Az APOD mai felvételén Robert Gendler által feldolgozott, a Subaru teleszkóp (NAOJ), a Hubble Űrtávcső, és az Európai Déli Obszervatórium felvételeiből készített kompozit képe látható.

VCSE - Mai kép - Messier 83 - A Déli Szélkerék Galaxis
VCSE – Mai kép – Messier 83 – A Déli Szélkerék Galaxis

A kompozit képen az M83 extragalaxis látható. Nicolas Louis de Lacaille francia csillagász fedezte fel a Jóreménység-foknál 1752 februárjában. Nicolas Louis de Lacaille Jóreménység-foki expedíciójának az volt a célja, hogy a bolygók távolságát a lehető legpontosabban meghatározhassa parallaxis módszer segítségével. Két évig tartó expedíciója során közel 10 000 déli csillagot valamint 42 ködösséget katalogizált – köztük a Déli Szélkerék-galaxist. Charles Messier mintegy 20 évvel de Laciall halála után, 1781. február 17-én vette fel katalógusába a galaxist, 83-as sorszámmal.

Az északi égbolton látható testvéréhez, a Messier 101-hez hasonlóan a Déli Szélkerék-galaxis, számos csillagkeletkezési régióval és többnyire fiatal csillagokkal bír. Ennek következtében a két galaxis megjelenésében több hasonlóságot is fel lehet fedezni.
A megközelítőleg 15 millió fényév távolságban, a Hydra-csillagkép irányában látszó galaxis, a róla elnevezett M83-galaxiscsoport közepén található. Ez a meglehetősen kompakt galaxiscsoport 15 tagból áll. Érdekessége a galaxiscsoportnak, hogy a szomszédos, majdnem kétszer akkora Centaurus A-galaxiscsoport meglehetősen közel van hozzá, egymáshoz képest mért sebességük pedig elhanyagolható. Emiatt gyakran egy csoportként hivatkoznak rájuk, mint a Centaurus A/M83-galaxiscsoportra, amely 44 galaxisból áll.

A Messier 83 mérete 55 000 fényév,  vagyis picit kisebb, mint a mi Galaxisunknak, a Tejútrendszernek a fele. A Messier 83 tömegeloszlására vonatkozó mérések eredményeiből arra lehet következtetni hogy az Andromeda-galaxishoz hasonlóan valószínűleg kettős galaxismagot tartalmaz.
A központi nagyon nagytömegű fekete lyukat csillagok aszimmetrikus korongja veheti körül, ami dupla mag látszatát kelti. Ez a dupla mag ráadásul a galaxis keringési középpontjához képest eltolva található, ami szokatlan jelenség.

A Messier 83-nak a de Vaucouleurs rendszer szerinti morfológiai besorolása SAB(s)c, vagyis enyhén küllős, gyűrű nélküli, laza karokkal rendelkező spirálgalaxis (hasonlóan mint a Tejútrendszer). A feltételezések szerint a küllők hatására a csillagkeletkezéshez fontos gázok áramlanak a galaxisban a külső régiókból a centrum felé. Ezeknek az áramló gázoknak a felhasználásával csillagkeletkezés zajlik a galaxisban. Ráadásul az áramló gáz a központi fekete lyukat is táplálja. Ez magyarázza azt is, hogy miért olyan fényes a küllős spirálgalaxisok központi része.

A Messier 83 szupernóvákban is gazdag. Összesen hat szupernóvát lehetett megfigyelni (SN 1923A, SN 1945B, SN 1950B, SN 1957D, SN 1968L, SN 1983N). Ezzel az ismert galaxisok között a második helyet foglalja el a legtöbb szupernóvát  felvonultató galaxisok között. A hat megfigyelt szupernóva mellett közel 300 szupernóva-maradványt is azonosítottak a galaxisban.