Az APOD felvételén Stanislav Volskiy felvétele látható az Orion csillagképről. A felvétel összesen 212 óra expozíciós időt tartalmaz. A felvételek 2013-2014 -ben készültek. A végleges kép 1400 felvételből lett összeállítva.
Kategória-archívum: Mai kép
Centaurus A – NGC 5128
Az APOD felvételén a Centaurus A (más néven NGC 5128, Arp 153, vagy Caldwell 77) látható. A képet Robert Gendler, Roberto Colombari dolgozta fel.
A Centaurus A egy lentikuláris galaxis a Centaurus (Kentaur) csillagképben.
(Kiegészítés : A lentikuláris galaxis (vagy másképpen mondva: “lencsegalaxis”) átmenetet képez a spirálgalaxisok és az elliptikus galaxisok között. Korongjában nincsenek spirálkarok, magja szokatlanul nagy méretű. Általában kevesebb csillagközi anyagot tartalmaz, mint a spirálgalaxisok, csillagtartalma az elliptikus galaxisokhoz áll közelebb, napjainkban már nem zajlik benne csillagkeletkezés.)
Az NGC 5128 galaxist 1826-ban fedezte fel James Dunlop skót csillagász. Ez a galaxis az égbolt ötödik legfényesebb galaxisa, és a Földhöz legközelebb található rádiógalaxis. Rádiógalaxisként jelölése Centaurus A, ezen a néven is nagyon ismert. Távolsága a Földtől 14 millió fényév, ezért nem a Lokális Csoport tagja. Jelenleg is zajlik egy kísérő galaxisával történő összeolvadása. Emiatt az égbolt egyik legérdekesebb objektumának tekintik. Olvasd tovább
IC 405 – A Lángoló csillag-köd
Az APOD felvételén Jesús Vargas (Sky-Astrophotography) és Maritxu Poyal képe látható a Szekeres (Auriga) csillagkép szívében található IC 405-ről és AE Aurigae-ról (röv. AE Aur) .
AE Aurigae (AE Aur)
A Szekeres csillagkép egyik O-típusú csillaga. Tőlünk mintegy 1500 fényév távolságra, az IC 405 diffúz köd előtt látszik. Kezdeti elképzelések alapján, úgy vélték, hogy az IC 405 diffúz köd a csillag reflexiós ködje.
Ezt az elképzelést később megcáfolták, miután megállapították a két objektum Földtől való távolodásának sebességét. Az AE Aur 65 km/s sebességgel, míg az IC 405 köd pedig 23 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Ez alapján arra következtettek, hogy csak az utóbbi évezredekben léptek kölcsönhatásba egymással.
A csillag másik érdekessége nagy térbeli sebessége. Az éves saját mozgása 0,03″, ami megközelítőleg 144 km/s térbeli sebességet jelent. Ez a sebesség sokkal nagyobb, mint a hozzá hasonló csillagok esetében megállapított sebesség. Emiatt megkapta a „szökevény” (angolul runaway) típusba való besorolást.
Az 1950-es években keletkezett az az elmélet, miszerint az Orion-ködből szökött el a csillag, megközelítőleg 3 millió évvel ezelőtt. Az AE Aurigae-hoz hasonló tulajdonságú a Mű Columbae és az 53 Arietis. Ezeknek a csillagoknak a pályáját kiszámolták és megállapították, hogy az Orion-ködből “indultak el”. Igen nagy valószínűséggel mindhárom csillag (az AE Aurigae, a Mű Columbae és az 53 Arietis) az M42-ből “szökhetett meg”, mintegy 2,5 millió évvel ezelött.
Az aktuális modellezések alapján az AE Aurigae és a Mű Columbae úgy tettek szert a jelenlegi térbeli sebességükre, hogy 2,5 millió évvel ezelőtt olyan közel haladtak el egymáshoz, és más csillagokhoz, hogy a köztük fellépő gravitációs kölcsönhatásokon keresztül akkora perdületet adott a Mű Columbae-nak és az AE Aurigae-nak, hogy azok nagy sebességgel kidobódtak. (Régebbi elképzelés szerint egy négyes csillagrendszer egyik tagja szupernóvaként felrobbant, és a robbanás energiája repítette ki a másik három csillagot a rendszerből.)
IC 405
Az IC 405 ködöt 1892-ben fedezte fel John Martin Schaeberle és Max Wolf (J. L. E. Dreyer, MmRAS 51, 185, 1895-ik év) szerint. M. Wolf ékesszólóan írta le 1903-ban. Az IC 405 az AE Aurigae mögött látszik. A ködről részletes ismertetést találunk Tóth Gábor weboldalán. Az IC 405-öt angolul gyakran Flaming Star Nebula-nak, magyarul Lángoló Csillag Köd(össég)nek is nevezik.
A köd fényessége 6 magnitúdó, így amatőr csillagászok számára vizuálisan is észlelhető. Mivel diffúz ködről van szó, ezért megfigyeléséhez és az esetleges részletek észleléséhez sötét, tiszta égre, kellő rutinra van szükség.
A fenti rajzot Cindy L Krach készítette 310mm nyílású Newton rendszerű távcsővel. Az eredeti rajz fehér papírra 2B grafit ceruzával készült (csillagok), és rajzszén és ecset (a köd elkészítéséhez) felhasználásával. Az eredeti rajz szkennelés után invertálva lett.
A Nemzetközi Űrállomás
Az APOD weboldalán egy animáció látható a Nemzetközi Űrállomásról ( (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése latin betűs fonetikus átírással: MKSZ) .
Az űrállomás első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. Ezt követően, kisebb-nagyobb szünetekkel évente újabb modulokkal növekedett az űrállomás. Ezt a folyamatot lehet a fenti animáción nyomon követni. Az űrállomás a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés és fejlesztés eredménye.
Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. Emiatt folyamatosan érintkezik a légkör legfelső rétegével, ami lefékezi az űrállomást. A fékezés hatására az űrállomás veszít a magasságából és a Föld fele süllyed. Ezt a süllyedést állandóan korrigálni kell, amit jelenleg vagy a a Zvezda modul két főhajtóművével, vagy az űrállomáshoz kapcsolt teherszállító űrhajók hajtóművével oldják meg. A pályakorrekció lényege, hogy az űrállomást a haladási irányába felgyorsítják, így eltávolodik a felszíntől.
Tervek között szerepel, hogy a pályamódosításokat ion hajtómű segítségével oldanák meg, amihez a hajtóanyag az oxigén előállítása során (vízbontás) melléktermékként keletkező hidrogén lenne. A keletkező hidrogént jelenleg kiengedik a világűrbe.
A továbbiakban két “élő képet” lehet látni az űrállomásról. Az élő kép időnként technikai okokból (kommunikációs szünet, kamera váltás, stb megszakad. Ilyenkor egy “várakozó” kép látható. Ha a képernyő sötét, akkor az űrállomás a Föld sötétbe burkolózó féltekéjén jár. (A komplexum 90 percenként hajt végre egy keringést, így nem kell sokat várni, hogy a bolygó ismét a szemünk elé kerüljön.)
A Nagy Orion-köd
Az APOD felvételén Terry Hancock (Down Under Observatory) képe látható a Nagy Orion-ködről és környezetéről.
A felvétel kidolgozásához HST-palettát (Hubble Paletta) használt. A felvételt -30°C-ra hütött QHY9M monokróm CCD kamerával készítette. A vörös színhez szükséges felvételt SII szűrővel, a zöld színhez szükséges felvételt H-alfa szűrővel, a kék színhez szükséges felvételt OIII szűrő segítségével készítette el.
Távcső : Thomas M. Back TMB 92SS F5.5 APO Refractor Astronomics
Mechanika : Paramount GT-1100S German Equatorial Mount (+ MKS 4000)
A képek elkészítéséhez használt program : Maxim DL
Képfeldolgozás (készítés) : CCDStack + Registar + Photoshop CS5 Olvasd tovább