Az APOD mai felvételén a 2014. áprilisi holdfogyatkozás látható. A felvétel Kanadában a Waterton tó partján Albertában  a Waterton-Nemzeti Park területén készült.

 

VCSE - Mai kép - Holdfogyatkozás 2014 április
VCSE – Mai kép – Holdfogyatkozás 2014 április

 

A kép 10 percenként készített felvételek összegzésével lett elkészítve.  A felvételek tanulsága szerint a fogyatkozás durván 80 percig tartott. A fogyatkozás időtartamából egyébként ki lehet számolni a Nap és Hold relatív távolságát.

Ezt tette meg a számoszi Arisztarkhosz (kb. Kr. e. 310, Számosz – kb. Kr. e. 230, Alexandria) görög matematikus és csillagász. Ő volt az első olyan tudós, aki Athénban már 1800 évvel Kopernikusz előtt is azt tanította, hogy a Föld a Nap körül kering és saját tengelye körül forog – maga a Nap pedig nem istenség, hanem csak egy izzó kőgolyó. E tanáért, aminek előfutára a csaknem száz évvel korábban élt pontoszi Hérakleidész volt, Kleanthész istentelenséggel vádolta, ezért el kellett menekülnie a városból.

Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal a Nap és a Hold távolságát. Egyetlenegy fennmaradt műve „A Nap és a Hold távolságáról” című. A Föld méretét kürénéi Eratoszthenész, a Holdét klazomenai Anaxagorasz már meghatározta. Arisztarkhosz rájött, hogy trigonometriai módszerekkel meghatározható a Hold és a Nap relatív távolsága olyankor, amikor ezek a Földdel egy derékszögű háromszög csúcspontjain helyezkednek el úgy, hogy a derékszög a Holdnál van (tehát első és harmadik holdnegyed idején, amikor a Hold kvadratúrában van). Ezt megmérte és úgy találta, hogy a Hold ilyenkor a Naptól 87 foknyira látszik az égen, és ebből kiszámolta, hogy a Nap mintegy hússzor van messzebb tőlünk, mint a Hold.

A két égitest ilyenkor valójában 89,95 foknyira látszik egymástól, és így a Nap több mint négyszázszor messzebb van a Holdnál. Mivel a Nap és a Hold látszólagos átmérője azonos (napfogyatkozáskor a Hold éppen kitakarja a Napot), a Hold átmérőjét ismerve a hasonló háromszögek tételével a Nap átmérője is számítható (és ha a szöget jól határozta volna meg, Arisztarkhosz erre is helyes értéket kaphatott volna, de a szabad szemmel végzett megfigyelés miatt erre nem volt lehetőség).