A Centaurus A (röv.: Cen A) rádióforrás azonos az NGC 5128 extragalaxissal. A Kentaur (Centaurus) csillagképben látszik, -43°1′-es deklináción (2000-es epochára). Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszegről nézve mindössze kilenc ívperc magasságban delel ez a remek látványt nyújtó, 6,8 magnitúdós, nagy galaxis. Érdemes Dél-Európa legdélebbi részeire vagy a Kanári-szigetekre (esetleg még délebbre) utazni jó ég alá, és ez a galaxis már binokulárokban is nagyszerű látványt fog nyújtani.

VCSE - A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. - Forrás: APOD, HST, NASA
VCSE – A Cen A magja a HST látható fényben készült felvételén. – Forrás: APOD, HST, NASA

1826-ban fedezte fel James Dunlop skót csillagász Ausztráliából. Érdekes, hogy viszonylagos közelsége és nagy fényessége, mérete ellenére távolsága, és így tömege, abszolút fényessége stb., vitatott. Csak annyi bizonyos, hogy távolsága tőlünk mérve tíz millió és tizenhat millió fényév közé esik. Morfológiai típusa is viták tárgya: vagy lentikuláris galaxis, vagy óriás elliptikus. Az viszont egyértelmű, hogy a közepén egy nagyon nagy tömegű fekete lyuk található, ami jelenleg is aktív, és ennek az aktivitásnak a nyomait látjuk rádiótartományban is.

A központi fekete lyuk tömege kb. 55 millió naptömeg. Röntgenfényben és rádióban is jól látszanak kilövellő nyalábjai (ang. jet-jei). A nyalábban az anyag a fénysebesség mintegy felével halad kifelé. A nyaláb beleütközik a galaxisbeli és a galaxist körülvevő gázba, és energiája itt, az ütközésben alakul át röntgensugárzássá. A röntgennyalábok pár ezer fényév, a rádiójetek kb. egymillió fényév hosszúak (a pontos érték függ a galaxis pontos távolságától, ami viszont nem ismert, ezért akár plusz-mínusz 30-50% hibát is  bele lehet képzelni ezekbe az adatokba). A modellszámítások szerint a Cen A egy nagy elliptikus galaxis volt, de elnyelt egy kisebb spirálist, és attól vált mára olyanná, amilyenné. A Cen A erős forrás gammatartományban, röntgenben, rádióban és optikaiban is; egyike a legerősebb kozmikus sugárforrásoknak. A galaxis korongjában több, mint 100 csillagkeletkezési helyet azonosítottak. A heves környezet ellenére mindössze két szupernóvát figyeltek meg az NGC 5128-ban (az SN 1986G-t, amit vizuálisan fedezett fel R. Evans amatőrcsillagász, és az SN 2016adj-t). A Cen A az egyik névadója a Cen A/M83 galaxiscsoportnak.

A mellékelt képet a Cen A magjáról a Hubble Űrtávcső készítette. Ha a galaxis távolságát 11 millió fényévre tesszük, akkor a mellékelt képen mindössze 8500 fényév kiterjedésű területet látunk. (Ebben a távolságban a galaxis mérete csak 60 000 fényév lenne, ami a Tejútrendszernél is kisebb galaxist jelentene.)

A Centaurus A = NGC 5128 a hozzánk legközelebbi aktív galaxis. Az ilyen galaxisokban aligha fordul elő élet a rendkívül erős sugárzások miatt. Délre utazó tagtársainknak a galaxis megfigyelését erősen ajánljuk.