VCSE - Egy hosszú, horizont alattról induló LMI fényes meteor - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Egy hosszú, horizont alól induló LMI fényes meteor – Ágoston Zsolt felvétele
A VCSE 2017. évi Őszi Észlelőhétvégéjén, 2017. október 21-én 20:01 UT-kor, a time-lapse felvételem készítése közben rögzítettem egy kb. -3 magnitúdós tűzgömböt. Iránya alapján úgy tűnik, hogy Epszilon Geminida volt: a radiáns ekkor 4° magasan volt a horizont felett, és a meteor iránya majdnem pontosan a radiánsra mutat. Vizuálisan is többen láttuk, ahogy a horizont irányából a zenit felé haladt; rendkívül hosszú látszó utat tett meg. Időtartama kb. 0,6-0,8 másodperc vagy több volt, színe enyhén vöröses, ahogy az a fényképről is látszik (a meteor vége leszaladt a képről, így az már nem került rá a felvételre, hogy még pukkant is egyet: a pukkanás rövid, tizedmásodperces fénye elérhette a -5…-6 mg-t).
A kép adatai: expozíciós idő 30 másodperc, Canon 6D típusú fényképezőgép, Samyang 14/2,8 objektív, ISO 6400 érzékenység.
Az ősz beköszöntével újraindul a Virtuális Csillagászati Klub-sorozat (VCSK).
Szeretettel hívunk meg tehát következő egyesületi összejövetelünkre, ami a VCSK sorozat név alatt fut:

Időpont: 2017. szeptember 25., 20:00 – 21:15 óra.

Helyszín: a virtuális tér www.galileowebcast.hu oldala, illetve a Galileowebcast nevű facebook felhasználó oldala, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió online nyomonkövethető.
Cím: Újabb exobolygók a K2-misszióból
Előadó: Csizmadia Szilárd
Az előadás témája: A K2 űrmisszió a nagyon sikeres Kepler műhold folytatása. Az előadó részben saját, részben mások legfrissebb, köztük tavalyi és idei kutatási eredményeit ismerteti, amelyek újabb érdekes exobolygók felfedezéséhez vezettek. Kiderül, hogy az exobolygók világa nagyon csodálatos, még mindig nagyon sok meglepetést és váratlan tényt tartalmaz, amiket teljes egészében még mindig nem derítettek fel a csillagászok.

Az előadásban sor kerül egy ún. ultra-rövid keringésidejű exobolygó felfedezésének ismertetésére is. Ezt a KESPRINT kutatócsoport találta, amelynek az előadó tagja. A szóban forgó bolygó mindössze 4,3 óra alatt kerüli meg M-törpék közé tartozó csillagát. Ezek a legkisebb csillagok az Univerzumban. Az új bolygó a második legrövidebb keringésidejű őlanéta osztályában. Úgy tűnik, hogy a bolygók egy teljesen új osztálya kerül elő az utóbbi hónapokban-években az M-törpék körül.

Szeretettel várunk!
VCSE - A 2017. év csillagászati eseményei - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. év csillagászati eseményei – Bánfalvi Péter

Kivonat:
A 2017. év előre számítható és így biztosan bekövetkező csillagászati eseményeit veszem sorra az előadásom során.
A bolygók, meteorrajok, periodikus üstökösök, fogyatkozások kerülnek bemutatásra. Főleg a Stellárium planetáriumprogramról letölthető fotók alkalmazásával készül a diasor.
Elsősorban a szabad szemmel és kisebb távcsövekkel megfigyelhető objektumok és jelenségek kerülnek bemutatásra, de érinteni fogom a halovány fotótémákat is.

Előadás anyaga eÚjság formájában.

Kategóriák: VCSK.

gravA következő Virtuális Csillagászati Klub-összejövetel 2016. november 21-én lesz, szokás szerint skype-on és a www.galileowebcast.hu oldal segítségével.

Előadó: Csizmadia Szilárd
Cím: Út a gravitációs hullámokig
Kivonat: Az előadás megpróbálja felvázolni annak történetét, hogy hogyan jutottunk el a gravitációs hullámok detektálásáig. A történetet a 19. századból indítjuk, amikor először merültek fel kétségek a newtoni gravitációs elmélettel kapcsolatban (ennek gyökerei egyébként még a 17. századra, Huyghens észrevételéig nyúlnak vissza). Ezután a relativitáselmélet alapjait ismertetjük, reményeink szerint közérthető formában, majd az általános relativitáselmélet mozgástörvényét mutatjuk be. Az előadás vége a gravitációs hullámokról szól, mindennek elméleti hátteréről és 21. századi mérési módjairól.

 

Szeretettel hívunk meg a VCSE következő egyesületi összejövetelére:

Időpont : 2016. március 23. szerda, este 8 óra.
Címe : Mire jók a fedések?
Előadó :  Csizmadia Szilárd

Fedési jelenségek a csillagászat és az asztrofizika majdnem minden területén előfordulnak, és óriási szerepük van a tudományos megismerésben, az égitestek tulajdonságainak megmérésében. Az előadásban néhány érdekes, historikus fedési jelenséget tekintünk át, hogy segítettek megismerni a Naprendszer szerkezetét és működését, az Univerzum méretét, hogyan lehetett meghatározni fedésekkel a gravitáció terjedési sebességét és a csillagok, bolygók méretét.
Az előadást magát a www.galileowebcast.hu oldalon lehet nézni, és skype-on (csizmadia.szilard felhasználót kell keresni) lehet kérdezni, hozzászólni. Mindenkit szeretettel várunk!