VCSE – A Jupiter és négy holdja 2020. június 6-án hajnali 2 óra NYISZ-kor – Fridrich János Mihály felvételeVCSE – Az előző kép feliratozva a Galilei-holdak neveivel – Fridrich János Mihály
Kép készítésének dátuma: 2020. június 6. 00:20 UT
Kép készítésének helye: Ság-hegy
5 000 db képkocka legjobb 25%-ából lett a végeredmény elkészítve.
Képfeldolgozási lépések: Autostakkert, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton, EQ-5 GoTo
Vezetés: nem volt
Kamera: színes ASI 120 bolygókamera.
Nehéz egy képen megörökíteni a Jupiter bolygót a Galilei-holdjaival a kontraszt különbségek miatt, de kis felvétel közbeni trükkel (alapháttér szintjének megemelése) és utólagos feldolgozással sikerült.
VCSE – Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva 2019 márciusában és 2020 májusában – Fridrich János Mihály felvétele
Mindkét itt bemutatott kép a Ság-hegyről készült 200/1000-es Newton távcsővel, ami EQ-5-ös (GoTo) mechanikán volt fenn. A fényképezőgép egy átalakított Canon EOS4000Da volt, a vezetéshez Lacerta MGent alkalmaztam. A kómakorrektor a SkyWatcher F5/6-os típusa volt. A képfeldolgozáshoz Deep Sky Stackert és Photoshopot használtam.
A bal oldali kép 2019. március 25-én készült, 25 db 60 másodperces (ISO 6400) kép összeadásával. A jobb oldali képen felfedezhető az SN 2020jfo jelű szupernóva. A jobb oldali 2020. május 18-án és 22-én készült összesen 43 darab 120 másodperces kép összeadásával (ISO 3200).
VCSE – Az M61 extragalaxis 2019. tavaszán (balra) és 2020. májusában. Részleteket lásd a szövegben.- Kép: Fridrich János Mihály
Így megörökítettem én is az egy év alatt bekövetkezett változást az M61-es jelű galaxis képében. Bár a halvány szupernóva nem könnyű célpont, inspirált, hogy tavaly egy rövidebb próbám alkalmával rendelkeztem már saját fotóval. Így örömmel tölt el, hogy az összehasonlítást saját képekből tehetem. A technikám és tudásom a két kép között eltelt kb. egy év alatt fejlődött, de nemcsak ezért, hanem ennek a szupernóvának a megjelenése okozta szembetűnő változás miatt is érdemes megmutatni a képpárt.
A szerk. kiegészítése: Az SN 2020jfo szupernóvát 2020. május 6-án fedezte fel a Zwicky Transient Facilty felmérés. Ez a felmérés a Palomar-hegyi 48 hüvelykes (122 cm-es) nyílású Schmidt-távcsövet használja. A szupernóva típusa IIP. Ez azt jelenti, hogy egy csillag magja robbant fel, a szupernóva színképében a hidrogén Balmer-vonalai látszanak, de a IIL típusú szupernóvákhoz képest a robbanás után a fényesség csökkenése megáll egy ideig (platót mutat, innen a P betű az alosztályban), majd ennek végeztével tovább csökken a fényessége.
VCSE – A IIL és a IIP típusú szupernóvák tipikus fénygörbéje (fényessége: L) az idő (t) függvényében. – Forrás: Wikipedia
A kétféle szupernóva közötti különbség oka ma még nem teljesen világos, de valószínűleg a csillagok kissé másképpen robbannak fel a két esetben. A IIP típusban a csillag kifelé lökött anyagának legkülső részének átlátszósága megváltozik az idő elteltével, talán az ionizáció változása miatt. A köztes időben – a fénygörbén a plató idején – csak a gázfelhő felszíne sugároz, de pont olyan ütemben hűl, ahogy tágul, és a fényesség állandó marad egy darabig.
E szupernóva vizuális észleléséről itt lehet olvasni – szívesen fogadunk további képeket és szöveges-rajzos észleléseket is róla.
A Nap Budapesten júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. Az ország keleti részeiben akár negyedórával korábban, a nyugati részen akár negyedórával később is történhet a napkelte/napnyugta. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold június 5-én, utolsó negyed június 13-án, újhold június 21-én, első negyed június 28-án lesz.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. június 21-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – A Swan-üstökös – Kép: Fridrich János Mihály
Kép készítésének dátuma: 2020.05.22. 02:45 NYISZ
Kép készítésének helye: Ság-hegy
Expozíciós idő: 8×60 sec
Érzékenység: ISO 1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 4000Da, átalakított
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6
Az eddigi egyik legnehezebb fotózásom. Az üstökös viszonylag közel van a Naphoz, és csak 5-6° a horizont feletti magassága. Ebben a szinte vízszintes módban a vezetés sem akart jól működni. Korlátozott volt a kép készítésére szánt idő is a virradat miatt. A kezdeti nagy fellángolásom az első próba után elszállt, második nekifutásra sikerült a kép. Ennek is nagyon örültem.
VCSE – Az M61 spirálgalaxis és benne az SN 2020jfo szupernóva vizuális észlelése – Rajz: Varga György
Rajz készítésének dátuma: 2020. május 10. 23:00 NYISZ
Kép készítésének helye: Vasszécseny
Távcső és mechanika: 300/1200 Dobson
Vizuális, rajzos észlelés.
Leírás:
Könnyen követhetőek a spirálkarok. A mag fényes, csillagszerű. A kelet felé forduló kar fényesebb, északi részén egy kiterjedt fényesebb csomó látszik. A nyugati kar lényegesen halványabb. Az SN 2020jfo szupernóva (két vonallal jelölve) valamivel fényesebbnek tűnik, mint a tőle délre levő előtércsillag.
Nagyítás: 190x
Látómező mérete: 25′
Szűrő: nem volt
Nyugodtság: 4/10
Átlátszóság: 3/5
