A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap februárban 6:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 1-én, első negyed február 8-án, telehold február 16-án, utolsó negyed 23-án lesz.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. február 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Perseida-tűzgömb 2020. augusztus 13. 00:49 UT-kor. Sigma 10 mm halszemobjektív, f/2.8. Helyszín: Nagyrada. Kamera: Canon EOS 1200D fotóállványon. Expozíciós adatok: 30 sec, ISO 1600 – Kép: Pető Zsolt
Tizenkilenc korábbi meteorfotó mellé újabb ötöt mutatok meg itt. Az észlelések különböző időpontokban készültek. A fenti Perseida pl. tavaly, 2020-ban került lencsevégre, de az archívumból előkerültek észlelések egészen 2012-ig visszamenőleg is, amik szintén érdemesek a bemutatásra. Lentebb viszont idei, 2021-es Geminida-tűzgömb képe is látható, amit sikerült szerencsésen elcsípnem. A képek között most van olyan is, ami a VEGA 92-ik számának címlapján jelent meg.
Az elmúlt 2 nap látványossága az 1994 PC1 kisbolygó, melyről már olvashattatok a VCSE honlapján. Ezúttal a 2022.01.19. esti vizuális észlelési élményeimet osztom meg veletek.
VCSE – Látómező-rajz az 1994 PC1 kisbolygóészlelésről. Látómező: 0,75 fok. Távcső: 458/1900 Dobson. Nagyítás: 68x. – Ceruzarajz, Jandó A.
Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)
Schmall Rafael észlelése Kaposfőről
VCSE – Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. – Kép: Schmall Rafael
Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.
Zalaegerszegről is sikerült megfigyelni a karácsonykor útnak indított, 11 milliárd dollárba kerülő James Webb Űrtávcsövet! A sikeres megfigyelés 2022. január 1-én este történt Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász által.
VCSE – A James Webb Űrtávcső azért látszik, mert a Nap fényét visszaveri. A távolban járó fénypontot Zalaegerszegről örökítette meg egy amatőrcsillagász, név szerint Mezei Balázs. A JWST fénypontját vékony piros körvonallal megjelöltük. – Kép: Mezei Balázs
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette Mezei Balázs képeiből Román Dávid, hozzáadva a videó a cikkhez: 2022. jan. 5.).
Az öt képkockából álló animáció a JWST mozgását ábrázolja (videó fenn, készítette: Mezei Balázs).
A James Webb Űrtávcső (James Webb Space Telescope, JWST) a csillagászat egyik főműszere lesz az évtizedben. A narancssárga fénytől a közép-infravörösig fog észlelni. Az indítást követően a JWST égi koordinátákat óránkénti bontásban a NASA közzétette, ezek alapján az amatőrcsilagászok megkereshetik. December 31-én még nem jártunk sikerrel, amikor a VCSE Virtuális Szilveszterén a távvezérelt egyesületi csillagvizsgálóból kerestük (leszállt a köd, jöttek a felhők, és a tűzijátékok zavarták a megfigyelést). Az új év első estéjén azonban Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász saját távcsövével, otthonából megörökítette az űreszköz mozgását. A fenti kis videón a kép közepétől jobbra és lefelé gyorsan mozgó fénypont a James Webb űrtávcső, amit a kiadott koordináták és csillagtérkép használatával azonosított az észlelő. A képek készítésekor az Orion csillagképben járt az űrteleszkóp. Az azonosítást Mezei Balázstól függetlenül Dr. Csizmadia Szilárd csillagász, a DLR munkatársa is megerősítette (DLR: Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, Német Lég- és Űrkutatási Központ).
Frissítés 2022. jan. 5-én: Landy Gyebnár Mónika szívességéből a videóból az alábbi zoom és jelöléssel ellátott verzió is készült. A képre klikkelve az animáció elindul! Lásd lent:
