A Messier 6 Lepke-halmaz fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt

2023. június 18-án korahajnalban Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Decca station területén készült felvételemet osztanám meg veletek a Messier 6 katalógusszámú "Lepke-halmazról". Itthonról csak nagyon alacsonyan délen látható, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 52x120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

...
Read more

2024. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap áprilisban 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed április 2-án, újhold április 8-án, első negyed április 15-én, telehold április 24-én lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra): 04.06. 06:00 A 10%-os holdsarló, a Mars és a Szaturnusz hármas együttállása 04.07. 14:00 A Vénusz 2 fokra a 2%-os fázisú Holdtól április 8: Magyarországról nem látható teljes napfogyatkozás 04.09. 17:57 24 órás holdsarló 6 fok magasan a horizont felett 04.10. 18:00 A Jupiter 3 fokra az 5%-os holdsarlótól 04.14.             A 130P/McNaught-Hughes üstökös perihéliumban 04.15.            Az Áprilisi Piscidák meteorraj maximuma 04.18. 15:00 A Merkúr 2 fokra a Vénusztól 04.20.            A 32P/Comas-Sola üstökös perihéliumban 04.21.             A 12P/Pons-Brooks üstökös perihéliumban 04.22.             A Lyridák meteorraj maximuma 04.26. 21:00 Az Antares 1 fokra a 91%-os holdtól 04.30.             A 299P/Catalina-PANSTARRS üstökös perihéliumban A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető nyugati irányban, 1-én másfél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan romlik, 7-én már csak 30 perccel nyugszik a Nap után, 11-én alsó együttállásban van a Nappal, csak 25-étől lehet hajnalban keresni. A Vénusz láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen. A Mars láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen. A Jupiter a Kos csillagképben látható kora estig, nyugati irányban. Fényessége -2,0 magnitúdó, látszó átmérője 33″. A Szaturnusz láthatósága a Nap közelsége miatt kedvezőtlen. Az Uránusz a Kos csillagképben látható a hónap első felében koraestig, nyugaton. Utána már nem figyelhető meg. A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint március 31-e vasárnapig, utána nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

...
Read more

Ókori kínai asztrológiai feljegyzések: a Z Cam kapcsolata egy Kr. e. 77-ben feltűnt vendégcsillaggal – Csizmadia Szilárd

A régi kínaiak vendégcsillagnak nevezték azokat a hirtelen, váratlanul és előrejelezhetetlenül megjelenő új csillagokat az égbolton, amelyek korábban nem látszódtak, hirtelen felfényesedtek az égen, majd lassan elhalványodtak, és végül eltűntek az égboltról. Helyzetüket a csillagokhoz képest nem változtatták, és némelyik pár napig-hétig volt látható, mások akár 1-2 évig is, folyamatosan, lassan halványodva a szabadszemes határ alá. Némelyek szupernóvának bizonyultak később, mások nóvának. Az újonnan üzembe állt Condor-távcsőrendszerrel egy távoli, régi vendégcsillagot sikerült (majdnem) igazolni. A Condor-távcsövek hat lencsés távcsövet takarnak, amelyek közös állványon vannak, és a hat távcső ugyanazt az égterületet nézi. A képek egyesíthetők, és így jobb határmagnitúdó érhető el, azaz halványabb objektumok is tanulmányozhatók, mintha csak egyetlen távcsővel vizsgálnák az égboltot. A Condor egyik első célpontja a Z Camelopardalis (Z Cam) nevű törpenóva volt. Az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója, Michael M. Shara azt szerette volna kideríteni a műszeregyüttessel, hogy az ókori Kínai Birodalom asztrológusai által Kr. e. 77-ben feljegyzett vendégcsillagnak volt-e köze a Z Cam nevű változócsillaghoz.

...
Read more