A Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda nagylátószögű kamerájának hozzávetőleg 1300 felvételéből összerakott mozaikképből kapták ezt a lélegzetelállítóan részlet dús mozaikot.

 

felvétele
VCSE – Mai kép – Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda mozaik felvétele

 

A Hold 28 naponta járja körbe a Földet, és 28 nap alatt fordul meg a tengelye körül is: eredményképp mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ezt az oldalt lehet ezen a képen látni. A mellékelt képet a tavaly decemberben egy kéthetes periódus alatt kapott részletképekből rakták össze.

Markus Noller német amatőrcsillagász képe a Kalifornia-ködöt (NGC 1499) ábrázolja a Perzeusz-csillagképben.

 

VCSE - Mai kép - Kalifornia-köd
VCSE – Mai kép – Kalifornia-köd

 

A Kalifornia-köd felfedezője Edward Emerson Barnard volt 1884-ben. Nevét arról kapta, hogy kicsit hasonlít a névadó amerikai államra. Az 1500 fényév távolságban lévő és 100 fényév hosszú ködösség a Tejútrendszer Orion-spirálkarjában található (amelyikben a mi Napunk is van). Bár a hidrogén a valóságban vörös színt sugároz leginkább, ez a felvétel hamisszínes, és a hidrogén zöldre van festve, a vörös a sziliciumnak felel meg és az kék az oxigénnek. Valószínűleg a a kép jobb szélén lévő forró Khi Persei csillag fűti fel ezt a ködöt és ez a fűtés készteti világításra. Távcsőbe nézve nehéz látni, de hálás és könnyű fotótéma asztrofotósoknak.

 

A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Öt nappal ezelőtt indult az ISS-hez, hatfőnyi legénységgel, és a Leonardo nevű modullal, amit majd beépítenek az ISS-be.

 

VCSE - Mai kép - A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást
VCSE – Mai kép – A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást

 

A mostani kép három nappal ezelőtt készült, a kép felső részén a Föld tengerei és felhői, középen az űrsikló a robotkarjaival, alul a Japán által szállított Kibo kísérleti modul látszik. A jövő héten a Discovery (a név jelentése: Felfedező) legénysége véglegesen rögzíti a Leonardot az ISS-hez, a javításokat végeznek az űrállomáson, majd 38 korábbi űrrepülése után végleg visszatér a Földre a Discovery és nyugalomba vonul: többet nem indul útra.

A mai kép  a Cassini műhold felvétele, amely a Szaturnusz Hyperion holdját ábrázolja.

 

VCSE - Mai kép - Hyperion
VCSE – Mai kép – Hyperion

 

Hogy a furcsa kráterezettség alján és az alatt mi rejtőzik? Senki nem tudja még. A mellékelt hamisszínes, hihetetlenül részletgazdag képen öreg és furcsa felszín tűnik elő. A kráterek mélyén ismeretlen összetételű, sötét színű anyag rejtőzik. E sötét anyag vastagsága néhányszor tíz méter lehet. Maga a Hyperion csak 250 km átmérőjű, össze-vissza forgó égitest, amelyen igen sok barlang lehet.

Az APOD mai felvételén Arp 227 galaxishalmaz látható. A felvételt Stephen Leshin készítette.

 

VCSE - Mai kép - Arp 227 galaxishalmaz
VCSE – Mai kép – Arp 227 galaxishalmaz

 

A  25 ívpercnyi látszó területet átfogó képen az Arp 227, egy meglehetősen különleges és az átlagostól sokban elütő galaxishalmaz látszik. A Halak csillagképben lévő csoport távolsága 100 millió fényév. A halmazt alkotó sok csillagváros közül a képen baloldali galaxis (NGC 474) és kékes szomszédja, az NGC 470 a legfigyelemreméltóbb. (Az NGC 470-ben a kékes területek most született, fiatal, nagyon fényes csillagokat jeleznek, a belsőbb rész sárgás, ez már öregebb csillagokból áll. Olvasd tovább