A 2021. május 5-én és június 4-én, Dobronhegy-Balázsfán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, mely az Abell 1656 “Coma-galaxishalmazról” készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 4x20x120 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Abell 1656 - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Az Abell 1656 galaxishalmaz. A fényes kék és haloványabb, főleg sárgás-narancsos Tejútrendszer-beli csillagok előtere mögött számtalan kisebb-nagyobb galaxist láthatunk a képen, amelyek szinte mindegyike a Coma-galaxishalmaz tagja. Ez egy gravitációsan kötött, összetartozó galaxishalmaz. – Ágoston Zsolt

A felvétel a monokróm kamerám tesztje is egyben. IR-vörös-zöld-kék szűrőkkel készítettem a képet. A felhőátvonulásos, szeles időjárás miatt csak ennyi nyers képet tudtam gyűjteni. A képen látható számtalan halvány, elliptikus folt mindegyike egy-egy távoli galaxis, ami az Abell 1656 galaxishalmaz része. A halmazt a Bereniké Haja (Coma Berenices) csillagképben találjuk, innen származik a neve is. A galaxishalmaz 321 millió fényév távol van tőlünk, és több száz tagot számlál, így az egyik legsűrűbb ismert galaxishalmaz. Központjában az NGC 4874 és NGC 4889 elliptikus galaxisok láthatók, ezek átmérője egymillió fényév is lehet. Magjukban nagyon nagy tömegű fekete lyuk rejtőzik, és több ezer gömbhalmaz tartozik ezekhez a csillagvárosokhoz. A galaxishalmazt tanulmányozva először itt merült fel a sötét anyag jelenléte, mivel a halmaz tagjai túl gyorsan mozognak ahhoz, hogy a látható anyag erre magyarázatot adna. A galaxishalmaz tömegének 90%-a sötét anyag lehet.

VCSE - A Medőza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben - Kép: Mezei Balázs
VCSE – A Medúza-köd (IC 443), egy szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben. A kép “sima” RGB, a H-alfa csatorna a vörös rétegbe került. Itt a színek valóságosabbak, részletekben viszont szegényebb a kép. – Kép: Mezei Balázs

 

Az Ikrek (Gemini) csillagképben látható Medúza-köd (Jellyfish-nebula, IC 443, Sharpless 248, Sh2-248) amatőrcsillagász körökben egy kevésbé ismert szupernóva-maradvány, holott a szakcsillagászok sokat észlelték különböző hullámhosszakon és sok ismeretet gyűjtöttek róla. Ez az egyik legtöbbet tanulmányozott olyan szupernóva-maradvány, ami kölcsönhat a környezetében lévő molekuláris felhőkkel. (A SIMBAD adatbázis szerint 1128 szakcsillagászati cikket publikáltak róla, illetve ennyiszer fordul elő a szakcikkben a neve 2021 júniusáig.) Kb. 5000 fényévre van a Naprendszertől. A sok rajta végzett kutatás ellenére meglehetősen bizonytalanul tudjuk, hogy mikor robbant az őt létrehozó szupernóva: valamikor 3000 és 30 000 évvel ezelőtti időpontban. Lehetséges, hogy a CXOU J061705.3+222127 jelű neutroncsillag is ebből a szupernóva-robbanásból származik.

Olvasd tovább

A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap júniusban 4:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed június 2-án, újhold június 10-én, első negyed június 18-án, telehold június 24-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. június 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. június 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

 

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

06.05. 12:14 A Vénusz eléri legnagyobb deklinációját az Ikrek csillagképben.
06.10. déltájban: Gyűrűs-részleges napfogyatkozás, az egész ország területéről látható részleges fogyatkozásként. Zalaegerszegről nézve kezdődik: 09:59 UT (11:59 NYISZ), legnagyobb fázis: 10:39 UT (12:39 NYISZ), véget ér: 11:19 UT (13:19 NYISZ).
06.11. 19:26 32 órás holdsarló 3° magasan, 6°-ra a Marstól.
06.19. 22:37 A 70%-os fázisú holdkorong peremétől 8′-re látható a 66 Virginis (5,8 magnitúdós).
06.28. 23:06 A Jupiter 5°-ra a 78%-os Holdtól a Vízöntő csillagképben.


A Merkúr láthatósága gyorsan romlik a hónap elejétől, 5-e után már nem figyelhető meg. 25-e után ismét kereshető keleten, fél órával napkelte előtt.

A Vénusz estétől látható nyugaton, a hónap során egyre javul a megfigyelhetősége.

A Mars koraeste figyelhető meg a nyugati égen. Gyorsan távolodik, fényessége 1,8 magnitúdóra, látszó átmérője 3,9″-re csökken.

A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben éjféltől, a délkeleti látóhatáron.

A Szaturnusz megfigyelhető a Bak csillagképben, délkeleten. Éjfél előtt kel.

Az Uránusz kora hajnaltól ismét megfigyelhető a délnyugati ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz a Vízöntő csillagképben már megfigyelhető az éjszaka második felében.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa 
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
06. 01.K2459366.516:38:4805:0212:5120:39-06:1911:1464%
06. 02.Sze2459367.516:42:4505:0212:5120:4001:5607:0612:2553%
06. 03.Cs2459368.516:46:4105:0112:5120:4102:1807:5013:3343%
06. 04.P2459369.516:50:3805:0112:5120:4202:3608:3214:3834%
06. 05.Szo2459370.516:54:3505:0012:5120:4302:5409:1315:4325%
06. 06.V2459371.516:58:3105:0012:5120:4303:1109:5316:4717%
06. 07.H2459372.517: 2:2804:5912:5220:4403:3010:3517:5110%
06. 08.K2459373.517: 6:2404:5912:5220:4503:5211:1818:565%
06. 09.Sze2459374.517:10:2104:5912:5220:4604:1712:0420:002%
06. 10.Cs2459375.517:14:1704:5812:5220:4604:4812:5221:030%
06. 11.P2459376.517:18:1404:5812:5220:4705:2713:4222:000%
06. 12.Szo2459377.517:22:1004:5812:5320:4706:1414:3422:512%
06. 13.V2459378.517:26: 704:5812:5320:4807:1015:2623:336%
06. 14.H2459379.517:30: 404:5812:5320:4808:1316:17-12%
06. 15.K2459380.517:34: 004:5812:5320:4909:2317:0700:0719%
06. 16.Sze2459381.517:37:5704:5812:5320:4910:3417:5500:3628%
06. 17.Cs2459382.517:41:5304:5812:5420:5011:4718:4201:0038%
06. 18.P2459383.517:45:5004:5812:5420:5013:0119:3001:2248%
06. 19.Szo2459384.517:49:4604:5812:5420:5014:1720:1801:4459%
06. 20.V2459385.517:53:4304:5812:5420:5015:3521:0802:0570%
06. 21.H2459386.517:57:3904:5812:5420:5116:5722:0202:2880%
06. 22.K2459387.518: 1:3604:5912:5520:5118:2123:0002:5689%
06. 23.Sze2459388.518: 5:3304:5912:5520:5119:43-03:3195%
06. 24.Cs2459389.518: 9:2904:5912:5520:5120:5900:0204:1599%
06. 25.P2459390.518:13:2604:5912:5520:5122:0301:0705:12100%
06. 26.Szo2459391.518:17:2205:0012:5620:5122:5202:1106:2198%
06. 27.V2459392.518:21:1905:0012:5620:5123:2903:1207:3693%
06. 28.H2459393.518:25:1505:0112:5620:5123:5804:0808:5386%
06. 29.K2459394.518:29:1205:0112:5620:51-04:5810:0878%
06. 30.Sze2459395.518:33: 805:0212:5620:5100:2105:4511:1969%
Olvasd tovább

Regulus és az ingázó - Paragi Zsolt és Budai Beáta - VCSE
Regulus és az Ingázó – Paragi Zsolt és Budai Beáta – VCSE

Kép készítésének dátuma:  2021. mácius 29.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 60x180sec (3 óra); Optolong L-Pro
Érzékenység: gain 101
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384 apokromát
Kómakorrektor: Nem volt

Leírás:
Regulus és az ingázó

Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga az α Leonis. Ma Regulusként ismerjük, de többféle néven is ismert volt különböző kultúrákban. Legtöbben nem is tudnak róla, de néhány amatőrcsillagász számára úgy is ismert mint a Regulus, és az Ingázó. Na de miért is? Erről picivel lentebb!

Olvasd tovább

VCSE - A nóva (jobbra) és üres helye (balra) mintegy tíz hónap külünbséggel készült felvételeken - Fridrich János Mihály
VCSE – A nóva (jobbra) és üres helye (balra) a mintegy 22 hónap különbséggel készült felvételeken – Fridrich János Mihály

A Nova Stella latin kifejezés új csillagot jelent. A szóösszetétel Tycho de Brahe-től származik a 16. századból. Tycho azt szerette volna kifejezni vele, hogy az égbolton 1572-ben feltűnt egy új csillag, ami korábban nem volt még ott. (Ezt ma SN 1572 szupernóvaként ismerjük.) Tycho és mások korabeli megfigyelései alapján az ő “Új Csillaga” kb. pár nap alatt fényesedett fel, néhány hétig ragyogott maximális fényességgel, majd halványodni kezdett, és kb. két év alatt eltűnt az égboltról: szabad szemmel többé már nem lehetett megfigyelni. Az ilyen jelenségeket a csillagászok nóvának vagy szupernóvának nevezik, attól függően, mi hozta létre a gyors felfényesedést (amit kitörésnek hívnak a kutatók). 2021-ben egy szintén felfényesedő, majd lassan halványodni kezdődő nóvát lehet megfigyelni a Cassiopeia (röv.: Cas) csillagképben, amit ezért Nova Cas 2021-nek kereszteltek. Fridrch János fenti képpárja egyaránt az M52 nyílthalmazról (jobbra lévő sűrű csillagcsoport) és a Buborék-ködről (NGC 7635, balra lévő pirosas-rózsaszínes ködösség) készült, de a baloldali, 2019. június 2-i képen még nem látszik a nóva, a jobboldali, mintegy 22 hónappal később készült, 2021. március 31-i képen a két vonal metszéspontjában van egy új csillag: a nóva. (A két kép mérete a különböző fényképezőgépek és képkivágások miatt kissé eltérő, de az azonosítást, összehasonlítást nem zavarja.)

Olvasd tovább