méréseit átlagolva már 12,6 magnitúdós volt; a Földtől 2,16 CSE-re, a Naptól 2,37 CSE-re járt. A fényesedéssel párhuzamosan az üstökös egyre jobban kiemelkedik az égi háttérből, határozottabban és hosszabban látszik a csóvája és a kómája is – de ez a fényesedésen túl még inkább köszönhető a két és félszer nagyobb távcsőátmérőnek. – Fotó: Fridrich János
VCSE – Hadházi Csaba felvétele Hajdúhadházról (Herkules Obszervatórium) készült szenteste, 2022. december 24-én. A kép Deep Sky Stacker és Photoshop programmal lett feldolgozva. A távcső ugyancsak 200/1000-es Newton-távcső (NEQ-6 Pro GoTo mechanika), mint Fridrich János augusztusi és januári képeinél, a fényképezőgép pedig Canon EOS 550D volt. Az ég meglehetősen gyenge volt a képek készítésének idején (átlátszóság: 3/5, nyugodtság 6/10). A felvétel ISO 1600-on, 7×1 perces képekből lett összeállítva. Az augusztus óta eltelt időben a kométa jelentősen közelebb jutott a Naphoz és a Földhöz is: szenteste a Földtől 1,25 CSE-re, a Naptól 1,16 CSE-re járt. Emiatt jelentősen kifényesedett a valóságban is és látszólag is: a mérések átlaga már 8,4 magnitúdós fényességet mutatott (forrás mint fentebb). – Fotó: Hadházi Csaba
VCSE – Az üstökös elmozdulása látványos éjszakáról éjszakára, de még egy éjszakán belül is. Hadházi Csaba fenti képe az előzőhöz képest egy nappal később, 2022. december 25-én (karácsony első napján) készült. (200/1000 Newton-távcső, NEQ-6 Pro GoTo mechanika, Canon EOS 550D fényképezőgép, ISO 1600, 6×1 perc expozíció. Herkules Obszervatórium – Hajdúhadház.) Az égbolt most sem volt tökéletes: átlátszóság 3/5, nyugodtság 6/10 volt. – Kép: Hadházi Csaba
A 2023. évi legjobb lehetőségek korai vagy kései (az újholdhoz 48 óránál közelebbi korú) holdsarló megfigyelésére az alábbiak:
39 órás január 20-án hajnalban
44 órás január 23-án este
34 órás február 21-én este
24 órás március 22-én este
38 órás április 21-én este
37 órás május 18-án hajnalban
27 órás május 20-án este
26 órás június 17-én hajnalban
15 órás június 18-án este
39 órás június 19-én este
40 órás július 16-án hajnalban
16 órás július 17-én hajnalban
25 órás július 18-án este
31 órás augusztus 15-én hajnalban
33 órás augusztus 17-én este
46 órás szeptember 13-án hajnalban
22 órás szeptember 14-én hajnalban
37 órás október 13-án hajnalban
28 órás november 12-én hajnalban
42 órás december 11-én hajnalban
40 órás december 15-én este
A listát úgy készítettem, hogy kezembe fogtam az évkönyvet (Meteor csillagászati évkönyv 2023. Budapest 2022. MCSE.). Vettem a “Kalendárium” oldalaknál az újhold napját, és a megelőző napot és az azt megelőző napot, valamint újra az újhold napját, és az azt követő napot és az azt követő napot. Erre a 6 napra leírtam hajnalban a holdkelte és a napkelte időpontját, kiszámítva az időkülönbséget, valamint leírtam este a napnyugta és a holdnyugta idejét, kiszámítva az időkülönbséget. Ha az időtartamok 40 perc alatt voltak, azt kidobtam. Ezután képeztem a két égitest keletéjének vagy nyugvásának időközepét és azt néztem meg, hogy mennyi idő van újholdhoz, vagy újholdtól. Ha ez 48 óra felett volt, azt töröltem. A Hold korát egész órára kerekítettem, mert az ország egyes részein úgyis lehetnek eltérések. A hajnali holdsarlóknál úgyis a nyugati, míg az esti holdsarlóknál pedig a keleti részen észlelők vannak kissé előnyben.
A holdsarlók kora szerinti sorrend:
15 órás június 18-án este
16 órás július 17-én hajnalban
22 órás szeptember 14-én hajnalban
24 órás március 22-én este
25 órás július 18-án este
26 órás június 17-én hajnalban
27 órás május 20-án este
28 órás november 12-én hajnalban
31 órás augusztus 15-én hajnalban
33 órás augusztus 17-én este
34 órás február 21-én este
37 órás május 18-án hajnalban
37 órás október 13-án hajnalban
38 órás április 21-én este
39 órás január 20-án hajnalban
39 órás június 19-én este
40 órás december 15-én este
40 órás július 16-án hajnalban
42 órás december 11-én hajnalban
44 órás január 23-án este
46 órás szeptember 13-án hajnalban
A holdsarlók észlelőinek felhőtlen és alul is kiváló átlátszóságú eget kívánok!
(A Hold kora a táblázatban azt jelenti, hogy újholdtól mennyi idő telt el (esti lehetőség esetén), vagy mennyi idő múlva lesz újhold )hajnali megfigyelési lehetőség esetén).
A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold január 7-én, utolsó negyed január 15-én, újhold január 21-én, első negyed január 28-án lesz.
Van egy kis érdekesség az idei (2023) januári telehold-időpont körül. Sokfelé olvashatjuk, hogy január 6-án lesz. Már ahol! Merthogy a telehold 2023. január 7-én 00:07 KöZEI-kor lesz. Ami UT-ben 2023. január 6. 23:07 UT. Szóval MAGYAR IDŐ, vagyis a nálunk januárban használatos téli időszámítás (ami megegyezik a KöZEI-vel) szerint január 7-ére esik az idei év első teleholdja, VILÁGIDŐ szerint meg január 6-ra, a többi időzóna szerint meg kiszámolhatja mindenki magának. Emiatt van sokfelé január 6-a, másfelé meg január 7-e! Nem mindegy, milyen idő szerint adjuk meg…
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
01.01. 23:16 Az Uránusz 19′-re a Holdtól.
01.03. 19:21 A Mars 56′-re a Holdtól.
01.04. 03:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=110).
01.20. 05:48 24 órás holdsarló 2 fok magasan a Merkúrtól 8 fokra.
01.22. 16:12 A Vénusz 27′-re a Szaturnusztól.
01.23. 15:49 43 órás holdsarló 12 fok magasan.
01.24. 15:12 A Merkúr dichotómiája.
A hónap során egyre látványosabb a C/2022 E3 (ZTF) üstökös. Jelenleg kb. 8 magnitúdós, de január végén, február elején elérheti az 5,4 magnitúdós fényességet is. Február elején 0,28 CSE-re közelíti meg a Földet. Januárban, majd februárban az Északi Korona, Ökörhajcsár, Sárkány, Kis Medve, Zsiráf és Szekeres csillagképeken halad át (ld. a lenti térképeket). Szabad szemmel nagyon halvány, viszont akár már kis távcsövekkel, binokulárokkal könnyen észrevehető lesz. Részletesebben itt írtunk erről az üstökösről, ahol előrejelzett koordinátái is megtalálhatók.
A Merkúr a hónap elején még kereshető az esti órákban délnyugaton, láthatósága viszont gyorsan romlik. Hamarosan megjelenik viszont a hajnali égen, 10-én már kereshető napkelte előtt délkeleten. Láthatósága ettől kezdve gyorsan javul, 30-án kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe, 25°-ra a Naptól.
A Vénusz kora este délnyugaton kereshető, láthatósága folyamatosan javul a hónap során.
A Mars kora este kel, majdnem egész éjszaka megfigyelhető. Fényessége -0,3 magnitúdóra, látszó átmérője 11″-re csökken.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Halak csillagképben, -2,3 magnitúdós.
A Szaturnusz még az esti órákban megfigyelhető a Bak csillagképben, a hónap első felében. Fényessége 0,9 magnitúdó.
Az Uránusz kora estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, éjfél körül nyugszik. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az esti órákban megfigyelhető a Vízöntő csillagképben.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
