Fridrich János képe: az NGC 2903 extragalaxis fotója. A képen észak felfelé, kelet balra van. – VCSE
Kép készítésének dátuma: 2019. február 7.: 28 db, 2021. március 9.: 34 db
Kép készítésének helye: Ság-hegy, Boba
Expozíciós idő: 28×60 sec, 34×180 sec
Érzékenység: ISO3200, ISO1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső és mechanika: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera vagy detektor: Canon EOS 1300D, Canon EOS 4000Da
Vezetés: Nem volt, Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5
Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítései a képhez:
Az NGC 2903 egy úgynevezett izolált horgas spirálgalaxis.
Azokat a galaxisokat nevezik izolált galaxisoknak, amelyek 500 millió fényéves környezetében nincsen hozzá kapcsolható másik nagy galaxis, vagy ha van, akkor a vöröseltolódás-különbségük sebességre átszámítva 500 km/s-nál nagyobb (vagyis csak véletlenül halad el mellette egy másik galaxis). Az izolált galaxisok nem összekeverendők az ún. üreggalaxisokkal, amik kozmológiai üregekben, a nagy galaxis-szuperhalmazokat elválasztó hatalmas, galaxisokban nagyon ritkás buborékszerű üregekben találhatók. Az izolált galaxisok talán egy kompakt, kisebb galaxiscsoport tagjainak egymásba olvadásából keletkeztek. Egy izolált galaxis körül is lehetnek azonban természetesen kísérőgalaxisok, szatellitaként keringő törpegalaxisok.
Az NGC 2903 a Lambda Leonis nevű csillagtól 1,5º-kal délre van. Áprilisi derült, holdtalan éjszakákon kis, 7 cm-es távcsővel is felkereshető, 10-12 cm-essel már jól látható objektum (kereken kilenc magnitúdós). Sőt, nagyon jó ég alól 7 cm-es vagy nagyobb binokulárokkal is látható. William Herschel fedezte fel 1784. november 16-án. Először kettősködnek gondolta, de Lord Rosse nagyobb távcsővel a 19. században kiderítette, hogy spirális köd. Dreyer Herschelt követve két NGC-számmal látta el: az NGC 2903 az egész galaxist jelöli, az NGC 2905 pedig egy fényesebb csomót az északkeleti spirálkarban. (Ez a képen a felfelé és balra lévő kar).
Kb. 30 millió fényévre van tőlünk, a Virgo Szuperhalmaz tagja. De Vaucouleurs szerint SAB(rs)bc altípusú. A galaxis síkjára kb. 60 fokos szögből nézünk rá, így nem teljesen felülről látjuk ezt a spirálist. A galaxis tömegének 20%-a van a horgokban (a magból kinyúló rúd alakú csillagnyúlványokban, amelyekből a spirálkarok elindulnak), 5% a központi dudorban, és 72% a külső, lapos korongjában. A galaxis legbelső, 650 parszek sugarú gömb alakú területében csillagontás zajlik, vagyis heves csillagkeletkezés: 0,7 naptömeg/év ütemben keletkeznek itt csillagok. Aktív galaxismagra utaló jeleket azonban nem találtak. A Hubble Űrtávcső is fotózta ezt a galaxist.
A felvételt alaposabban megnézve, egy nagyon halvány, majdnem kör alakú, enyhén elliptikus, foltszerű, halvány galaxist lehet látni keletre a fényes, nagy, spirális NGC 2903-tól (a képen balra). Ez az UGC 5086. Ez egy ún. LSB (Low Surface Brightness, Alacsony Felületi Fényességű) galaxis. Szinte bizonyosan az NGC 2903 kísérőgalaxisa, mert vöröseltolódásuk, távolodási sebességük és tőlünk mért távolságuk gyakorlatilag megegyezik.
A galaxisok különböző típusairól az alábbi videóban elhangzó előadás keretében lehet tájékozódni. Az LSB-galaxisokról 36:55 perc:másodperctől kezdve van szó.
