Az IAU ET 4776 (2020. május 21.) közölte, hogy a déli féltekén két új meteorrajt fedeztek fel: a Gamma Piscis Austrinidákat, és a Szigma Phoenicidákat. Mindkettőről azt gyanítja a felfedező, P. Jenniskens, hogy hosszú periódusú üstökösökből származnak. A felfedezéshez 2020. május 15-17-i CAMS Namíbia meteorradar-adatokat használtak fel.

Mindkét raj radiánskoordinátái és pályaelemei 2000.0-s epochára vonatkoznak.

A Gamma Piscis Austrinidák radiánsának pozíciója: RA = 341,9 ± 0.8 fok, D = -31,0 ± 0,4 fok. Ennek alapján Magyarországról delelése idején a radiáns a horizont fölé jön 11-12 foknyira, vagyis nem nagyon. Ebből következőleg nagyon kicsi, de nem nulla az esély, hogy ilyen meteorokat észleljünk hazánkból. A  rajtagok nagyon gyorsak, geocentrikus sebességük 67 ± 0,9 km/s. Tizenöt rajmeteor légkörbeli és naprendszerbeli pályáját lehetett meghatározni, ez alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei:

Fél nagytengely: a = 18 CSE

Napközelpont: q = 0,986 ± 0,005 CSE

Excentricitás: e = 0,946 ± 0,074

Inklináció: i = 143,6 ± 0,8 fok (vagyis retrográd pályán mozog a raj)

Perihélium argumentuma: 341,6 ± 2,2 fok

Felszálló csomó hossza: 235,5  ± 0,8 fok

A raj tagjainak pályája meglehetősen szór e középértékek körül, ami arra utal, hogy már idősebb, és akár évente jelentkező rajról lehet szó, amit radiánsának kis horizont feletti magassága miatt nem vettek észre az északi féltekén élők korábban.

A Szigma Phoenicidák radiánsa a RA = 355,0 ± 1.0, D = -52,4 ± 0,9 fok pozícióban van, vagyis Magyarországról nézve sosincs a horizont felett. Ezért rajtagokat sem csíphetünk el belőle. Geocentrikus sebessége 56,7 ± 0,9 km/s. 14 rajtagra sikerült pályát mérni, ennek alapján a rajtagok közepes (átlagos) pályaelemei a következők:

Fél nagytengely: a = 29 CSE

Napközelpont: q = 1,005 ± 0,002 CSE

Excentricitás: e = 0,965 ± 0,053

Inklináció: i = 104,7 ± 1,3 fok (vagyis retrográd pályán mozog ez a raj is)

Perihélium argumentuma: 351,2 ± 1,5 fok

Felszálló csomó hossza: 235,4  ± 0,4 fok

A Szigma Phoenicidák tagjai az előző rajjal ellentétben még nem nagyon szóródtak szét a közepes pálya körül. 10 rajtag a 14-ből, aminek a pályáját sikerült megmérni, egy mindössze 12 órás időablakon belül jelentkezett. Az ilyen fiatal rajokra jellemző, hogy még nem húzódtak szét a rajtagok a teljes pálya mentén, tehát lehetséges, hogy ez a raj nem jelentkezik évről-évre, csak néhány évente.

E két raj az IAU sorszámozása szerint az 1034-ik és 1035-ik ismert meteorraj.

(Az IAU ET-khez az MCSE szívességéből jutunk hozzá.)