Vizuális és fotografikus kategóriában hirdettünk észlelési pályázatot a 2022. évi bolygófüzér megfigyelésére. Fotografikus kategóriában az I. helyezett Balázs Gábor lett:
Érdemes kiemelni négy dolgot a nyertes képen. Az egyik, hogy a tájból igen sokat megmutat, a fényképezőgép szinte vízszintesen áll. A második, hogy a Hold nincs beégve, nem dominálja a képet. A harmadik, hogy a naprendszerbeli égitestek teljesen jól és látványosan kirajzolják az ekliptika ívét. A negyedik: a napkelte színei és az ég színei gyönyörűek, valósághűek, az átmenet reális, a kép dinamikája jól eltalált: nem lett túl sötét a déli égboltrész, és nem égett be a napkelte helye északkeleten, ugyanakkor az átmenet finom, realisztikus a világosodó égből a még szinte navigációs szürkületi kéket mutatóba.
A nyertes beszámolója szerint “június 24-én hajnalban hosszú idő után ismét a Szent Jakab sétányon fotóztam. Sokat változott a helyszín március óta. Mikor odaértem, a Vénusz még a horizont alatt járt, és a Holdat is egy fa takarta. Gyorsan kellett új helyszínt találni, a régi nem volt megfelelő a teljes bolygósor megörökítéséhez.
A sétány egyik hátsó útján sikerült jó helyet találnom, ahonnan a Vénusz a fák között kelt és a Hold a többi bolygóval együtt a kilátó és a sétány fahídjai felett látszódtak. A kisebb tavak víztükrét a nádas eltakarta, de a képen mégis látható egy pici vízfelszín.
Hajnalban a hazaút előtt a Merkúrt is igyekeztem szabad szemmel megkeresni, de a horizonthoz való közelsége miatt elveszett a hajnali horizont fényében.”
Az Amerikai Egyesült Államokban megadják a módját: a James Webb Űrtávcső első nyilvánosságra hozott tudományos célú felvételét maga az államfő, Joe Biden elnök mutatta meg. Ez a tudomány presztízsét jelenti, hiszen bármennyire is benne van a dologban, hogy az elnök a népszerűséget is keresi ilyenkor a tudomány támogatása és fényének emelése mellett, azért megmutatkozik, mivel (is) tud népszerűvé válni: csillagászattal.
Jelen volt az alelnök és a NASA igazgatója is.
A JWST fenti képén galaxisok ezrei látszanak, köztük a leghalványabbak, amiket eddig infravörösben sikerült megörökíteni. Emlékeztetőül: a JWST főtükre 6,5 méter nyílású. Olvasd tovább →
A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29′-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben.
07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben.
07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben.
07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága.
07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor. 07.22-30. VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd.
07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen.
07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan.
07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan.
07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.
A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul.
A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12″-ről 11″-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő.
A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2″.
A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten.
A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.
2021. október 2-án 18:58:37 UT-kor a Zala megyei Nagyradáról nézve egy szép lassú, méltóságteljes, narancsos színű, épphogy negatív fényrendű meteor húzott át a dél-délnyugati ég felől keletre. Szeretem a lassú meteorokat, mert valamivel több idő jut arra, hogy megfigyeljem őket, mint villámgyors társaikat. Ennél a meteornál szerencsém volt, mert épp a látóterem közepének közelében haladt, láthattam kezdetétől végéig és kis felfénylését is észrevettem. Még nagyobb szerencse talán, hogy a fényképezőgépemmel is sikerült lencsevégre kapni, így utólag lehetőségem volt egy kicsit „kutakodni” a meteor után.
A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel.
A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.