A mai kép egy 1998-ban készült archív Hubble Űrtávcső felvétel. A felvételen a csillagok háttere előtt a mi Naprendszerünkben számtalan kisbolygó és űrszemét húz fénylő, különböző színű csíkot a képen. A rövid felvételen a leghosszabb csík hossza kb. 19 ívmáspdperc ezen a képen. A legfényesebb kisbolygónyom ezen a képen 18,7 magnitúdós!

 

VCSE - Mai kép - Archív Hubble Űrtávcső felvétel
VCSE – Mai kép – Archív Hubble Űrtávcső felvétel

A mai kép a spanyolországi Calar Alto Csillagvizsgáló, a spanyol asztrofotós iskola (http://astro-photographer.org/dsa/), és a Valenciai Egyetem felvétele.

 

VCSE - Mai kép - NGC 6914
VCSE – Mai kép – NGC 6914

 

A mellékelt képen a Tejútrendszerben lévő, NGC 6914 jelű, a Hattyú csillagképben tőlünk hatezer fényévre lévő ködkomplexum látszik. Csillagok, kavargó porcsomók és -sávok, fénylő gáz alkotja. Olvasd tovább

A Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda nagylátószögű kamerájának hozzávetőleg 1300 felvételéből összerakott mozaikképből kapták ezt a lélegzetelállítóan részlet dús mozaikot.

 

felvétele
VCSE – Mai kép – Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda mozaik felvétele

 

A Hold 28 naponta járja körbe a Földet, és 28 nap alatt fordul meg a tengelye körül is: eredményképp mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk. Ezt az oldalt lehet ezen a képen látni. A mellékelt képet a tavaly decemberben egy kéthetes periódus alatt kapott részletképekből rakták össze.

Markus Noller német amatőrcsillagász képe a Kalifornia-ködöt (NGC 1499) ábrázolja a Perzeusz-csillagképben.

 

VCSE - Mai kép - Kalifornia-köd
VCSE – Mai kép – Kalifornia-köd

 

A Kalifornia-köd felfedezője Edward Emerson Barnard volt 1884-ben. Nevét arról kapta, hogy kicsit hasonlít a névadó amerikai államra. Az 1500 fényév távolságban lévő és 100 fényév hosszú ködösség a Tejútrendszer Orion-spirálkarjában található (amelyikben a mi Napunk is van). Bár a hidrogén a valóságban vörös színt sugároz leginkább, ez a felvétel hamisszínes, és a hidrogén zöldre van festve, a vörös a sziliciumnak felel meg és az kék az oxigénnek. Valószínűleg a a kép jobb szélén lévő forró Khi Persei csillag fűti fel ezt a ködöt és ez a fűtés készteti világításra. Távcsőbe nézve nehéz látni, de hálás és könnyű fotótéma asztrofotósoknak.

 

A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Öt nappal ezelőtt indult az ISS-hez, hatfőnyi legénységgel, és a Leonardo nevű modullal, amit majd beépítenek az ISS-be.

 

VCSE - Mai kép - A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást
VCSE – Mai kép – A Discovery űrsikló meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást

 

A mostani kép három nappal ezelőtt készült, a kép felső részén a Föld tengerei és felhői, középen az űrsikló a robotkarjaival, alul a Japán által szállított Kibo kísérleti modul látszik. A jövő héten a Discovery (a név jelentése: Felfedező) legénysége véglegesen rögzíti a Leonardot az ISS-hez, a javításokat végeznek az űrállomáson, majd 38 korábbi űrrepülése után végleg visszatér a Földre a Discovery és nyugalomba vonul: többet nem indul útra.