VCSE – A Hold (fenn) részlegesen elfedi a Vénuszt (lenn). Figyeljük meg, hogy a Hold sötét oldala levágja a Vénusz sarlójának egy részét.  – Jandó Dániel felvétele (Egervár, 2020. június 19.)

Vas és Zala megyei tagtársainknak sikerült észlelni 2020. június 19-én, ahogy a Hold részlegesen elfedte a Vénuszt. Keszthelyi Sándor Bucsu, Péter Attila Zalaegerszeg, Fridrich János Ság-hegy, valamint Jandó Dániel és Jandó Attila Egervár területéről észlelte a jelenséget. Olvasd tovább

Egy Nyugat- és Észak-Európából nem látható, és Magyarország legnyugatibb részeiről szintén nem látható napfogyatkozásra kerül sor 2020. június 21-én. Derült idő esetén Magyarország keleti feléből, kb. a Nagyatád-Visonta vonaltól keletre azonban egy pici, részleges fogyatkozást lehet látni (inkább távcsővel csak, a szem elé tett napszűrő szemüveggel kétséges, annyira pici lesz). Ugyanígy lehet látni egy pici, részleges napfogyatkozást derült esetén a Vajdaságból és Erdélyből, a Kárpátaljáról. A fogyatkozás nem lesz látványosság a nagyközönség részére, és csak a vájtfülű amatőrcsillagászoknak jelent kihívást, hogy vizuálisan észleljék vagy fotografikusan megörökítsék ezt a pici részleges napfogyatkozást. Magyarország területéről nézve a legnagyobb fázist Battonya térségében, a magyar-román határ közelében lehet látni, de ott is csak a Nap 0,7%-át takarja ki a Hold a napfogyatkozás alatt.

Ahogy egyre délkeletibb térségek felé haladunk a földfelszínen, úgy lesz egyre nagyobb a fogyatkozás nagysága. Ezt szemlélteti az alábbi térkép.

VCSE - a 2020. évi napfogyatkozás láthatósága. A nagy piros csillag a fogyatkozás legnagyobb fázisát, leghosszabb időtartamának helyét jelöli (Greatest Eclipse), a kisebb piros csillag pedig azt a pontot, ahol a Nap a zenitben van a legnagyobb fázis idején (Sub Solar). A középső piros sáv azt jelenti, ahonnét gyűrűs fogyatkozást lehet látni. A kék vonalak a fogyatkozás nagyságát jelölik (20%, 40%, 60%, 80%: 0.20, .40, 0.60, 0.80). A kép ráklikkelve megnő. - Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE – A 2020. évi napfogyatkozás láthatósága. A nagy piros csillag a fogyatkozás legnagyobb fázisát, leghosszabb időtartamának helyét jelöli (Greatest Eclipse), a kisebb piros csillag pedig azt a pontot, ahol a Nap a zenitben van a legnagyobb fázis idején (Sub Solar). A középső piros sáv azt jelenti, ahonnét gyűrűs fogyatkozást lehet látni. A kék vonalak a fogyatkozás nagyságát jelölik (20%, 40%, 60%, 80%: 0.20, 0.40, 0.60, 0.80). A kép ráklikkelve megnő. – Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE - A nappal és az éjszaka váltakozás a Földön, és a fogyatkozás félárnyékának vonulása a Földön- Forrás: angol nyelvű wikipédia
VCSE – A nappal és az éjszaka váltakozása a Földön, és a fogyatkozás félárnyékának vonulása a Földön – Forrás: angol nyelvű wikipédia

A fogyatkozás még a legnagyobb fázist mutató helyeken is csak gyűrűs lesz, hiszen majdnem naptávolban kerül rá sor (a naptávolság július elején következik be), a Hold pedig földközelsége felé halad.

A fogyatkozás minden városban kissé máskor kezdődik és végződik. Mi csak két városra adjuk meg itt, de mindenki bármelyik másik településre készíthet magának előrejelzéseket itt.

Időpontok magyar nyári időszámítás (NYISZ) szerint:

Kaposvár: a fogyatkozás 7 óra 36 perc 3 másodperckor kezdődik, 7 óra 40 perc 4 másodperckor éri el maximumát és 7 óra 43 perc 54 másodperckor ér véget. A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) Kaposvárról nézve 0,002.

Debrecen: a fogyatkozás 7 óra 30 perc 4 másodperckor kezdődik, 7 óra 43 perc 2 másodperckor éri el maximumát és 7 óra 56 perc 1 másodperckor ér véget. A fogyatkozás nagysága (magnitúdója) Debrecenből nézve 0,019.

Mint látható, alig “harap” bele a Hold a Napba hazánkból nézve és a jelenség rövid ideig tart. Kellemes vasárnap reggeli észlelést kívánunk!

A részleges és gyűrűs napfogyatkozásokat is, mint ezt is, nem ajánljuk kormozott üvegen vagy hegesztőszemüvegen át megtekinteni, és nem szabad védőeszköz nélkül megfigyelni. (A hegesztőszemüveg inkább az ultraibolyát, mint az infravöröst szűri ki, holott a Nap látható fényben és infravörösben sugároz erősebben; az UV nagy részét a légkör eleve kiszűri, főleg a reggeli órákban.) Bármelyik napészlelésre használt amatőrcsillagászati napszűrő, napszűrő fólia, Herschel-prizma stb. megfelelő lesz, illetve a speciális napfogyatkozás-szemüvegek is használhatók. Senki ne fordítsa napszűrő nélküli távcsövét a Napra és ne nézzen bele így: maradandó szemkárosodás, a ragasztott okulárok, műanyag látómező-határolók megolvadása lehet a vége!

VCSE - Az NGC 3521 spirálgalaxis - Mezei Balázs felvétele
VCSE – Az NGC 3521 spirálgalaxis – Mezei Balázs felvétele

Kép készítésének dátuma: 2020. április 14., 17., 20-23.

Kép készítésének helye: Zalaegerszeg

Expozíciós idő: 56x5perc, CLS szűrő

Érzékenység: gain200

Képfeldolgozási lépések: Bias (nullkép), Dark (sötétkép), Flatdark (mező-sötétkép), Flat-field (mezősimító), Astro Pixel Processor

Távcső és mechanika: 127/1200 Apokromát, AZ-EQ6 Pro GoTo

Kamera vagy detektor: QHY174 Mono, -25°-ra hűtött kamera.

Vezetés: PHD2

Kómakorrektor: Nem volt

nyugodtság: 3-7-ig

Átlátszóság: 2-4-ig

Fókuszreduktor: 0,6x Altair  f=722mm

Feldolgozás:Astro Pixel Processor ( Dark, flat, darkflat, 2xdrizzle)  + Fitswork wavelet elmosás.

Tőlem elégé kedvezőtlen helyen, túl alacsonyan van. Esténként 1-1,5 órát fotózható az éjszaka elején, így egyéb célpontok előtti “bemelegítésnek” szántam, de számomra meglepően jól sikerült.

VCSE - A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor – Fridrich János Mihály felvétele
VCSE - Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel - Fridrich János Mihály
VCSE – Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel – Fridrich János Mihály

Kép készítésének dátuma: 2020. június 6. 00:20 UT
Kép készítésének helye: Ság-hegy

5 000 db képkocka legjobb 25%-ából lett a végeredmény elkészítve.

Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop

Távcső és mechanika: 200/1000 Newton, EQ-5 GoTo

Vezetés: nem volt

Kamera: színes ASI 120 bolygókamera.

Nehéz egy képen megörökíteni a Jupiter bolygót a Galilei-holdjaival a kontraszt különbségek miatt, de kis felvétel közbeni trükkel (alapháttér szintjének megemelése) és utólagos feldolgozással sikerült.

VCSE - Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva 2019. márciusában és 2020. májusában - Fridrich János Mihály felvétele
VCSE – Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva 2019 márciusában és 2020 májusában – Fridrich János Mihály felvétele

Mindkét itt bemutatott kép a Ság-hegyről készült 200/1000-es Newton távcsővel, ami EQ-5-ös  (GoTo) mechanikán volt fenn. A fényképezőgép egy átalakított Canon EOS4000Da volt, a vezetéshez Lacerta MGent alkalmaztam. A kómakorrektor a SkyWatcher F5/6-os típusa volt. A képfeldolgozáshoz Deep Sky Stackert és Photoshopot használtam.

A bal oldali kép 2019. március 25-én készült, 25 db 60 másodperces (ISO 6400) kép összeadásával. A jobb oldali képen felfedezhető az SN 2020jfo jelű szupernóva. A jobb oldali 2020. május 18-án és 22-én készült összesen 43 darab 120 másodperces kép összeadásával (ISO 3200).

VCSE - Az M61 extragalaxis 2019. tavaszán (balra) és 2020. májusában. Részleteket lásd a szövegben.- Kép: Fridrich János Mihály
VCSE – Az M61 extragalaxis 2019. tavaszán (balra) és 2020. májusában. Részleteket lásd a szövegben.- Kép: Fridrich János Mihály

Így megörökítettem én is az egy év alatt bekövetkezett változást az M61-es jelű galaxis képében. Bár a halvány szupernóva nem könnyű célpont, inspirált, hogy tavaly egy rövidebb próbám alkalmával rendelkeztem már saját fotóval. Így örömmel tölt el, hogy az összehasonlítást saját képekből tehetem. A technikám és tudásom a két kép között eltelt kb. egy év alatt fejlődött, de nemcsak ezért, hanem ennek a szupernóvának a megjelenése okozta szembetűnő változás miatt is érdemes megmutatni a képpárt.

A szerk. kiegészítése: Az SN 2020jfo szupernóvát 2020. május 6-án fedezte fel a Zwicky Transient Facilty felmérés. Ez a felmérés a Palomar-hegyi 48 hüvelykes  (122 cm-es) nyílású Schmidt-távcsövet használja. A szupernóva típusa IIP. Ez azt jelenti, hogy egy csillag magja robbant fel, a szupernóva színképében a hidrogén Balmer-vonalai látszanak, de a IIL típusú szupernóvákhoz képest a robbanás után a fényesség csökkenése megáll egy ideig (platót mutat, innen a P betű az alosztályban), majd ennek végeztével tovább csökken a fényessége.

VCSE - A IIL és a IIP típusú szupernóvák tipikus fénygörbéje (fényessége: L) az idő (t) függvényében. - Forrás: wikipedia
VCSE – A IIL és a IIP típusú szupernóvák tipikus fénygörbéje (fényessége: L) az idő (t) függvényében. – Forrás: Wikipedia
A kétféle szupernóva közötti különbség oka ma még nem teljesen világos, de valószínűleg a csillagok kissé másképpen robbannak fel a két esetben. A IIP típusban a csillag kifelé lökött anyagának legkülső részének átlátszósága megváltozik az idő elteltével, talán az ionizáció változása miatt. A köztes időben – a fénygörbén a plató idején – csak a gázfelhő felszíne sugároz, de pont olyan ütemben hűl, ahogy tágul, és a fényesség állandó marad egy darabig.
E szupernóva vizuális észleléséről itt lehet olvasni – szívesen fogadunk további képeket és szöveges-rajzos észleléseket is róla.