A 2021. augusztus 9-én, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x29x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 - VCSE
Ágoston Zsolt – NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 – VCSE

A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.

A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7 000 – 11 000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben.

A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg. Csillagokban gazdag, tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4 600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben.

A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021 márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk.

A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani. (Csizmadia Szilárd kiegészítése: az említett aprónyi ködösség jele GN 23.15.3, ami egy galaktikus reflexiós köd. Magakjan örmény csillagász katalógizálta 2003-ban. Katalógusa itt érhető el nyilvánosan. A V628 Cas jelű változócsillag készteti fénylésre a körötte lévő ködösséget. A V628 Cas egy jól tanulmányozott Herbig Ae/Be csillag, vagyis színképében számos emissziós vonal látszik (főleg hidrogéné és kálciumé). A Herbig Ae/Be-típusú csillagok fiatal, fősorozat előtti csillagok, kialakulásuk óta 10 millió évnél kevesebb telt el. Mindig F0-nál korábbi színképtípusak, gyakran A vagy B osztályúak. Gyakran még ott van köröttük a csillagot létrehozó korong, a cirkumsztelláris diszk, és minden esetben egy ködösségbe vannak ágyazva – mint ezen a képen is. 2-8 naptömegű csillag lesz belőlük. Sok ilyen csillag változócsillag, mint ez is: fénye még ingadozik. 1960-ban különítette el őket G. Herbig amerikai csillagász. A csillagkeletkezés egyik fázisát képviselik, némelyik körül már bolygót is találtak.)

A csillagászok nagyon sokáig, az amatőrcsillagászok pedig még tovább csak szemmel tekintettek bele a távcsőbe. Az ilyen észlelést nevezzük vizuális észlelésnek. Sokszor rajzban örökítik meg a látványt: most egy ilyen észlelést közlünk. A rajzos észlelés olcsóbb, mint a fotografikus, kevesebb munkával jár, és bár az emberi szem nem olyan érzékeny, mint a fotográfia, a száz-millió fényévekre lévő objektumokat a saját szemünkkel látni csodás, felemelő élmény… Főleg, ha nagy távcsőben részleteket is látunk!

VCSE - Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben - Rajz: Fröhlich Viktória
VCSE – Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben – Rajz: Fröhlich Viktória

Rajz: Fröhlich Viktória

Szöveg: Csizmadia Szilárd

Olvasd tovább

VCSE - Az NGC 6960, a Fátyol-köd egyik része - Fotó: Vizsi Csaba
VCSE – Az IC 1340, a Fátyol-köd egyik része – Fotó: Vizsi Csaba

A Hattyú csillagképben látszódó híres Fátyol-ködnek egy kevésbé sokszor emlegetett része az IC 1340 jelölést viseli. Ebben a cikkben alaposan áttekintettük, hogy a hatalmas kiterjedésű, 3° látszó méretű – azaz átmérője megfelel a telehold hatszorosának az égen! – Fátyol-köd melyik része milyen néven ismert. Abban a cikkben egy igen jó áttekintő térképet is közöltünk a ködről, érdemes megtekinteni. Az IC 1340 a köd keleti részén található csomósodás. A régi időkben vizuálisan először csak a köd legfényesebb részeit fedezték fel, ezért az különböző NGC számokon ismert (NGC 6960, 6974, 6979, 6992, 6995), később fotografikusan, az egyre érzékenyebb anyagokkal dolgozva összeállt a köd teljes kiterjedése, amiben itt-ott fényesebb-halványabb részek vannak. A köd egyik része az IC 1340 nevet viseli. Az IC 1340 látszólagos fényessége V = 7 magnitúdó.

2021. augusztus 12-13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült a fenti fénykép a Fátyol- ködnek erről a részéről. A képen az északi irány balra van.

A Fátyol-köd egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal.

Vizuálisan nem könnyű megfigyelni, sötét, fényszennyezettségtől mentes eget kíván. Gyakran használnak OIII szűrőt a megfigyelésre, amely csak a kétszeresen ionizált oxigén keskeny vonalai környékén engedi át a fényt. Így gyakorlatilag minden zavaró tényezőt ki lehet szűrni, a köd és az égi háttér közötti kontraszt jelentősen megemelkedik. Ráadásul a kétszeresen ionizált oxigén fénye igen jellemző a Fátyol-ködre. Tehát a szűrővel a köd egyfajta kémiai analízisét hajthatjuk végre. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén dominál. Az OIII szűrő használata akkor előnyös, ha minél nagyobb távcsövet használunk. A nyári táborban és a 2021-es ausztriai észlelőhétvégén is nagy élmény volt az egész Fátyol-ködöt látni Nagy Balázs 12 cm-es apokromátjában, amit OIII szűrővel látott el. A nagy látómező lehetővé tette az egész ködkomplexum megfigyelését, és láthattuk, hogyan látszik ma a felrobbant csillag részeinek szétvetett ködössége az égbolton.

Távcső: 200/1000 Newton (Skywatcher)

Időpont: 2021. 08. 12.

Helyszín: Őrimagyarósd

Kamera: Canon 6D átalakított

Mechanika: HEQ-5

Expozíciós adatok: 52×300 sec ISO 3200

Szűrő: Optolong L-eNhance

A 2021. aug. 13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - Szív-köd Sh2-190 - VCSE
Ágoston Zsolt – Szív-köd Sh2-190 – VCSE

A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.

A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perzeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz-beli Ikerhalmaz közelében.

Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7500 fényévre található a Földtől.

A 2021. aug. 10-ei és 11-ei éjszakán, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az NGC 7380 jelű emissziós ködről, más néven a Varázsló-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 2x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - NGC 7380 Varázsló-köd - VCSE
Ágoston Zsolt – NGC 7380 Varázsló-köd – VCSE

Olvasd tovább