VCSE - A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én - Kép: Kapiller Zoltán
VCSE – A Vénusz a Fiastyúk mellett 2020. április 4-én – Kép: Kapiller Zoltán

Én is nagy izgalommal fogtam hozzá az együttállás észleléséhez. Ezt az eseményt otthon, a kertből fotózva örökítettem meg. Amint lehetett, pólusra állítottam a mechanikát. Ezután a mechanikára szerelt fényképezőgépet a teleobjektívvel a kívánt irányba állítottam. Ezután még egyszer ellenőriztem a pólusra állás pontosságát. A szállemezen a Sarkcsillag pontos helyét a Polar Aligment telefonos applikáció segítségével állítottam be. Korábbi esetekből okulva, páramentesítő fűtést is alkalmaztam az objektíven. A Hold fénye sajnos bezavart, ugyanakkor arra is számítanom kellett, hogy a Vénusz és az M45 közötti fényesség különbséget nem lesz könnyű kezelni. Szerencsére azért viszonylag sok csillag látható a végső kidolgozott képen, szerintem a Fiastyúk is jól kivehető, illetve a Vénusz sem vitte túlságosan telítésbe a képen a környezetét. Sajnos egy zöldes becsillanás is megjelent a kép jobb alsó részén. Először arra gondoltam, hogy a helyi utcai világításból származhat. Mivel azonban a mechanika követésre volt állítva, a becsillanás pedig minden egyes képen ugyanott volt, így azt csak a Vénusz okozhatta. A Hold nem zavarhatta az objektívemet, a napellenzőt is használtam. A kidolgozáskor külön nehézség volt a Vénusz és a csillagok megfelelő megjelenítése együtt, a fényesség különbség miatt. Kompozit technikát és szelektív kidolgozást nem alkalmaztam.

Eszközök:
Objektív: 70-300mm, F/4.0-5.6 (Tamron)
Detektor: Canon 700D – átalakítatlan
Mechanika: Star Adventurer full set fotóállványon – vezetés nem volt
Egyéb: távkioldó, páramentesítő fűtés
Készítés helye, ideje: Pókaszepetk (Zala megye), 2020.04.04. NYISZ 20:54-21:29 (light képekre)
Expozíciós adatok
Objektumkép (light): 36x30sec, ISO800, F/8.0, 300mm – 62 képből válogatva
Sötétkép (dark): 15x30sec, ISO800
Nullkép (bias): 24×1/4000sec, ISO800
Mezősimítás (flat): 10x2s, ISO100, F/8.0
Használt szoftverek: Siril (stackelés), RawTherapee (tónusok átskálázása, képkivágás), Gimp (elforgatás 90 fokkal)
A kép 4×3 fokot fog át, nyugati irányba néz.
Légköri adatok: átlátszóság 6/10, nyugodtság 6/10

VCSE - A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szörös megközelítése 2020. április 2-án este - Fridrich János
VCSE – A Vénusz (balra lenn a fényes objektum) és a Fiastyúk (a szekér alakú csillagcsoport középtől jobbra és felfelé) szoros megközelítése 2020. április 2-án este – Fridrich János

2020. április 3-án a Vénusz és a Fiastyúk (M45) nagyon szoros együttállást mutattak, vagyis egymás közelében látszottak az égen. Ilyesmire kb. nyolcévente kerül sor. A legszorosabb látszó égi kölcsönös megközelítést megelőzően egy nappal próbálkoztam a jelenség megörökítésével.

Egy Canon EOS 4000Da átalakított fényképezőgépet használtam (50-250 mm-es zoom-objektívvel), amit EQ-5 GoTo állványra rögzítettem. Az expozíciós idő 30 sec volt ISO 100-on, és hat darab ilyen képet adtam össze a végeredményhez. DSS programmal illesztettem össze őket, és bizony nagyon meg kellett harcolnom a Photoshop Express programmal, hogy a Vénusz körüli csillogást megpróbáljam elhalványítani. A kép mutatja, mennyire sikerült.

2019. január 21-e hajnala teljes holdfogyatkozást tartogatott. Azonban a vasárnap reggeli havazás és az egész napos párás, borult idő miatt nagy volt az aggodalom, hogy ugyanaz a helyzet lesz, mint július 27-én nyáron, hogy az egész jelenség a felhők martaléka lesz. Annyira nagy aggodalom volt, hogy mindent az asztrotájképekre tettem fel. Távcsövet nem vittünk ki.
Hajnali 1-kor az allsky kamerák képeit nézve bizony kicsit aggasztó volt a helyzet. A felhők ellenére is elindultam. Fél 2-kor senki sehol. Szinte az egész város az igazak álmát alussza és készül a hétfői munkanapra. A holdfogyatkozás-fotózást közösen terveztük meg. Első célállomás Somogyvámos Pusztatornya, második célállomás vészhelyzet esetére Balatonboglár lett volna, ha esetleg a felhők, konkrétan a “Hochnebel” veszélye állt fent, ami bárhol, bármikor kiszámíthatatlanul elborított volna minket.
Szerencsére a felhőkből nem lett semmi, azonban terepre kiérve 3:45-kor tapasztaltuk, hogy -8 °C mellett minden vastagon deres. A dérképződés folyamatos volt, ezért a lepakolt fotóállványok percek alatt deresek lettek. Négy óra fele már látszottak fényességváltozások a Holdon, de csak fényképezőgéppel sikerült előhozni azokat. 4:45-kor indítottuk az addigra már hófehérre deresedett rendszereket.
Kétféle rendszert vittem magammal. Az egyik egy mobil szett volt, mellyel a látványvilágot akartam megörökíteni, a másik egy fix fotós rendszer volt, aminél előzetes komponálás után már csak arra kellett odafigyelni, hogy ne deresedjen le az objektívje. A lencse tisztítására volt idő, mert hárompercenként exponált egyet a holdkorongra. Közben lehetett játszani a beállításokkal, hogy megfelelő holdkorongos és hátteres képek szülessenek.
Az alábbi három fotó nagyszerűen mutatja a fényességváltozást. Igaz, közben kellett a beállításokat módosítani, hiszen igen nagy a dinamika-különbség. A 100%-os telihold fényességét leginkább úgy lehet leírni, hogy a párás időben maximum 10 csillag látszódott. Orion csillagkép felső része egyáltalán nem. Nagygöncöl alig… Kisgöncöl semennyire. Sarkcsillag éppen hogy megfigyelhető volt.
VCSE - Világosság 5 órakor Somogyvámoson - Még kevés csillag látszódik. Oroszlán csillagkép nem látható.
VCSE – Világosság 5 órakor Somogyvámoson – Még kevés csillag látszódik. Oroszlán csillagkép nem látható. – Fotó: Schmall Rafael
VCSE - Az utolsó pillanatok a teljesség előtt 5:30-kor. A csillagképek már látszódtak, azonban az égbolt nem érte el még a megfelelő sötétségét.
VCSE – Az utolsó pillanatok a teljesség előtt 5:30-kor. A csillagképek már látszódtak, azonban az égbolt nem érte el még a megfelelő sötétségét.  – Fotó: Schmall Rafael
VCSE - A teljesség ideje alatt az égbolton legalább 2500 csillag látszódott. Előjöttek a fénykupolák a települések felett és már a csillagok fénye derítette a tájat 5:50 körül. (azonban a csillagászati szürkület vége kicsit korábban következett be)
VCSE – A teljesség ideje alatt az égbolton legalább 2500 csillag látszódott. Előjöttek a fénykupolák a települések felett és már a csillagok fénye derítette a tájat 5:50 körül. (Azonban a csillagászati szürkület vége kicsit korábban következett be.) – Fotó: Schmall Rafael
A teljes fogyatkozás ideje alatt azonban legalább 2500 csillag volt az égen. A sötétedést a szemünk nehezen követte, azonban lámpa nem kellett a tájékozódáshoz, mert a csillagos égbolt bőven adott annyi fényt, hogy a fehér, deres tájon közlekedni tudjunk.
Délkeleten más látványosság emelkedett, mégpedig a Vénusz-Jupiter együttállása. A második fotón a teljesség ideje alatt a Tejút nyári része is kezdett megjelenni. A 135 mm-es teleobjektívvel felszerelt fényképezőgép élőképén szépen füzérként ott sorakoztak a Jupiter holdjai a nagyításkor.
VCSE - Vénusz - Jupiter együttállás a Teljes holdfogyatkozás ideje alatt
VCSE – Vénusz-Jupiter együttállás (a horizont közelében) a teljes holdfogyatkozás ideje alatt  – Fotó: Schmall Rafael
VCSE - Vénusz - Jupiter együttállás és az emelkedő Tejút.
VCSE – Vénusz-Jupiter együttállás (jobbra, a fényesebb a Vénusz) és az emelkedő Tejút.  – Fotó: Schmall Rafael
A háromperces 50 mm-es fotósorozat végeredménye egy Elemek Mozgása című felvétel lett. A címet azért választottam neki, mert ugye itt hatalmas fényekről, árnyékokról, bolygó és holdja általi tömegvonzásból eredő keringésről beszélünk, ami egy jó pillanatban szép holdfogyatkozást eredményez. Az alapkép menet közben készült, amikor a teljesség ideje alatt túlexponáltattam egy fotót. Az egészet végül lighten módban össze kellett csak rakni Photoshop segítségével és végül rétegenként görbézni úgy, hogy a hajnalodás ne vigye el a holdfogyatkozás sötétjét.
VCSE - Elemek Mozgása - Holdfogyatkozás sorozatfelvétel a Pusztatoronnyal előtérben
VCSE – Elemek Mozgása – Holdfogyatkozás sorozatfelvétel a Pusztatoronnyal előtérben – Fotó: Schmall Rafael
A mobil rendszerrel végül számtalan fotót készítettem. Az egyik leghangulatosabb a TOTALITY lett, ahol a Pusztatorony romjai közé sikerült komponálni a Holdfogyatkozást, miközben egyre inkább világosodott az ég. Hajnalhasadáskor már a Hold felső része elkezdett világosodni, ahogy lépett ki a totalitásból, ám az utolsó pillanatig lehetett követni, ahogy nyugodott le.
VCSE - Totality - Bár a fotó készítésekor már lassan készülődött a Hold kilépni a Föld árnyékából, azonban az előtérrel látványosan kiegészítették egymást a kép elemei.
VCSE – Totality – Bár a fotó készítésekor már lassan készülődött a Hold kilépni a Föld árnyékából, azonban az előtérrel látványosan kiegészítették egymást a kép elemei. – Fotó: Schmall Rafael
Reggelre -10 °C-ig zuhant a hőmérséklet, de nem nagyon éreztük a hideget. Viccelődésből nem volt hiány. Ahogy a VCSE-táboroknak megvan a tőlem származó klasszis bolondos szlogenjük, úgy itt is lett természetesen. Ám a jókedv mellett az élmény, ami meghatározó lett. Legutóbb csillagos égbolttal holdfogyatkozást 2001. január 9-én láttam, amikor a téli havas táj felett elsötétült teljesen az égbolt és előbújtak a csillagok, szóval ez az idei egy nagy élmény volt. A 2018-as nyári holdfogyatkozásért kár. Sajnos azt elmosta a jégeső.
VCSE - Záróra a somogyvámosi Pusztatoronynál. A terep adottságaival szépen lehetett fotót komponálni, akár viccelődni is.
VCSE – Záróra a somogyvámosi Pusztatoronynál. A terep adottságaival szépen lehetett fotót komponálni, akár viccelődni is. – Fotó: Schmall Rafael
Összességében egy életre szóló élmény volt saját véleményem szerint jól sikerült fotókkal. Az internetes portálokon szerencsére sok csodás, távcsővel készült képet láttam, amit bizony mi magyarok készítettünk. Én igyekeztem nagyobb látószöggel szép fotókat készíteni.
Schmall Rafael / Vámosi Flórián / Konkoly Attila

2017. szeptember 23. reggel 05:50 és 06:10 NYISZ között Zalaegerszeg Landorhegy városrészéről, a Pais Dezső utca környékéről, egy játszótér melletti rézsű tetejéről figyeltem meg a Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállást, amit fotografikusan is megörökítettem. A fényképek készítéséhez Canon 6D fényképezőgépet és Samyang 14 mm/f2,8; illetve Helios 44-M4 58 mm/f2 objektíveket használtam, ISO 800 érzékenységgel és 1-3 s záridővel. Az égen csak egy felhőcsík volt, az viszont eltakarta a Marsot. A kedvezőtlen időjárás miatt lemaradtam a leglátványosabb alkalomról, amikor szeptember 18-án a Hold is társult az együttálló égitestekhez, viszont végre lehetőségem volt a jelenség megfigyelésére.

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

 

VCSE - Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről - Ágoston Zsolt
VCSE – Regulus, Vénusz, Mars, Merkúr együttállás Zalaegerszegről – Ágoston Zsolt

A Vénusz szembeötlően fényes volt, könnyen meg lehetett találni, a felette elhelyezkedő Regulus szintén fényes volt. A Merkúrt már csak nehezen lehetett megtalálni szabad szemmel az ég aljának vöröses fényében, a Marsot csak a fényképek digitális feldolgozásakor találtam meg, olyan halvány volt.