A 2021. aug. 12/13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 16 jelű emissziós ködről, más néven a Sas-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x25x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - Messier 16 - Ágoston Zsolt
VCSE – Messier 16 – Ágoston Zsolt

Olvasd tovább

VCSE - Az LDN 792 (Kunkori-köd, Pigtailed Nebula) Schmall Rafael felvételén. Figyeljük meg az előtérben látszó számos kék csilagot - a Vul OB1 asszociáció fényes, kékes és kékesfehér csillagait. - Forrás: Schmall Rafael
VCSE – Az LDN 792 (Kunkori-köd, Pigtail Nebula) Schmall Rafael felvételén. Figyeljük meg az előtérben látszó számos kék csillagot és kékesfehér csillagait. A kép jobb alsó sarkában lévő fényes, narancssárgás-sárgás csillag a G8III színképtípusú a 10 Vulpeculae, egy óriáscsillag. – Forrás: Schmall Rafael

Schmall Rafael: A 2020. évi VEGA-táborban sokszor volt téma ez a köd, hogy na de majd a jövő évben csak le lesz fotózva, amikor már csak el kell indítani a Zselicben a rendszereket… Nos ez a jövő egy újabb lépéssel sokkal közelebb került. 2021. május 10-én elkészült a kép, augusztusra pedig a kép feldolgozása is. Azon az estén be lettek állítva a mechanikák, hogy dolguk végeztével a távcsöveket automatikusan fordítsák be a tető síkja alá, valamint ha esetleg elaludnék, akkor a rendszerek biztonságból parkoljanak. Eme fotó már a távvezérelt rendszerrel készült. A Kunkori nevet én találtam ki. Remélem, senki nem kerget meg érte, se a NASA, se az IAU, se a SIMBAD…

Olvasd tovább

A 2021. május 5-én és június 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely az Abell 1656 “Coma-galaxishalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 4x20x120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Abell 1656 - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Az Abell 1656 galaxishalmaz. A fényes kék és haloványabb, főleg sárgás-narancsos Tejútrendszer-beli csillagok előtere mögött számtalan kisebb-nagyobb galaxist láthatunk a képen, amelyek szinte mindegyike a Coma-galaxishalmaz tagja. Ez egy gravitációsan kötött, összetartozó galaxishalmaz. – Ágoston Zsolt

A felvétel a monokróm kamerám tesztje is egyben. IR-vörös-zöld-kék szűrőkkel készítettem a képet. A felhőátvonulásos, szeles időjárás miatt csak ennyi nyers képet tudtam gyűjteni. A képen látható számtalan halvány, elliptikus folt mindegyike egy-egy távoli galaxis, ami az Abell 1656 galaxishalmaz része. A halmazt a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagképben találjuk, innen származik a neve is. A galaxishalmaz 321 millió fényév távol van tőlünk, és több száz tagot számlál, így az egyik legsűrűbb ismert galaxishalmaz. Központjában az NGC 4874 és NGC 4889 elliptikus galaxisok láthatók, ezek átmérője egymillió fényév is lehet. Magjukban nagyon nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, és több ezer gömbhalmaz tartozik ezekhez a csillagvárosokhoz. A galaxishalmazt tanulmányozva először itt merült fel a sötét anyag jelenléte, mivel a halmaz tagjai túl gyorsan mozognak ahhoz, hogy a látható anyag erre magyarázatot adna. A galaxishalmaz tömegének 90%-a sötét anyag lehet.

VCSE - A Medőza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben - Kép: Mezei Balázs
VCSE – A Medúza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben. A kép “sima” RGB, a H-alfa csatorna a vörös rétegbe került. Itt a színek valóságosabbak, részletekben viszont szegényebb a kép. – Kép: Mezei Balázs

 

Az Ikrek (Gemini) csillagképben látható Medúza-köd (Jellyfish-nebula, IC 443, Sharpless 248, Sh2-248) amatőrcsillagász körökben egy kevésbé ismert szupernóva-maradvány, holott a szakcsillagászok sokat észlelték különböző hullámhosszakon és sok ismeretet gyűjtöttek róla. Ez az egyik legtöbbet tanulmányozott olyan szupernóva-maradvány, ami kölcsönhat a környezetében lévő molekuláris felhőkkel. (A SIMBAD adatbázis szerint 1128 szakcsillagászati cikket publikáltak róla, illetve ennyiszer fordul elő a szakcikkben a neve 2021 júniusáig.) Kb. 5000 fényévre van a Naprendszertől. A sok rajta végzett kutatás ellenére meglehetősen bizonytalanul tudjuk, hogy mikor robbant az őt létrehozó szupernóva: valamikor 3000 és 30 000 évvel ezelőtti időpontban. Lehetséges, hogy a CXOU J061705.3+222127 jelű neutroncsillag is ebből a szupernóva-robbanásból származik.

Olvasd tovább

Regulus és az ingázó - Paragi Zsolt és Budai Beáta - VCSE
Regulus és az Ingázó – Paragi Zsolt és Budai Beáta – VCSE

Kép készítésének dátuma:  2021. mácius 29.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 60x180sec (3 óra); Optolong L-Pro
Érzékenység: gain 101
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384 apokromát
Kómakorrektor: Nem volt

Leírás:
Regulus és az ingázó

Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga az α Leonis. Ma Regulusként ismerjük, de többféle néven is ismert volt különböző kultúrákban. Legtöbben nem is tudnak róla, de néhány amatőrcsillagász számára úgy is ismert mint a Regulus, és az Ingázó. Na de miért is? Erről picivel lentebb!

Olvasd tovább