Az APOD mai felvétele.

 

VCSE - Mai kép - Jégkocka Neutrínó-megfigyelőállomás
VCSE – Mai kép – Jégkocka Neutrínó-megfigyelőállomás

 

A tudósok a világ aljában lyukakat olvasztanak a jégbe: már több, mint 100 lyukat olvasztottak bele a Déli-sark körüli jégbe. Minden egyes lyuk egy-egy csillagászati obszervatórium? Nem furcsa ez? A legtöbb csillagvizsgáló kupoléban van, benne egy égre irányzott távcsővel – ezek a Déli-sarki obszervatóriumok jégbe fúrt lyukak…Ezek a lyukak valójában a “Jégkocka Neutrínó-megfigyelőállomás” (IceCube Neutrino Observatory) részei. Minden lyuk kosárlabdányi átmérőjű és függőleges falúak. A lyukakba beleengednek egy detektort, és a detektor kábeleit kivezetik a lyukon át a felszínre az adatgyűjtő-állomáshoz. A víz gyorsan visszafagy minden lyukban. Ha a világűrből egy gyengén kölcsönható neutrínó érkezik, akkor bizonyos valószínűséggel találkozik a jégben található vízmolekulákkal, azokon lefékeződik. Ekkor a jég jellegzetes kékes felvillanást mutat, és a detektorok pont erre a kékes fényre érzékenyek.

Ezekkel a detektorokkal tehát a világűrből érkező neutrínókat lehet megszámolni: sok esetben akár iránymérésre is lehetőség nyílik. A mellékelt kép a honlapról éppen egy ilyen lyukat mutat.

Neutrínók sok helyen keletkeznek a Világegyetemben: pl. a Nap (és más csillagok) belsejében zajló magfuzió során is, amikor is többnyire négy hidrogénatomból egy hélium keletkezik. Ekkor nemcsak hő és fény keletkezik, amit a felszínükön elsugároznak a csillagok, így a Nap is; hanem neutrínók is, amelyek kijutnak a Nap belsejéből és a Földön lehet őket észlelni ilyen furcsa detektorokkal.

A Jégkocka (IceCube) elődje, az AMANDA-kísérlet arra volt hivatott, hogy megtudjuk, lehet-e és megéri-e építeni egy ilyen hatalmas neutrínó-obszeravtóriumot. A válasz igenlő volt. Az AMANDA képes volt elkészíteni az égbolt első neutrínó-térképét, amit itt láthattok:

http://amanda.uci.edu/

Neutrínók nemcsak a csillagokban zajló magfúziós folyamatokban, de pl. szupernóva-robbanásokban távoli gamma-kitörésekben keletkeznek, de akár olyan egzotikus helyekről is érkezhetnek neutrínók, amelyek létezését ma csak gyanítja egy-két fizikus, de bizonyíték nincs rá: pl. láthatatlan további térbeli dimenziókból és a fénysebességnél gyorsabban mozgó objektumokból, pl. egy rajtunk keresztülhaladó másik univerzumból, vagy akár a soha nem detektált, de egyre szélesebb körben elfogadott húrok következményeiként (ha léteznek tényleg).