Kategória-archívum: Észlelés
Az Europa árnyéka a Jupiteren – Forgó Krisztián
A mellékelt kép 150/1200-as ED távcsővel készült a Jupiterről 2021. október 25-én Kiskunhalasról. A távcső EQ-6-os mechanikára volt felszerelve, a kamera ASI178MC volt. 60 000 képkocka (frame) legjobb 18%-ából állítottam össze a képet.
67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös észlelési ajánlat – Jandó Attila
A 67P/Churyumov-Gerasimenko az egyik legjobban tanulmányozott üstökös, köszönhetően a Rosetta-küldetésnek. Erről korábbi cikkünkben írtunk, link: http://vcse.hu/67pchuryumov-gerasimenko/.
Az üstökös 6,45 évente kerüli meg a Napot, és éppen ezekben a napokban jár ismét földközelben.
A Kis Súlyzó-köd (M76) fotografikus észlelése – Ágoston Zsolt
Az Ausztriában megrendezett észlelőhétvégén készült felvételem a Messier 76, becenevén a Kis Súlyzó-ködről. Most először próbáltam meg rövid expozíciós idő és magas erősítés (gain) mellett kisebb látszó méretű objektumokat fényképezni. Azt hiszem, a 10 másodperces expozíciók kissé rövidek voltak, és inkább a nagyobb felbontású módban kellett volna fényképeznem hosszabb záridővel. A kísérlet eredményének közzététele azonban éppen az ilyen tapasztalatok miatt fontos.
Az M76 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett, mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan lefújta, ledobta magáról. Hasonlít az M27 planetárishoz: egy világosabb oszlopot két halvány “fül” vesz körül. Ezért nevezik “Kis Súlyzó-köd”-nek. A köd vastag oszlopszerű alakzatának teteje és alja vörös, míg a többi zöldes-türkizes színű.
Pierre Méchain fedezte fel 1780-ban, majd Charles Messier katalogizálta ugyanebben az évben a 2500 fényévre található, 1,2 fényév átmérőjűnek mért ködösséget.
Távcső: 200/800 Newton (Skywatcher)
Időpont: 2021. 09. 09.
Helyszín: Trahütten, Ausztria
Kamera: ASI 294MM PRO
Mechanika: HEQ5 GoTo
Expozíciós adatok: 600×10 s L, 3x300x10 s RGB, bin: 2, gain: 300.
Az oldal főszerkesztőjének (Cs. Sz.) kiegészítése: A Messier 76 a Messier-katalógus egyik legnehezebb és leghalványabb objektuma, de már kisebb távcsővel is észrevehető (7-8 cm-essel), jó égen. 13 cm-esben már feltűnik, hogy hasonlít az M27-re. – A planetáris ködök asztrofotózása sokkal nehezebb feladat, mint a hatalmas kiterjedésű diffúz ködösségeké. Ennek oka, hogy a nagy diffúzködök sok ezer-tízezer, sőt százezer pixelre is szétterülnek, így részleteiket jól felbontva lehet látni. Természetesen ezek a ködök halványak, ezért nagyon sok órányi expozíció, és néha szűrők használata szükséges a kevéske fényük megörökítéséhez, valamint segít a nagy távcsőátmérő is észlelésükben. A planetáris ködök azonban halványak és főleg kicsik. A kis méret azt jelenti, hogy pl. a sokszor 1″/pixel körüli képskálánál nem több tízezer, hanem néha csak néhány tucat pixelre képződnek le, ezért kevés részlet látszik bennük. Megoldás lehet hosszabb fókusz, esetleg jó minőségű Barlow-lencse használata a fókusznyújtáshoz. Vagy kisebb méretű pixelekkel bíró kamerát kell használni. Ekkor azonban másik probléma lép fel: a légköri nyugodtság elmossa a részleteket! A helyzet hasonló a bolygókhoz: 1 ívpercnél kisebb látszó átmérőjük miatt részleteik kevés pixelre képződnek le a fényképezőgépen, illetve kevés fényérzékelő elemre (csap, pálcika) esnek a szemben. Emiatt a légköri nyugodtság hatásai erőteljesen jelentkeznek: ami nem számít az egész képet betöltő nagy diffúzköd vagy galaxis esetében, az nagyon erőteljesen jelentkezik egy kis látszó méretű bolygónál vagy planetáris ködnél. A nyugodt légkör tehát elengedhetetlen a planetárisok fotózásához is. Bár a kép készítője szabadkozik a felbontás miatt (2×2 pixelt adott össze egy pixellé a Bin=2 módban), a kép így is nagyon szép és csodás lett. Gratulálunk hozzá!
További érdekesség, hogy a korai időszakokban, a 18-19. században még nem látszódott vizuálisan a teljes alakja, ezért a kisebb távcsővel egy foltként látszódó objektumot nagyobb műszerrel két különálló foltként látták a korai vizuális megfigyelők, az azt összekötő halovány részt nem. Ezért NGC 650 és NGC 651 neveken katalogizálták az egyik, illetve a másik felét. Az M76-ot ezért emlegetik gyakran NGC 650-1 néven is.
2021. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 7:00 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 11-én, telehold november 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
11.04. 04:56 16 órás holdsarló 4° magasan a reggeli égen, a Merkúrtól 6°-ra, a Marstól 2°-ra.
11.10. 05:05 A Merkúr és a Mars 1°-os közelségben a Szűz csillagképben.
11.11. 20:25 A Jupiter 5°-ra az 50%-os Holdtól a Bak csillagképben.
11.12. Az Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5).
11.22. 04:13 A 93%-os holdkorong peremétől 10′-re északra látható az 5 magnitúdós 139 Tauri.
A Merkúr a hónap első felében kedvező helyzetben van, 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végén már elveszik a Nap fényében. 29-én felső együttállásban a Nappal.
A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, láthatósága folyamatosan javul. -4,9 magnitúdós, 30%-ra esik a fázisa, átmérője 38″-re nő.
A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,4 magnitúdós.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó.
Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 4-én szembenállásban van a Nappal.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
November | ||||||||||
11. 01. | H | 2459519.5 | 2:42: 1 | 06:35 | 11:36 | 16:37 | 01:49 | 08:44 | 15:23 | 20% |
11. 02. | K | 2459520.5 | 2:45:58 | 06:36 | 11:36 | 16:34 | 03:06 | 09:32 | 15:44 | 11% |
11. 03. | Sze | 2459521.5 | 2:49:54 | 06:38 | 11:36 | 16:34 | 04:24 | 10:22 | 16:04 | 5% |
11. 04. | Cs | 2459522.5 | 2:53:51 | 06:39 | 11:36 | 16:32 | 05:46 | 11:14 | 16:27 | 1% |
11. 05. | P | 2459523.5 | 2:57:48 | 06:41 | 11:36 | 16:31 | 07:11 | 12:10 | 16:57 | 0% |
11. 06. | Szo | 2459524.5 | 3: 1:44 | 06:42 | 11:36 | 16:30 | 08:37 | 13:10 | 17:32 | 2% |
11. 07. | V | 2459525.5 | 3: 5:41 | 06:44 | 11:36 | 16:27 | 10:01 | 14:12 | 18:19 | 7% |
11. 08. | H | 2459526.5 | 3: 9:37 | 06:45 | 11:36 | 16:27 | 11:15 | 15:17 | 19:17 | 14% |
11. 09. | K | 2459527.5 | 3:13:34 | 06:47 | 11:36 | 16:26 | 12:15 | 16:19 | 20:27 | 23% |
11. 10. | Sze | 2459528.5 | 3:17:30 | 06:48 | 11:36 | 16:23 | 13:00 | 17:18 | 21:42 | 33% |
11. 11. | Cs | 2459529.5 | 3:21:27 | 06:50 | 11:36 | 16:23 | 13:35 | 18:12 | 22:58 | 44% |
11. 12. | P | 2459530.5 | 3:25:23 | 06:51 | 11:37 | 16:22 | 14:01 | 19:02 | - | 55% |
11. 13. | Szo | 2459531.5 | 3:29:20 | 06:53 | 11:37 | 16:21 | 14:23 | 19:47 | 00:11 | 65% |
11. 14. | V | 2459532.5 | 3:33:17 | 06:54 | 11:37 | 16:19 | 14:42 | 20:31 | 01:22 | 75% |
11. 15. | H | 2459533.5 | 3:37:13 | 06:56 | 11:37 | 16:18 | 14:59 | 21:12 | 02:30 | 83% |
11. 16. | K | 2459534.5 | 3:41:10 | 06:57 | 11:37 | 16:17 | 15:16 | 21:54 | 03:37 | 90% |
11. 17. | Sze | 2459535.5 | 3:45: 6 | 06:58 | 11:37 | 16:16 | 15:34 | 22:36 | 04:43 | 95% |
11. 18. | Cs | 2459536.5 | 3:49: 3 | 07:00 | 11:38 | 16:15 | 15:55 | 23:19 | 05:49 | 98% |
11. 19. | P | 2459537.5 | 3:52:59 | 07:01 | 11:38 | 16:14 | 16:19 | - | 06:56 | 100% |
11. 20. | Szo | 2459538.5 | 3:56:56 | 07:03 | 11:38 | 16:12 | 16:48 | 00:04 | 08:01 | 100% |
11. 21. | V | 2459539.5 | 4: 0:52 | 07:04 | 11:38 | 16:12 | 17:24 | 00:52 | 09:05 | 98% |
11. 22. | H | 2459540.5 | 4: 4:49 | 07:05 | 11:39 | 16:12 | 18:08 | 01:41 | 10:03 | 94% |
11. 23. | K | 2459541.5 | 4: 8:46 | 07:07 | 11:39 | 16:11 | 19:01 | 02:32 | 10:54 | 89% |
11. 24. | Sze | 2459542.5 | 4:12:42 | 07:08 | 11:39 | 16:10 | 20:02 | 03:23 | 11:37 | 82% |
11. 25. | Cs | 2459543.5 | 4:16:39 | 07:09 | 11:39 | 16:08 | 21:08 | 04:13 | 12:12 | 74% |
11. 26. | P | 2459544.5 | 4:20:35 | 07:11 | 11:40 | 16:08 | 22:18 | 05:01 | 12:41 | 65% |
11. 27. | Szo | 2459545.5 | 4:24:32 | 07:12 | 11:40 | 16:08 | 23:29 | 05:49 | 13:05 | 55% |
11. 28. | V | 2459546.5 | 4:28:28 | 07:13 | 11:40 | 16:08 | - | 06:35 | 13:26 | 45% |
11. 29. | H | 2459547.5 | 4:32:25 | 07:15 | 11:41 | 16:07 | 00:41 | 07:21 | 13:46 | 35% |
11. 30. | K | 2459548.5 | 4:36:21 | 07:16 | 11:41 | 16:07 | 01:56 | 08:09 | 14:06 | 25% |