Klamerius Adrien magyar asztrofotósnő képét mutatta be a NASA Astronomy Picture of the Day c. oldala 2016. szeptember 24-én.

VCSE - Magyar asztrofotó az APOD-on - Mai kép
VCSE – Magyar asztrofotó az APOD-on – Mai kép

A mellékelt képen jobbra a Perseus Ikerhalmaza látszik. Balra az IC 1805 és IC 1848 ködök. Az IC 1805-öt Szív-ködnek is nevezik, a képen mint egy feje tetejére fordított szív körvonalait mutató ködösség jelenik meg. A Galaxis Perseus-karjának nevezett spirálkarjában található, emissziós köd, forró hidrogéngáz sugárzása készteti fénylésre.

A képen a köd tetején látszik egy csomó, amit NGC 896-nak hívnak: először a ködösségnek csak ezt a fényesebb részét fedezték fel, és ezért külön nevet kapott. A Szív-köd közepén csillagok fényes csoportját lehet észrevenni: ez a Melotte 15 nyílthalmaz, Kevés fényes, de nagytömegű, akár 50 naptömegű csillagból áll. Ezek gyorsan II-es típusú szupernóvává válnak. Lökéshullámaik újabb csillagkeletkezési hullámot is beindíthatnak, ahogy összesöprik a ködöt (kevésbé valószínű, hogy az egész ködöt szétvetik). A képen alul látszó ködösség az IC 1848, népszerű nevén Lélek-köd. Mindkét ködösség legnagyobb mérete 200 fényév körüli, és jó 6500 fényévre vannak tőlünk (a távolságuk kissé bizonytalan, akár 1000 fényév hiba is lehet benne). Az IC 1848 is több nyílthalmazt tartalmaz magában, a Collinder (Cr) 32-t, Cr 632-t és Cr 634-et. Sőt, maga az IC 1848 is a benne lévő nyílthalmazok egyikére utal, csak később kezdték el alkalmazni a jelölést a ködösségre is. Ez is aktív csillagkeletkezési terület, amit a benne lévő rádióforrások rádiócsillagászati megfigyelése is igazol.

Mindkét köd csillagkeletkezési terület. Mivel az Ikerhalmaz is hasonló távolságra van, és fiatal, 13 millió év körüli korú, vagyis nemrég keletkezett, a gyanú szerint a két ködösség és az Ikerhalmaz egy nagyobb csillagkeletkezési területet alkot.