A “mai kép” első fele a két Magellán-felhőt mutatja be, a kép jobb alsó részén (ránézve a képre már nem kell magyarázni, melyik a Nagy Magellán-felhő és melyik a Kis Magellán-felhő). A képet S. Guisard készítette az Andokból, 4500 méter magasságból. A horizonthoz közel a Föld felsőlégkörének zöldes fénylése látható: nappal a napsugárzás hatására keletkezett ionok rekombinációs sugárzását észleljük zöld légkörfényként. Kisebb mértékben a kozmikus sugárzás, illetve a felsőlégkörbeni oxigén és nitrogénatomok hidroxillal való kémiai reakciója is hozzájárul a légkörfényhez. A légkörfény pár száz km magasságban (lényegében a meteorok feltűnési magasságánál és afelett) jelentkezik. 1868-ban fedezte fel A. Angström svéd fizikus. A légkörfény többnyire ingadozik, nem egyenletes sem kiterjedésében, sem intenzitásában.

  
A másik képen a Lovejoy-üstököst fotózta le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS-ről) D. Burbank űrhajós 2011. december 21-én egy Nikon D3S fényképezőgéppel, ISO = 12 800 érzékenységgel, 0,8 sec expozíciós idővel, f/2,8-as fényerővel. Az üstökös messze a Föld mögött látható, de vetítési látszólagos effektus miatt belelóg a feje a Föld légkörébe. A kékes színű sűrűbb, majd a bíboros ritkásabb légkörrétegek felett látszik a fénylő, emissziós sugárzású zöldes földi légkörfény. A képről lemért földfelszíni magassága a fénylés közepén kb. 100 km.
A Venus Express műholddal fedezték fel 2009-ben a Vénusz légkörfénylését, ami infravörösben történik azon a bolygón. A felfedezést spanyol csillagász, A. Garcia-Munoz vezette kutatócsoport tette. Garcia-Munoz több helyen – pl. az ESA-nál Hollandiában – is dolgozott a múltban. Talán megengedhető itt megemlíteni egyesületi körünkben, hogy Garcia-Munoz 2015. óta viszont a berlini műegyetem (TU Berlin) és a német lég- űrkutatási központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, DLR) munkatársa Berlinben, és a VCSE elnökének, e sorok írójának közvetlen munkatársa. Együtt exobolygók fázisgörbéin dolgoznak, vagyis azon, hogy az exobolygók a csillagukról mennyi fényt és hogyan vernek vissza, és ebből vajon mit lehet mondani az exobolygók légkörére (ha van nekik).
Más bolygón légkörfényt még nem sikerült észlelni (sarki fényt viszont igen, pl. a Szaturnuszon).