Az APOD mai felvételén a Sas-köd látható. A felvételt  Jimmy Walker készítette.

VCSE - Mai kép - Sas-köd
VCSE – Mai kép – Sas-köd

A felvétel  2015.  április-május hónapjaiban készült a kaliforniai Sierra Remote Obszervatóriumának 16″ (40 cm) RCOS távcsövével, SBIG 16803 kamerával, AOX vezetőkamerával. A felvétel elkészítésénél a Hubble-paletta színeit használták. Expoziciós idők : H-alfa – 6 óra, SII 6 óra, OIII 3,5 óra.

A Hubble-paletta:
Ha a felvétel hagyományos technikával készült volna, akkor az ionizált hidrogén hullámhosszában vörös színű lenne a köd. Ez a technika változtatott a kép színein. Sárga lett, ami eddig vörös volt és rengeteg kék szín jelent meg a felvételen. Innen ered a különleges hatása a felvételnek.
Ennek a lényege,  hogy nem csupán azok a színtartományok rögzíthetőek fotografikusan, amik szabad szemmel is látszanak.  Lényeges tudni, hogy csillagászati szempontok szerint  a szín definíciója egy tágabb fogalom. Ebben az esetben a színt úgy kell tekintenünk,  mint, két különböző hullámhosszúságú fény intenzitásának különbségét (pontosabban annak logaritmusát).

Az emberi szem csak a három alapszín, a piros, a zöld és a kék különbségét értelmezi,  mivel a fényérzékelő  sejtek ezeket tudják elkülöníteni egymástól.  Az agyban a látás során létrejövő színérzet, az alapszínek keveréke, pontosabban azoknak a különbsége.

Ezen a “színérzékelésen” változtatott a Hubble Űrtávcső. A Hubble Űrtávcső igen nagy jelentősége az, hogy több  speciális hullámhosszon tud  fényt rögzíteni. Ezekből a hullámhosszokból három rendkívül elterjedt, és, ha szabad így mondani, népszerű lett a csillagászok körében. Ezek az egyszeresen ionizált kén bizonyos spektrumvonala(i) (SII), az ionizált hidrogén (Balmer-alfa) spektrumvonala, és a kétszeresen ionizált oxigén spektrumvonala (OIII).
Ennek a három színnek együttes alkalmazása esetén beszélünk Hubble-palettáról.  A  vörös-zöld-kék színkombináció helyett az új színkombináció lehetőséget biztosít az olyan leheletfinom részletek elkülönítésére, amelyet a hagyományos módszerekkel nem lehet megvalósítani.

A Messier 16 (más néven Sas-köd, M16 vagy NGC 6611) egy emissziós köd és nyílthalmaz a Kígyó csillagképben. A nyílthalmazt 1746-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux csillagász, de a ködöt valószínűleg Charles Messier vette észre az 1760-as években.  A Sas-ködben találhatóak a Teremtés Oszlopai néven ismertté vált képződmények, melyekről 1995-ben Jeff Hester és Paul Scowen készített híres felvételt, a Hubble űrtávcső segítségével.

A Teremtés Oszlopairól és a Sas-ködről részletesen lehet olvasni Francsics László és Tóth Gábor weboldalán. További igen érdekes leírás található Teremtés helyett pusztulás három dimenzióban a csillagászat.hu weboldalán.

Messier 16 észlelése

VCSE - Mai kép - Messier 16 - keresőtérkép
VCSE – Mai kép – Messier 16 – keresőtérkép
VCSE - Mai kép - Messier 16 keresőtérkép
VCSE – Mai kép – Messier 16 keresőtérkép
VCSE - Mai kép - Messier 16 rajz - Michael Vlasov
VCSE – Mai kép – Messier 16 rajz – Michael Vlasov
VCSE -Mai kép - Messier 16 - John Karlsson rajza
VCSE -Mai kép – Messier 16 – John Karlsson rajza

Jeremi Perez rajzai a Messier 16-ról.

VCSE - Mai kép - Messier 16 rjaz - Jeremy Perez
VCSE – Mai kép – Messier 16 rajz – Jeremy Perez

SkyQuest XT8 – 8″ f/6 Dobson távcső (203 mm /1200 mm ),  25 mm (48x), 10 mm (120x), 10 mm + 2x Barlow (240x),  szűrő nélkül.

VCSE - Mai kép - Messier 16 - Jeremy Perez
VCSE – Mai kép – Messier 16 – Jeremy Perez