NGC 253 - Fridrich János - VCSE

NGC 253 – Fridrich János – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2020. november 6-7.
Kép készítésének helye: Boba
Expozíciós idő: 66×180 sec
Érzékenység: ISO 1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera: Canon EOS 4000Da (átalakított)
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/5

Korábban még vezetés nélkül egy perces expozíciós időkkel is készítettem összesen két órányi felvételt, de valami fura oldalsó befénylés elrontotta a háttér egyenletességét. Idén ez a hiba már nem jelentkezett. A vezetésnek hála most hosszabb exponálás volt lehetséges, így magasabb lett a jel/zaj viszony is. Szerettem volna még folytatni, de az idő nem volt kegyes hozzám. Az objektum az Égi Egyenlítőtől délre helyezkedik el, a Szobrász (Sculptor) csillagképben, és az NGC 253 sorszámot kapta. A Sculptor-galaxishalmaz egyik legfényesebb tagja a maga 7,3 magnitúdós összfényességével. Sokszor emlegetik “Ezüstdollár-galaxis” néven is. Tőlünk kb. 11,5 millió fényévre van, és kicsivel nagyobb a valódi mérete, mint a Tejútrendszerünk harmada.

Olvasd tovább

VCSE - M45 Fiastyúk - Paragi Zsolt és Budai Beáta
VCSE – M45 Fiastyúk – Paragi Zsolt és Budai Beáta

Kép készítésének dátuma: 2020. december 19.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 150 x 1 perc
Érzékenység: Gain 101
Kamera: ZWO ASI533 MC-Pro színes hűtött kamera
Távcső: William Optics GT81 Triplet APO 81 mm/384 mm
Mechanika: iOptron CEM40 mechanika
Feldolgozás: ASTAP / Photoshop, kalibrálás nem volt
Vezetés: 50/200 mm ASI120MMmini, ASIAIR vezérlő
Szűrő: Optolong L-Pro

A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabadszemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legnagyobb csillagot 20-30 valamivel kisebb csillag veszi körül.

Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legnagyobb, fiatal csillagok által kibocsátott kék fényt visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a nagyobb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.

425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz kb. 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.

A fenti képünk egy pár hete beszerzett távcsővel készült.

2020. szeptember 18-a Dobronhegy-Balázsfán (tiszta idő, 12 °C), az igen produktív egyesületi észlelőhétvége egyik éjszakája volt. Ezt a kitelepülést már nagyon vártam, mivel végre kipróbálhattam a nemrég megvásárolt Canon 6D DSLR (használt) fényképezőgépemet.

A célpontom a Messier 31 = Androméda-galaxis lett. A kép ezen egységek segítségével készült: Skywatcher EQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-es Newton-tubussal, Canon 6D (nem átalakított) fényképezőgéppel és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral, illetve vezetéshez 9×50-es Skywatcher gyártmányú keresőtávcső. A vezetőkamera ASI120MM volt. A felvételek rögzítését és a vezetés koordinálását ASI AIR Pro (RasPi) és Asiair szoftver végezte.

Vizsi Csaba - M31 - VCSE
Vizsi Csaba – M31 – VCSE

Olvasd tovább

2020. szeptember 18-án és 19-én, a Dobronhegy-Balázsfán, a VCSE Őszi Észlelőhétvége keretében készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely a Messier 13 “Herkules-gömbhalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  95×120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - M13 Herkules-gömbhalmaz - VCSE
Ágoston Zsolt – M13 Herkules-gömbhalmaz – VCSE

Talán a leglátványosabb gömbhalmaz az északi égbolton, nagyon kedvező elhelyezkedése van a nyári, koraőszi hónapokban. Sir Edmond Halley fedezte fel 1714-ben, majd Messier 1764-ben vette fel a katalógusába. A Herkules csillagképben található, 11,7 milliárd éves. 25 000 fényévre található a Földtől. Kb. 300 000 csillag alkotja, átmérője 140 fényév. Magjában ötszázszor sűrűbben fordulnak elő a csillagok, mint a Nap környezetében. A felvétel jobb felső sarkában látható az NGC 6207 galaxis, illetve félúton a gömbhalmaz és az NGC 6207 között a pici látszó méretű IC 4617 galaxis is megfigyelhető (utóbbi egy csillaghoz nagyon közel).

1974. november 16-án az areciboi rádióteleszkópból rádióadást indítottak a gömbhalmaz felé, ezzel egy esetleges földönkívüli technológiai civilizációnak szerettek volna üzenetet küldeni. Az üzenetet Frank Drake és Carl Sagan írta, 1672 bitből áll, ami két prímszám, 23 és 73 szorzata, 23 oszlopba és 73 sorba rendezve. A digitális formátumban küldött üzenetet grafikusan megjelenítve egy ábra jön ki, mely többek között kettes számrendszerbeli számokat 1-10-ig, a DNS-t felépítő elemek rendszámát, egy emberalakot, a DNS kettős spirál ábráját, a Naprendszert alkotó bolygókat, és az Arecibo-rádióteleszkóp ábráját tartalmazza, leegyszerűsített formában. Az üzenet elküldése mégis inkább technológiai demonstráció volt, mert ugyan a gömbhalmaz peremén létezhetnek olyan csillagok, melyeknek stabil bolygópályái alakulhattak ki, de mire 25 000 év múlva az üzenet megérkezne, a gömbhalmaz már teljesen más helyen lesz. Az üzenetet egyetlen alkalommal küldték el, 1672 másodperces adás keretében. (A főszerk. megjegyzése: egyes csillagászok szerint a célpont nemcsak a gömbhalmaz sajátmozgásának elhanyagolása miatt lett rosszul megtervezve, de a célpont fémtartalma miatt is. Az M13 nagyon fémszegény gömbhalmaz (a csillagászatban minden fém, ami nem hidrogén és nem hélium), így ha tippelni kellene, hol valószínűbb az élet, akkor első helyen nem egy fémszegény gömbhalmazt szerepeltetnénk, ahol lényegesen nagyon kevés van azokból az anyagokból, amikből életformákat lehetne felépíteni, legyen az szénalapú vagy szilíciumalapú stb. Ez egy újabb érv azon túl, hogy a gömbhalmazokban kevés csillag körül lehet stabil bolygópálya, hogy miért valószínűtlenebb az élet egy gömbhalmazban, mint egy mezőcsillag körül.)

Az Arecibo rádiótávcső üzenete grafikusan

2020. szeptember 18-án és 19-én a Dobronhegy-Balázsfán, a VCSE Őszi Észlelőhétvége keretében a Messier 33 “Triangulum-galaxisról” készült felvételemet szeretném megosztani Veletek. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  40×210 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - M33 Triangulum-galaxis - VCSE
Ágoston Zsolt – M33 Triangulum-galaxis – VCSE

Olvasd tovább