VCSE - Távcsőokulárba tekerhető, amatőrcsillagászati szűrő. A kép csak illusztráció - Forrás: Internet
VCSE – Távcsőokulárba tekerhető, amatőrcsillagászati szűrő. A kép csak illusztráció – Forrás: internet

A csillagászat pénz- és időigényes hobbi, és egyikből sincs soha elég. Ezért érdemes egy-két jótanácsot megfogadni, más esetéből tanulni, hogy mindkettőt a leggazdaságosabban használhassuk fel a hobbinkra – különben csak csalódás, elkedvetlenedés, pénzkidobás és rossz időtöltés lesz belőle. Pedig ezeknek pont az ellenkezőjét nyújtja az amatőrcsillagászat jól tervezett hobbi esetén.

Egyik tagtársunk a napokban elpanaszolta, hogy a Rozetta-ködről készített képén furcsa halo jelenik meg a fényesebb csillagok körül. Ilyenek:

Olvasd tovább

VCSE - A Halfej-köd (IC 1795, Fishhead-nebula) - Fotó: Mezei Balázs
VCSE – A Halfej-köd (IC 1795, Fishhead Nebula) – Fotó: Mezei Balázs

A képen látható ködkomplexum a gyakran fotózott Szív-köd (IC 1805) északnyugati csücske, ami IC 1795 jelöléssel van ellátva, és Halfej-köd néven is ismert.

Távcső 250/960 Newton+TS Maxfield korrektor, F=912 mm

Kamera: QHY163M

Képrögzítés és vezetés:: Kstars-Ekos, Off-axis vezetővel, ASI120 mini kamerával.

Képfeldolgozás: AstroPixelProcessor, (flat-dark-bias korrekciók, az RGB csatornák egyesítése, képelforgatás, kivágás és skálázás). Utómunkák: Images Plus 6.5 (zajszűrés és kontraszt), Topaz Denoise AI – zajszűrés.

Expozíciós adatok:

SII 12 nm: 56 x 5 perc (4,6 óra)
H-alfa 12 nm: 113 x 5 perc (9,4 óra)
OIII 12 nm: 65 x 5 perc (5,4 óra)
Összesen: 19,5 óra expozíció.
A készítés dátumai: 2020. november 6-7-8-20-21-22., 2021. január 11.
A kép Zalaegerszegen, a belváros széléről, a kertünkből készült.
A színek keverése nem pontosan az SII-vörös, H-alfa-zöld, OIII-kék sémát követi. Ha így lenne, lila csillagok és rettenetes zöld – lila ködszínek lenne az eredmény. A színösszeállítás az alábbi arányok szerint történt:
SII: (100% vörös + 54% zöld + 10% kék + 10% fehér) x 1,25
H-alfa: (80% vörös + 100% zöld + 24% kék + 100% fehér) x 1,0
OIII: (10% vörös + 100% zöld + 100% kék + 0% fehér) x 1,731
A legfényesebb és részletesebb H-alfa csatorna (+ egy kicsi SII) lett L (fehér, light) rétegként felhasználva, így sokkal részletesebb a kép. Terveztem még OIII, SII expokat, de a lassan két hónapja tartó felhős idő ennyit tett lehetővé.
A szerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: az alábbi kép a Szív-ködről hidrogén-alfa fényben készült. A Halfej-köd ennek a képnek a jobb felső részén található:
VCSE - A Szív-köd, jobbra fenn a Halfej-köd egy H-alfa képen - Forrás: wikipédia
VCSE – A Szív-köd, jobbra fenn a Halfej-köd egy H-alfa képen – Forrás: Wikipédia

A hidrogén-alfa kép adatai: 6 óra expozíció, Orion RD80T CF távcső, 0,8x-os fókuszreduktor. A képet 2017. március 8-án készítette Chuck Ayoub H-alfa szűrővel.

VCSE - AZ M31 (Androméda-köd), M32 és M110 galaxisok. - Fotó: Krischbaum Tamás
VCSE – Az M31 (Androméda-köd), M32 és M110 galaxisok. – Fotó: Krischbaum Tamás

Végre volt pár óra derült pénteken (2021. febr. 5-én), így azonnal ki is pakoltam és elkezdtem a nemrég épített Astroberry-szerver tesztelését. Az Androméda-galaxist vettem célba. Régóta álmom volt egy saját nagy felbontású képet készíteni erről az objektumról. Ezúton is köszönöm Ágoston Zsolt tagtársnak az átalakított Nikon fényképezőgépet, amit nemrég vásároltam Tőle, illetve a rengeteg segítségét.

Végül 25 db 180 másodperces képet sikerült összegyűjtenem, amíg megjöttek a felhők. A kép adatai a következők:

Objektumkép (light):  25 x 180 sec

Sötétkép (dark): 15 db

Mezősimító kép (flat-field): 15 db

A képfeldolgozáshoz használt programok : Seaquator és Photoshop.

Távcsőmechanika: Skywatcher EQ3 GoTo

Távcső: Skywatcher 80/600 ED APO

Fényképezőgép: Nikon D5300 Full Spectrum

Használt szűrők: Optolong UV/IR Cut Filter

Vezérlés: Astroberry server (Raspi4 4 GB)

Vezetés: ASI120Mini vezető kamera

Kómakorrektor: Altair Lightwave Field Flattener

Paragi Zsolt, Budai Beáta - NGC 2244 - VCSE

VCSE – A Rozetta-köd (NGC 2237 köd és NGC 2244 halmaz) Paragi Zsolt és Budai Beáta felvételén

 

Kép készítésének dátuma: 2020. december 20.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 25×300 s
Érzékenység: gain 240
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++
Távcső: William Optics GT81, f/5,9
Mechanika: iOptron CEM40
Kamera: ZWO ASI533MC-P
Korrektor: 6AIII 0.8x
Szűrő: Optolong L-extreme
Vezetés: ASIair, ASI120MMmini

A Rozetta-köd lett az első olyan célpontunk, amit keskenysávú szűrővel kaptunk lencsevégre. És nem bántuk meg! Az Optolong L-extreme szűrő már megérkezett egy ideje, a jó idő viszont csak 2020. december 18-19-én jött el, amikor sokakat (beleértve minket is) a közelgő Jupiter-Szaturnusz együttállás tartott izgalomban. De aznap fényképeztük az itt korábban bemutatott Fiastyúk-képünket is. Egy emissziós köd azonban új kihívások elé állított minket.

Olvasd tovább

Paragi Zsolt, Budai Beáta - IC 405- VCSE

VCSE – IC 405, nem hivatalos becenevén a Lángoló Csillag-köd a Szekeres csillagképben . Kép: Paragi Zsolt, Budai BeátaKép készítésének dátuma: 2021. január 12/13.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 60×300 s
Érzékenység: gain 240
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++
Távcső: William Optics GT81, f/5,9
Mechanika: iOptron CEM40
Kamera: ZWO ASI533MC-P
Flattener: 6AIII 0.8x
Szűrő: Optolong L-extreme
Vezetés: ASIair, ASI120MMmini

Lángol az égbolt!

Teller Ede 1942-ben, míg az atombombán dolgozott, felvetette annak lehetőségét, hogy egy nukleáris robbanás meggyújthatja az egész légkört. Pontosabban magfúziók láncreakcióját hozná létre. Később azonban részletes számítások szerint ez nem történhet meg (még jó!). A légkörben a nyomás messze nem elég nagy a láncreakció fenntartásához. De vannak helyek, ahol a rendkívüli fizikai körülmények ezt lehetővé teszik: a csillagok mélyén!

Olvasd tovább