A következőkben a júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed június 6-án, újhold június 13-án, első negyed június 20-án, telehold június 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars és a Szaturnusz éjfél után, a Neptunusz hajnalban déli, délkeleti irányban látható. Az Uránusz csak napkeltekor figyelhető meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

06.01. 01:10 A 94%-os Hold peremétől 32 percre helyezkedik el a Szaturnusz.
06.03. 02:10 A Mars 4,9°-ra a 82%-os fázisú Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.
06.06. 00:14 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
06.16. 19:24 A Vénusz 4,5°-ra a 13%-os Holdtól a Rák (Cancer) csillagképben.
06.20. A (4) Vesta kisbolygó oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben. 5,4 magnitúdós fényességével megfelelően sötét megfigyelőhelyről szabad szemmel is látható. 
06.21. 10:07 Nyári napforduló.

06.23. 21:51 A Jupiter 3,2°-ra a 83%-os Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
06.27. 13:30 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.28. 02:09 A Szaturnusz 1,6°-ra a 99,9%-os Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.30. 23:39 A Mars 4°-ra a 93%-os Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.

Olvasd tovább

Az NGC 3242 jelű planetárisködöt William Herschel fedezte fel 1785. február 7-én. A Hydra (Vizikígyó) csillagképben látszik -18 fokos deklinációnál. Fényes, 8,6 magnitúdós és 25″ átmérőjű. Az alábbi felvételt a Hubble Űrtávcső (HST) készítette róla.

VCSE - Az NGC 3242 planetárisköd a HST-vel - HST
VCSE – Az NGC 3242 planetárisköd a HST-vel – HST

Mivel távcsőben kb. feleakkorának látszik, mint a Jupiter, és elég bolygószerű kinézete van, a “Jupiter szellemének” vagy “Szem-ködnek” is nevezik. 1500 évvel ezelőtt alakulhattak ki belső részei. Valódi mérete két fényév lehet, és egy 11 mag-s fehér törpe van a közepén. Egyes leírások szerint kékesnek, zöldesnek látszik távcsőben, de én inkább sárgásnak láttam.

Ezt a ködöt eddig nem észleltem, most vizuálisan kerestem fel 2018. április 20/21-e éjszakáján. Az első negyed előtti, 27%-os fázisú Hold nem volt túl zavaró. 127/1500-as Makszutov-Cassegrain típusú távcsövet használtam, GoTo-s EQ-3-as mechanikán és a GoTo-funkciót igénybe vettem felkereséséhez (a távcső és a mechanika is a SkyWatcher cég gyártmánya). 28 mm-es Apex és 9 mm-es Planetary Okulárokat használtam az észleléshez, ezekkel – kerektve – 53x-os és 167-szeres nagyítást értem el. Most nem használtam az UHC-szűrőt ehhez a planetárishoz (PL).

Bár deklinációja miatt elég alacsonyan volt – és még a Hold fennléte, illetve a PL delelése előtt vetettem rá nem egy pillantást -, már 53x-os nagyításnál is feltűnt a közepesen gazdag látómezőben (LM), hogy míg a csillagok pontszerűek, ez bizony egy kiterjedt objektum!

167x-es nagyítással még jobb volt a látvány. A látómezőbe két elég fényes csillag befért, így a fókuszálás egyszerű volt. Jó fél ívpercesre saccoltam méretét. Talán a gyűrű alakját is sejteni véltem! Ha lett volna rövidebb fókuszú okulárom, és talán másfélszer-kétszer ekkora távcsövem, egészen biztosan fel lehetne oldani az alakját. Így viszont legtöbbször napraforgószerűnek látszódott, ahogy annak szirmai egymásra borulnak (ez a jó átlátszóságnak (T=4/5) és a közepes, talán S=4/10-es nyugodtságnak lehet köszönni, nem valós az ilyen alakzat, a légköri turbulenciák hozzák létre). Teljesen kiterjedt, nagyméretű planetárisnak bizonyult a műszerben. Áprilisban még jól lehet észlelni, de még májusban is éjfél után, negyedegykor nyugszik csak, így az éjszaka első felében látható. Jó észlelést!

A következőkben a májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2h, NYISZ=KözEI+ 1h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed május 8-án, újhold május 15-én, első negyed május 22-én, telehold május 29-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugtakor megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars, Szaturnusz és Neptunusz napkelte előtt egy-két órával déli, délkeleti irányban láthatóak. A Merkúr és Uránusz csak napkeltekor figyelhetőek meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

05.04. 23:39 A Szaturnusz 2,3°-ra a 78%-os fázisú Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.06. 02:45 A Mars 2,7°-ra a 68%-os fázisú Holdtól a  Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
05.09. 0:03 Az Io fogyatkozásának kezdete 02:14-ig, a Jupiter oppozícióban.
05.09 06:00 Aquaridák meteorraj maximuma.
05.17 19:13 A Vénusz 5,5°-ra a 7%-os fázisú Holdtól a Bika (Taurus) csillagképben.
05.21. 18:59 A Vénusz kedvező esti láthatósága, -4 magnitúdó, 83%-os fázis.
05.27. 19:54 A Jupiter 3,1°-ra a 97%-os fázisú Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
05.31. 23:12 A Ganymedes fogyatkozásának kezdete 06.01. 00:56-ig.

Olvasd tovább

A Sharpless 202 egy hatalmas hidrogénfelhő rendszer, melyben a Stock 23-as számú nyílt csillaghalmaz helyezkedik el.

VCSE - Sharpless 202 - Schmall Rafael
VCSE – Sharpless 202 – Schmall Rafael

A vörös a hidrogén emissziója, de például atomos oxigén egyáltalán nincs a területben.  A sötét kar egy porfelhő, mely teljesen elfedi a mögöttük világító csillagok fényét. A csillaghalmaz előterében további porfelhők vannak, melyek halvány derengést adnak a területnek. A szomszédságban a vdB 14 és 15 van, melyeknél több reflexiós csillagköd is található. A kis csillaghalmazt akár kistávcsővel is megtalálhatjuk a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben. 

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika 1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika 2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS 1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő 1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő 2: Astronomik Ha 12nm EOS Clip
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec RGB, ISO800
Helyszín: Zselici Csillagpark

Stewart Sharpless-ről és katalógusáról itt lehet bővebben olvasni. Sidney van den Berg vdB-katalógusáról pedig pár szóban itt emlékeztünk meg. (A vdB katalógust sokszor VdB rövidítéssel lehet megtalálni, máskor VDB-vel, utóbbi biztosan helytelen – a szerk.)

VCSE - A Nagy- és a Kis-Orion-köd - Majoros Attila
VCSE – A Nagy- és a Kis-Orion-köd – Majoros Attila

A kép a Nagy- és a Kis Orion-ködöket ábrázolja. Guernsey-szigetről készítettem erős, 56-72 km/h-s szélben a képeket 2018. március 4/5-e éjszakáján 200/1000-es Newton-távcsővel, Baader MPCC MkIII kómakorrektorral, és Canon EOS 60D átalakított fényképezőgéppel. Egy IDAS LPS-D1 Eos fényszennyezés-elleni szűrő is használatban volt, amivel egyben az éjszakai égbolt légkörfényét (angolul airglow vagy nightglow)  is csökkenteni lehet. A vezetést egy 50/210-es távcsőre tett Lacerta MGEN-nel oldottam meg. A távcső a Skywatcher cég EQ-6R mechanikájára volt feltéve.

Expozíciós idők: 45×10 sec, 31×1 perc és 12×5 perc ISO 800 érzékenységen. (8/10-es átlátszóásg, 4/10-es nyugodtság, 6°C.)

Ezek az expozíciós idők megfelelőek voltak ahhoz, hogy a képek összeillesztése után a Trapézium ne égjen be (rövid exp. idők), de a nagyon halvány ködrészletek is előjöjjenek a hosszabb expozíciós idejű képeken. A Trapézium a kép közepén lévő, egymáshoz nagyon szorosan látszó négy csillagot jelenti, amelyek a valóságban is négyes rendszert alkotnak. (Sőt, többszöröset, mert közülük kettő fedési kettőscsillag.) A Nagy-Orion-köd legfényesebb részén foglal helyet ez a szép csillagalakzat.

Valaha a fehéres sáv középen nem látszódott kisebb távcsövekkel, ezért az egyébként egybetartozó ködöt két külön ködként katalógizálták, méreteik alapján lettek Kis- és Nagy-Orion ködök (M43 és M42). Manapság ezért összefoglaló néven Orion-ködnek nevezik őket.