Regulus és az Ingázó – Paragi Zsolt és Budai Beáta – VCSE
Kép készítésének dátuma: 2021. mácius 29.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 60x180sec (3 óra); Optolong L-Pro
Érzékenység: gain 101
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384 apokromát
Kómakorrektor: Nem volt
Leírás:
Regulus és az ingázó
Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga az α Leonis. Ma Regulusként ismerjük, de többféle néven is ismert volt különböző kultúrákban. Legtöbben nem is tudnak róla, de néhány amatőrcsillagász számára úgy is ismert mint a Regulus, és az Ingázó. Na de miért is? Erről picivel lentebb!
VCSE – A nóva (jobbra) és üres helye (balra) a mintegy 22 hónap különbséggel készült felvételeken – Fridrich János Mihály
A Nova Stella latin kifejezés új csillagot jelent. A szóösszetétel Tycho de Brahe-től származik a 16. századból. Tycho azt szerette volna kifejezni vele, hogy az égbolton 1572-ben feltűnt egy új csillag, ami korábban nem volt még ott. (Ezt ma SN 1572 szupernóvaként ismerjük.) Tycho és mások korabeli megfigyelései alapján az ő “Új Csillaga” kb. pár nap alatt fényesedett fel, néhány hétig ragyogott maximális fényességgel, majd halványodni kezdett, és kb. két év alatt eltűnt az égboltról: szabad szemmel többé már nem lehetett megfigyelni. Az ilyen jelenségeket a csillagászok nóvának vagy szupernóvának nevezik, attól függően, mi hozta létre a gyors felfényesedést (amit kitörésnek hívnak a kutatók). 2021-ben egy szintén felfényesedő, majd lassan halványodni kezdődő nóvát lehet megfigyelni a Cassiopeia (röv.: Cas) csillagképben, amit ezért Nova Cas 2021-nek kereszteltek. Fridrch János fenti képpárja egyaránt az M52 nyílthalmazról (jobbra lévő sűrű csillagcsoport) és a Buborék-ködről (NGC 7635, balra lévő pirosas-rózsaszínes ködösség) készült, de a baloldali, 2019. június 2-i képen még nem látszik a nóva, a jobboldali, mintegy 22 hónappal később készült, 2021. március 31-i képen a két vonal metszéspontjában van egy új csillag: a nóva. (A két kép mérete a különböző fényképezőgépek és képkivágások miatt kissé eltérő, de az azonosítást, összehasonlítást nem zavarja.)
Ágoston Zsolt tagtársunk, amatőrcsillagász, asztrofotográfus, a VCSE felügyelőbizottságának elnöke szerepelt a Zalaegerszegi Városi TV-ben. Megtekinthető az alábbi videón kb. 8:40-től. A műsorvezető felvezető szövege után bemutatja leggyakrabban használt műszerét és néhány szép asztrofotóját is röviden, kb. három percben:
Adásba 2021. április 20-án került. Úgy látjuk, hogy az egyszerűség és a tévések kedvéért természetesen nem távcsőmechanikára, hanem csak egy fotóállványra rakta fel műszerét, ezért sincs összekábelezve a képeken. Ez érthető. Az interjú végén bemutatott asztrofotói nagyon szépek.
VCSE – Lófej-köd – Hoogeveen, Hollandia, Budai Beáta, Paragi Zsolt (a kép kattintásra nagyítható)
Csillagképződési helyeken, mint az Orion-ködöt és a Lófej-ködöt is magában foglaló molekuláris felhőkomplexumban, bőségesen található por az űrben. A Lófej-köd mélyén is folyik csillagkeletkezés, csak kisebb mértékben, mint egyéb részeken, és a por fényelnyelő hatása miatt vizuálisan nem megfigyelhető. Olvasd tovább →
Budai Beáta, Paragi Zsolt felvétele a Menkib csillagról (jobbra fenn a kékes csillag) és a Kalifornia-ködről – VCSE
Kép készítésének dátuma: 2021 február 24-25. és 27-28.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 4,5h (54x300mp)
Érzékenység: gain 240
Képfeldolgozási lépések: Nem volt, Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384Apokromát
Kómakorrektor: Nem volt
