Ez az észlelőhétvége már a második volt a VCSE őszi találkozóinak sorában. Akik nem tudtak eljönni Trahüttenbe az ausztriai hétvégére, most találkozhattak a szokásos helyszínen Dobronhegy-Balázsfán. Többen pedig mindkét rendezvényen megjelentek.

VCSE – Az őszi észlelőhétvége csapata. Akik maradtak nappal is. (Fotó: Román Dávid)

A jelentkezők száma minden korábbi létszámot felülmúlt. A meghirdetést követően 1 héten belül már sátrat is kellett javasolni, mivel 21 fő jelentkezett. (A helyszínen 16 embernek jut ágy vagy matrac.) Aztán változott az időjárás, jött az eső és jöttek a megfázásos tünetek. Betegség miatt hárman mondták le a részvételt, két főnek munka miatt nem sikerült hozzánk csatlakozni (de volt olyan, akiről nem tudjuk, hogy miért nem jött, és volt olyan is, aki nem jelentkezett, de szólt, hogy “bocs, mégsem tud jönni”). Szóval csöpörgős csütörtök este még kíváncsian vártuk, hogy végül összejön-e öt fő vagy sem, lesz-e derült pénteken, vagy csak szombaton.

Olvasd tovább

A 2021. augusztus 9-én, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x29x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 - VCSE
Ágoston Zsolt – NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 – VCSE

A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.

A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7 000 – 11 000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben.

A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg. Csillagokban gazdag, tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4 600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben.

A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021 márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk.

A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani. (Csizmadia Szilárd kiegészítése: az említett aprónyi ködösség jele GN 23.15.3, ami egy galaktikus reflexiós köd. Magakjan örmény csillagász katalógizálta 2003-ban. Katalógusa itt érhető el nyilvánosan. A V628 Cas jelű változócsillag készteti fénylésre a körötte lévő ködösséget. A V628 Cas egy jól tanulmányozott Herbig Ae/Be csillag, vagyis színképében számos emissziós vonal látszik (főleg hidrogéné és kálciumé). A Herbig Ae/Be-típusú csillagok fiatal, fősorozat előtti csillagok, kialakulásuk óta 10 millió évnél kevesebb telt el. Mindig F0-nál korábbi színképtípusak, gyakran A vagy B osztályúak. Gyakran még ott van köröttük a csillagot létrehozó korong, a cirkumsztelláris diszk, és minden esetben egy ködösségbe vannak ágyazva – mint ezen a képen is. 2-8 naptömegű csillag lesz belőlük. Sok ilyen csillag változócsillag, mint ez is: fénye még ingadozik. 1960-ban különítette el őket G. Herbig amerikai csillagász. A csillagkeletkezés egyik fázisát képviselik, némelyik körül már bolygót is találtak.)

A csillagászok nagyon sokáig, az amatőrcsillagászok pedig még tovább csak szemmel tekintettek bele a távcsőbe. Az ilyen észlelést nevezzük vizuális észlelésnek. Sokszor rajzban örökítik meg a látványt: most egy ilyen észlelést közlünk. A rajzos észlelés olcsóbb, mint a fotografikus, kevesebb munkával jár, és bár az emberi szem nem olyan érzékeny, mint a fotográfia, a száz-millió fényévekre lévő objektumokat a saját szemünkkel látni csodás, felemelő élmény… Főleg, ha nagy távcsőben részleteket is látunk!

VCSE - Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben - Rajz: Fröhlich Viktória
VCSE – Az M33 vizuális látványa 457/1900-as Dobson-távcsőben – Rajz: Fröhlich Viktória

Rajz: Fröhlich Viktória

Szöveg: Csizmadia Szilárd

Olvasd tovább

A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen
10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen
10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1′ 24″-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós)
10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma
10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6′ 13″-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós)
10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép)
10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép)

Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt.


A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.

A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.)

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
10. 01.P2459488.50:39:4806:5112:4218:32-08:3716:3832%
10. 02.Szo2459489.50:43:4506:5312:4218:3001:3209:2817:1123%
10. 03.V2459490.50:47:4106:5412:4118:2802:4510:1917:3715%
10. 04.H2459491.50:51:3806:5512:4118:2604:0011:0818:008%
10. 05.K2459492.50:55:3406:5712:4118:2405:1611:5718:213%
10. 06.Sze2459493.50:59:3106:5812:4018:2306:3412:4618:420%
10. 07.Cs2459494.51: 3:2706:5912:4018:2107:5513:3719:050%
10. 08.P2459495.51: 7:2407:0112:4018:1909:1714:3019:303%
10. 09.Szo2459496.51:11:2107:0212:4018:1710:4015:2620:019%
10. 10.V2459497.51:15:1707:0412:3918:1512:0316:2520:4017%
10. 11.H2459498.51:19:1407:0512:3918:1313:1917:2621:2926%
10. 12.K2459499.51:23:1007:0612:3918:1114:2518:2822:3037%
10. 13.Sze2459500.51:27: 707:0812:3918:0915:1819:2723:4049%
10. 14.Cs2459501.51:31: 307:0912:3818:0715:5920:23-60%
10. 15.P2459502.51:34:6007:1112:3818:0516:3021:1500:5370%
10. 16.Szo2459503.51:38:5607:1212:3818:0416:5522:0302:0879%
10. 17.V2459504.51:42:5307:1312:3818:0217:1622:4803:2187%
10. 18.H2459505.51:46:5007:1512:3718:0017:3423:3104:3193%
10. 19.K2459506.51:50:4607:1612:3717:5817:52-05:3997%
10. 20.Sze2459507.51:54:4307:1812:3717:5618:1000:1206:47100%
10. 21.Cs2459508.51:58:3907:1912:3717:5518:2900:5507:53100%
10. 22.P2459509.52: 2:3607:2012:3717:5318:5001:3709:0098%
10. 23.Szo2459510.52: 6:3207:2212:3717:5119:1602:2210:0695%
10. 24.V2459511.52:10:2907:2312:3717:5019:4703:0811:1190%
10. 25.H2459512.52:14:2507:2512:3617:4820:2603:5712:1384%
10. 26.K2459513.52:18:2207:2612:3617:4621:1404:4613:0976%
10. 27.Sze2459514.52:22:1907:2812:3617:4522:1005:3713:5768%
10. 28.Cs2459515.52:26:1507:2912:3617:4323:1406:2814:3858%
10. 29.P2459516.52:30:1207:3112:3617:41-07:1915:1149%
10. 30.Szo2459517.52:34: 807:3212:3617:4000:2208:0815:3839%
10. 31.V2459518.52:38: 506:3411:3616:3801:3407:5615:0229%

Olvasd tovább

VCSE - Az NGC 6960, a Fátyol-köd egyik része - Fotó: Vizsi Csaba
VCSE – Az IC 1340, a Fátyol-köd egyik része – Fotó: Vizsi Csaba

A Hattyú csillagképben látszódó híres Fátyol-ködnek egy kevésbé sokszor emlegetett része az IC 1340 jelölést viseli. Ebben a cikkben alaposan áttekintettük, hogy a hatalmas kiterjedésű, 3° látszó méretű – azaz átmérője megfelel a telehold hatszorosának az égen! – Fátyol-köd melyik része milyen néven ismert. Abban a cikkben egy igen jó áttekintő térképet is közöltünk a ködről, érdemes megtekinteni. Az IC 1340 a köd keleti részén található csomósodás. A régi időkben vizuálisan először csak a köd legfényesebb részeit fedezték fel, ezért az különböző NGC számokon ismert (NGC 6960, 6974, 6979, 6992, 6995), később fotografikusan, az egyre érzékenyebb anyagokkal dolgozva összeállt a köd teljes kiterjedése, amiben itt-ott fényesebb-halványabb részek vannak. A köd egyik része az IC 1340 nevet viseli. Az IC 1340 látszólagos fényessége V = 7 magnitúdó.

2021. augusztus 12-13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült a fenti fénykép a Fátyol- ködnek erről a részéről. A képen az északi irány balra van.

A Fátyol-köd egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal.

Vizuálisan nem könnyű megfigyelni, sötét, fényszennyezettségtől mentes eget kíván. Gyakran használnak OIII szűrőt a megfigyelésre, amely csak a kétszeresen ionizált oxigén keskeny vonalai környékén engedi át a fényt. Így gyakorlatilag minden zavaró tényezőt ki lehet szűrni, a köd és az égi háttér közötti kontraszt jelentősen megemelkedik. Ráadásul a kétszeresen ionizált oxigén fénye igen jellemző a Fátyol-ködre. Tehát a szűrővel a köd egyfajta kémiai analízisét hajthatjuk végre. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén dominál. Az OIII szűrő használata akkor előnyös, ha minél nagyobb távcsövet használunk. A nyári táborban és a 2021-es ausztriai észlelőhétvégén is nagy élmény volt az egész Fátyol-ködöt látni Nagy Balázs 12 cm-es apokromátjában, amit OIII szűrővel látott el. A nagy látómező lehetővé tette az egész ködkomplexum megfigyelését, és láthattuk, hogyan látszik ma a felrobbant csillag részeinek szétvetett ködössége az égbolton.

Távcső: 200/1000 Newton (Skywatcher)

Időpont: 2021. 08. 12.

Helyszín: Őrimagyarósd

Kamera: Canon 6D átalakított

Mechanika: HEQ-5

Expozíciós adatok: 52×300 sec ISO 3200

Szűrő: Optolong L-eNhance