A Lacerta OB1-es jelű asszociációban terül el az LBN 437-es számú reflexiós köd.

VCSE - LBN 437 - Schmall Rafael
VCSE – LBN 437 – Schmall Rafael

A Lacerta (Gyík) csillagképben számos hömpölygő csillagköd található. Egy nagyobb rendszer a Sharpless 126 része (is) a képen látható LBN 437-es számú objektum. (LBN: Lynds Catalog of Bright Nebulae, vagyis Lynds Fényes Ködkatalógusa. A katalógust Beverly Lynds kezdte el összeállítani az 1960-as években.)

Míg távcsővel nem sok mindent lehet itt látni, csak pár csillagot, addig egy tiszta égen az asztrofotó szépen előhozza a számtalan csillagködöt, ami a csillagok körül rejtőzik. Az egész hullámszerű alakzat egy úgynevezett reflexiós köd, mely a csillagok fényét veri vissza. Azonban a kép bal oldalától egészen a csillagködig húzódik egy mélyvöröses sáv, amely egy emissziós köd, tehát a csillagok sugárzása gerjeszti és emiatt világít vörösesen – a vörös szín a hidrogén jelenlétére utal.

Ezek az objektumok rendkívül látványosak fényképeken, több mérettartományt átfognak és számtalan struktúrával jönnek elő az asztrofotókon. A részletek, színárnyalatok előhozása, a “szépre fotózásuk” rengeteg befektetett időt igényel.

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő2: IDAS LPS-D1 fotografikus mély-ég szűrő
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec, ISO800, f4
Helyszín: Zselici Csillagpark

 

VCSE - A Béla-kráter a Holdon
VCSE – A Béla-kráter a Holdon

Mindezidáig úgy tudtam, hogy 16 magyar vonatkozással bíró kráter van a Holdon, az Izsák-könyvet bemutató előadásomban és cikkemben is ennyit említettem. Ugyanennyiről tud pl. a Puli-projekt vonatkozó honlapja is. Az elnevezések csillagászokról (Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák, Weinek, és az amatőrcsillagász Hédervári), Nobel-díjasokról (Békésy, Hevesy, Zsigmondy – bár utóbbi magát osztráknak vallotta), illetve más matematikusokról, fizikusokról (Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann, Bolyai, Segner) történtek. A csillagaszat.hu vonatkozó oldala sem sorol fel többet.

Teljesen véletlenül bukkantam rá a 17-ik magyar vonatkozású holdkráterre egy borongós vasárnap délután, a Bélára, pedig a https://planetarynames.wr.usgs.gov/ vonatkozó oldala szerint már 1976-ban elnevezték. Az elnevezés indoklása angolul, és az általam hevenyészett magyar fordítása a következő:

“Hungarian male name, also Slovak female name.”

Azaz: “magyar férfi név, egyben szlovák női név is.”

Vagyis nem egy konkrét személyről nevezték el ezt a pici krátert, hanem egy, a magyarban (és a szlovákban is) előforduló keresztnevet adtak neki. Sőt, az angol nyelvű wikipédia oldal kizárólag annyit mond a név eredetéről, hogy ez egy “magyar férfinév” (Hungarian masculin name).

Érdekes lenne az elnevezés történetét felkutatni, a javaslattevő személyét kideríteni.

Maga a kráter egyébként elég érdekes, mert erősen asszimmetrikus, nagyon elnyúlt: 11×2 km-es! Megfigyelése nem reménytelen nagyobb amatőr távcsövekkel.

A Béla-kráter a Holdon az északi szélesség 24,7°-án, és a keleti hosszúság 2,3 fokán fekszik, mégpedig a Hadley-rianásnál. A mellette lévő másik három krátert spanyol, japán és afrikai férfi keresztnevekről nevezték el, a Béla-kráter tehát ebbe a sorba illeszkedik.

 

Az Androméda-galaxis, Messier-katalógusszáma M 31 vagy más néven NGC 224 volt az alábbi kép témája:

VCSE - Androméda-galaxis - Majoros Attila
VCSE – Androméda-galaxis – Majoros Attila

Távcső : ZWO 153/612 asztrográf
Mechanika: SkyWatcher  EQ6-R mechanika
Vezetés: Lacerta Mgen autoguider
Képrögzítés:  módosított Canon 60D
Szűrő: Baader MPCC (Mark-III) kómakorrektor

A szerk. megjegyzése: Majoros Attila is jelezte, hogy a távcső és a kómakorrektor nem teljesen illenek össze, de a megfelelő kómakorrektor még nem érkezett meg a szállítótól. Emiatt a kép szélein, sarkai felé van némi minőségromlás a csillagok alakjában, amit az észlelő szóban jelzett is felénk. Ettől még a kép élvezhető, szép, és remélhetőleg a kómakorrektor-csere is hamarosan megtörténik.

Expo:
40×5 min ISO 800
2017. szeptember 22. Guernsey

A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap novemberben  07:00 (KöZEI) körül kel, 16:15 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 18-án, első negyed november 26-án, telehold november 4-én, utolsó negyed november 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. Utána áll be a teljes sötétség.

A Mars, Jupiter és a Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KöZEI – 1 óra):

11.13. 05:13 A Vénusz és Jupiter 17,7′-es közelsége a hajnali szürkületben a Szűz csillagképben.
11.16. 05:17 A Vénusz, Jupiter, Mars és a holdsarló együttállása a Mérleg és Szűz csillagképekben.
11:17 16:00 A Leonidák meteorraj maximuma (ZHR=15)

November során – akár már napnyugtától – a Perzeusz csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös a Zsiráf csillagképben. Jelenlegi fényessége 8,3 magnitúdó, november során lassan veszít fényességéből.

 

 

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is. Ezek relatíve közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



19:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt ad nagy kiterjedése miatt.


23:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M 42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264) és Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, november 19-ei dátummal.

A következőkben októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez, illetve a VCSE őszi észlelőhétvégéjére (október 21 – 23.) szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap október hónapban 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold október 19-én, első negyed október 28-án, telehold október 5-én, utolsó negyed október 12-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. Utána áll be a teljes sötétség.

A Szaturnusz délkeleti irányban kora estig látható. A Mars és a Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz este nyolc óra után észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint:

10.06. 04:19 A Vénusz és Mars 21,5′-es közelsége a hajnali szürkületben az Oroszlán csillagképben.
10.14. 03:19 A (8) Flora kisbolygó 6′-el északnyugatra az NGC 2304 nyílthalmaztól
10.16. 17:28 A Szaturnusz gyűrűjének legkedvezőbb láthatósága, a gyűrűk síkjának legnagyobb dőlése
10.17. 03:59 A Mars, a Vénusz és a holdsarló együttállása a Szűz csillagképben
10.19. 03:51 Az Uránusz földközelben
10.21. 06:00 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=15)
10.26. 03:36 A 24/P Schaumasse-üstökös 13′-re az NGC 3377 galaxistól, az Oroszlán csillagképben
10.27. 03:37 A 24/P Schaumasse-üstökös 22′-re az NGC 3412 galaxistól, az Oroszlán csillagképben

Október során – akár már napnyugtától – a Perzeusz csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenleg 8,2 magnitúdó fényességű, az elérhető becslések szerint október második felében éri el maximális fényességét: 7,5 magnitúdót; ekkor már a Zsiráf csillagképben lesz.

 

 

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M 42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264) és Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, október 22-i dátummal.