A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

2018. január 31-én lesz egy holdfogyatkozás, ami Magyarországról sajnos nem látható, mert a fogyatkozás 10:51-16:08 UT között zajlik (UT = KöZEI – 1 óra), a Hold pedig magyarországról nézve ekkor nem lesz a látóhatár felett, lévén, hogy csak 15:58 UT-kor kel Zalaegerszegről nézve (az ország keleti részében akár fél órával korábban is), amikor már csak a félárnyékos fogyatkozás teljesen észrevehetetlen és látvány nélküli fázisait nézhetnénk, ha látnénk. (A Hold előtte reggel, 30/31-én meg már 5:15 UT-kor lenyuszik.) A következő látványos, Magyarországról is megfigyelhető holdfogyatkozás 2018. nyarán lesz.

A Nap januárban  07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 17-én, első negyed január 24-én, telihold január 2-án és január 31-én, utolsó negyed január 8-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a Jupiter napkeltekor déli irányban, a Merkúr és a Szaturnusz a Naphoz közel figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Január során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (Pannstarrs) üstökös.

Olvasd tovább

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben  07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 18-án, első negyed december 26-án, telihold december 3-án, utolsó negyed december 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a  Jupiter napkeltekor keleti irányban alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

12.03. 15:47 A 2017-es év legnagyobb (látszó átmérőjű) teleholdja.
12.08. 21:25 A Hold mögé belép a Regulus, kilépés: 22:02.
12.14. 05:48 Mars, Jupiter, Spica és a holdsarló együttállása a Szűz és a Mérleg csillagképekben (Virgo és Libra).
12.13-14.  Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
12.16. 04:33 A 24P/Schaumasse üstökös 26′-cel keletebbre az NGC 5334 galaxistól a Szűz csillagképben (Virgo).
12.21. Téli napforduló, az év legrövidebb nappala, az év leghosszabb éjszakájának kezdete.
12.22. 14:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=15).
12.31. 01:33 A Hold mögé belép az Aldebaran, kilépés: 02:12.

December során – akár már napnyugtától – a Zsiráf csillagképben (Camelopardalis) megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenlegi fényessége 9 magnitúdó, a hónap során lassan veszít fényességéből.

Olvasd tovább

A Lacerta OB1-es jelű asszociációban terül el az LBN 437-es számú reflexiós köd.

VCSE - LBN 437 - Schmall Rafael
VCSE – LBN 437 – Schmall Rafael

A Lacerta (Gyík) csillagképben számos hömpölygő csillagköd található. Egy nagyobb rendszer a Sharpless 126 része (is) a képen látható LBN 437-es számú objektum. (LBN: Lynds Catalog of Bright Nebulae, vagyis Lynds Fényes Ködkatalógusa. A katalógust Beverly Lynds kezdte el összeállítani az 1960-as években.)

Míg távcsővel nem sok mindent lehet itt látni, csak pár csillagot, addig egy tiszta égen az asztrofotó szépen előhozza a számtalan csillagködöt, ami a csillagok körül rejtőzik. Az egész hullámszerű alakzat egy úgynevezett reflexiós köd, mely a csillagok fényét veri vissza. Azonban a kép bal oldalától egészen a csillagködig húzódik egy mélyvöröses sáv, amely egy emissziós köd, tehát a csillagok sugárzása gerjeszti és emiatt világít vörösesen – a vörös szín a hidrogén jelenlétére utal.

Ezek az objektumok rendkívül látványosak fényképeken, több mérettartományt átfognak és számtalan struktúrával jönnek elő az asztrofotókon. A részletek, színárnyalatok előhozása, a “szépre fotózásuk” rengeteg befektetett időt igényel.

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő2: IDAS LPS-D1 fotografikus mély-ég szűrő
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec, ISO800, f4
Helyszín: Zselici Csillagpark

 

Az Androméda-galaxis, Messier-katalógusszáma M 31 vagy más néven NGC 224 volt az alábbi kép témája:

VCSE - Androméda-galaxis - Majoros Attila
VCSE – Androméda-galaxis – Majoros Attila

Távcső : ZWO 153/612 asztrográf
Mechanika: SkyWatcher  EQ6-R mechanika
Vezetés: Lacerta Mgen autoguider
Képrögzítés:  módosított Canon 60D
Szűrő: Baader MPCC (Mark-III) kómakorrektor

A szerk. megjegyzése: Majoros Attila is jelezte, hogy a távcső és a kómakorrektor nem teljesen illenek össze, de a megfelelő kómakorrektor még nem érkezett meg a szállítótól. Emiatt a kép szélein, sarkai felé van némi minőségromlás a csillagok alakjában, amit az észlelő szóban jelzett is felénk. Ettől még a kép élvezhető, szép, és remélhetőleg a kómakorrektor-csere is hamarosan megtörténik.

Expo:
40×5 min ISO 800
2017. szeptember 22. Guernsey

A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap novemberben  07:00 (KöZEI) körül kel, 16:15 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 18-án, első negyed november 26-án, telehold november 4-én, utolsó negyed november 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. Utána áll be a teljes sötétség.

A Mars, Jupiter és a Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KöZEI – 1 óra):

11.13. 05:13 A Vénusz és Jupiter 17,7′-es közelsége a hajnali szürkületben a Szűz csillagképben.
11.16. 05:17 A Vénusz, Jupiter, Mars és a holdsarló együttállása a Mérleg és Szűz csillagképekben.
11:17 16:00 A Leonidák meteorraj maximuma (ZHR=15)

November során – akár már napnyugtától – a Perzeusz csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös a Zsiráf csillagképben. Jelenlegi fényessége 8,3 magnitúdó, november során lassan veszít fényességéből.

 

 

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is. Ezek relatíve közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



19:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt ad nagy kiterjedése miatt.


23:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M 42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264) és Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, november 19-ei dátummal.