2018 augusztus közepén került megrendezésre a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor. A korábbi aggodalmakat teljesen feloszlatta az előrejelzések tüzetes vizsgálata, miszerint sok derült várható a tábor idején, néhány felfrissítő fronttal.
Ahogyan két évvel ezelőtt (2016-ban), úgy most is Zselickisfalud adott helyet a tábornak. Nagy előnye a helynek a kevés fényszennyezés. Csupán Kaposvár fényei zavarhattak be minimálisan. Az égbolt abszolút sötét a környéken, hiszen a déli horizont fele már nem voltak falvak, városok, amik bevilágítottak volna. A falunak a hátránya, hogy egy völgyben fekszik, így gyakori jelenség a pára és a köd. A másik hátrány a horizontot takaró fák, melyek azért kevesebb gondot okoztak. Illetve egy kis csavar volt a helyszínnel. Az utolsó este adott volt a lehetőség a Zselici Csillagpark területén az észleléshez, ahol se pára, se pedig a fák nem jelentettek problémát.
2018-ban is elég szép számban gyűltek össze a táborozók. Látványosabbnál látványosabb távcsövekbe lehetett belenézni. Ugyanúgy lehetett észlelni a Giabocini-Zinner üstököst, a Jupitert, Szaturnuszt, Marsot, egy 5 centis lencsés távcsővel, mint az 50 centis tükrös rendszerrel. Terítékre kerültek a mélyég objektumok is, mint például az M57, M31, M13, M15 (stb). Az asztrofotós szekcióban is szép számban születtek a fotók. Varázsló-köd / Stephans Quintett / Észak-Amerika-köd / Integető Szellemek / Írisz köd (stb).  A tábor egy látványos esemény köré szerveződött, ez pedig a Perseidák. Hullócsillagot rengeteget lehetett észlelni a holdfénymentes és a sok derült estének köszönhetően. Rengeteg meteor volt, közöttük sok nyomot hagyott.
Napközben előadások voltak, naprendszer kísérlet, kötetlen beszélgetések és kirándulások / strandolások. Meg lehetett figyelni, hogy hogyan készül egy távcsőtükör, illetve, hogy hogyan érkezett egy görgőfelhős zivatar (strandolás közben). Bárki, aki először vett részt egy ilyen táborban, szinte biztosan “megfertőződött” a csillagászattal és valószínűleg jövőre is jön.
VCSE - 2018. VCSE tábor fullldome - Schmall Rafael
VCSE – 2018. VCSE tábor fullldome – Schmall Rafael
A 2018-as táborból már nem maradhatott ki a teljes égboltot és előteret lefedő “fulldome panoráma“. 50 kép kellett ahhoz, hogy sikerüljön megvalósítani az elképzelést: egy egész érdekes előtérrel rendelkező, az égboltot átszelő Tejutat. A “halszem” jobb oldalán (nyugaton) az asztrofotósok foglaltak helyet, míg északon és délen, egész pontosan középen a hosszúfókuszú és nagy fényerejű Dobson távcsövek uralták az észlelőrétet (pl. 458/1900, 500/2000 stb). Délebbre a kisebb, könnyen mozgatható távcsövek erdeje foglalt helyet, míg balról (keletről) jöttek be a fő folyosón az óvatos “vöröslámpás” észlelők.
A fénykép Canon EOS 6D és Samyang 24/1.4 segítségével készült. Egy panel 24mm-en, ISO 10000-es érzékenységen, f/2-es rekesszel készült egész pontosan 10 másodpercig. Két expó között forgatni kellett a kamerát, mely miatt az előtérben már elmozdult egy-egy távcső, így nem sikerült tökéletesre az illesztés.
A Vega Csillagászati Egyesület három helyszínen négy programmal, tagtársai önkéntes munkájával járult hozzá a 2018. szept. 28-i Kutatók Éjszakája c. országos, ingyenes programrendezvény sikeréhez. Mivel néha-néha csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy az ég derült lesz és tagtársaink ráérnek, nem mindig került bele az országos programlistába a hozzájárulásunk, de a látogatottságra így se lehet panaszunk.
Zalaegerszegen egy időben két programmal vettünk részt a Kutatók Éjszakáján a TIT Öveges József Egyesület, a Vega Csillagászati Egyesület és a Magyar Csillagászati Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja közös szervezésében.
Először a zalaegerszegi Tudomány és Technika Házában Bánfalvi Péter tartott előadást, melynek címe: A csillagos égbolt „csodái” volt. Ez egy planetáriumi jellegű előadás, utazás az égbolton térben és időben. Az előadáson 37-en voltak a hallgatóság soraiban.
Ezzel egy időben és utána a megyeszékhely Dísz terén tartottunk távcsöves bemutatót, ahol Egyesületünk részéről Ágoston Zsolt, Zelkó Zoltán és Jandó Attila vett részt, később előadása végzetével Bánfalvi Péter és hallgatósága is csatlakozott.
A bemutatón Ágoston Zsolt binokulárját és a TIT 100/1000-es Zeiss refraktorát használtuk.
Péterrel már fél nyolc körül felállítottuk a TIT távcsövét a tér észak-keleti sarkán, ahonnan kezdetben csak a Szaturnuszt tudtuk megfigyelni. A bemutató kisebb nehézséggel indult, mivel a Dísz tér közepén álló rózsaszín fényű lámpa bevilágította az egész teret. Így a látómezőben is a fekete helyett rózsaszínű égbolt előtt figyelhettük meg a Szaturnuszt. Sajnos a holdjai a fényszennyezés miatt nem voltak láthatók.
A láthatósági korlátok miatt először mindenki a Szaturnuszt csodálhatta meg, mivel a Mars még nem volt kedvező pozícióban. De Zsolt könnyen mozgatható állványos binokulárjával segített fenntartani az érdeklődést a Mars gyors bemutatásával, amíg a sorban állók még a Szaturnusz megfigyelésére vártak.
Összességében 50-60 főnek sikerült élményeket szerezni ezúttal is.
A szokásos kérdések tegnap valahogy elmaradtak: például csak ketten kérdezték meg, hogy mennyibe kerül ez a távcső, és csak egy kérdés volt arra, hogy milyen messze lehet ellátni vele.
Korábbi tapasztalatokból kiindulva Jandó Attila felkészült a Mars és a Szaturnusz lexikális anyagából. Ami hasznosnak is bizonyult több esetben, de mégis mintha a legtöbb látogatót a Szaturnusz átmérője érdekelte volna.
Meglepően sok fiatal jött el; ez lehet, hogy az egy időben zajló Sörfesztiválnak is köszönhető volt. Eddigi tapasztalatunk az volt, hogy főleg a nagyszülők hozzák el a 7-8 éves unokáikat. Tegnap viszont 8-10 középiskolás korú fiatal is érdeklődött, köztük olyan is, aki szeretne hobbi szinten csillagászattal foglalkozni (lehet, hogy észlelő hétvégén is viszont látjuk majd).
Többen szerették volna látni a Holdat, de végül mégsem volt türelmük kivárni, hogy előbukkanjon a házak mögül. Így azt vettük észre 22 óra körül, hogy mindenki elment. Már éppen összepakoltunk volna, amikor csak magunk szórakoztatására célba vettük a Hold krátereit. Ekkor újabb látogatók érkeztek – kb. 10 főnek sikerült a Holdat bemutatni. Közülük három fiatal srác egész hosszan maradt velünk, sok kérdést tettek fel Zolinak, közben bele-bele nézve a távcsőbe.
Miután a kérdések és a látogatók elfogytak, 22:30 után összepakoltunk, és Zolival, Zsolttal egy jól megérdemelt sör mellett zártuk az esti programot. (Jandó Attila)
Szombathelyen is volt járdacsillagászat a Kutatók Éjszakája program keretében. A bemutatót Varga György és Horváth Tamás tartotta. Gyuri a saját készítésű 130/1000-es, Tamás pedig a 250/1200-as távcsövével érkezett a helyszínre, ahol már várt rájuk Keszthelyi Sándor és Sragner Márta. A távcsövek felállítása után röviddel meg is jelentek az első érdeklődők. Első körben a bolygók, a Mars és a Szaturnusz kerültek bemutatásra, de a helyi adottságokat kihasználva mély-ég objektumok is távcsővégre kerültek, mégpedig az M13 a Herkulesben, az M103 és az NGC 457 (Bagoly-, más becenevén  ET-halmaz) a Kassziopejában, és az M57, a Gyűrűs-köd a Lírában. A nyolc óra után felbukkanó űrállomás sem maradt kérdezz-felelek-szerű beszélgetés nélkül. A Hold körülbelül 10 óra magasságában emelkedett a házak fölé. Sajnos a beboruló égbolt nem hagyott sok időt a megfigyelésére, de volt, aki pont a Hold előtt elúszó fátyolfelhőket tartotta a legérdekesebb látványnak. A bemutatón többnyire a fiatalabb korosztály képviseltette magát, ők jellemzően kisebb csoportokban érkeztek, de akadtak egyéni látogatók is. Az este alatt körülbelül 30 ember pillantott a távcsövekbe. (Horváth Tamás)
VCSE - Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján - Horváth Tamás felvétele
VCSE – Távcsöves bemutató Szombathelyen 2018. szept. 28-án a Kutatók Éjszakáján – Horváth Tamás felvétele
Csizmadia Ákos pedig  a Diósjenői Erdei Szabadidőparkba vitt csillagászati témákat és élményt a Kutatók Éjszakájának keretében. Sajnos “sikerült” úgy szervezni a programot, hogy a többek által jelzett 20:30 NYISZ körüli tűzgömbről lemaradtak a résztvevők: akkor épp’ előadáson ültek a teremben.
5 gyerek és 10 felnőtt vendég először egy gyerekekre optimalizált “A csillagok világa” előadást követett végig – a Naprendszer és az azon túli világ ismertetése között kivonultunk az ég alá, és az előadások  illusztrálásaként távcsövezést iktattunk be: szabad szemes célpontok a könnyen felismerhető csillagképek, majd különböző nagyításokkal a Szaturnusz, a Mars, az Androméda-köd, – mindezek még az első előadás aláfestéseként – 20 óra után az ISS átvonulása (már a második, Izsák Imre életére felhúzott előadás felvezetéseként) az Arcturustól a  Polaris felé tartó útvonalon.
A második előadás és némi kézzelfogható alapvető távcsőismeret (Newton, lencsés és binokulár távcsövekkel való ismerkedés) után a kelő Holdat kaphattuk még távcsővégre Diósjenőn. (Csizmadia Ákos)
VCSE - NGC 7000, az Észak-Amerika-köd - Fábián Kálmán felvétele
VCSE – NGC 7000, az Észak-Amerika-köd – Fábián Kálmán felvétele

A kép 63×8 perc objektum (light), 17 db sötétkép (dark), 40 db mezősimító kép (flat-field) felhasználásával készült el, amiket 2018. augusztus 10-17. között vettem fel Zselickisfaludról, a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtáborból. Átalakított Canon EOS 700D-t használtam hozzá egy 150/750-es Skywatcher Newton-távcsövön, ami EQ-5 GoTo mechanikán volt. A vezetéshez egy Lacerta Mgen-t alkalmaztam. A kép feldolgozása Photoshopban történt. Talán minden egyes pixelében megbújt a VEGA ’18-as tábor kiváló hangulata.

 

A szerk. kiegészítése:

Az NGC 7000 felfedezését általában William Herschelnek tulajdonítják (1786), de más források szerint nem ezt figyelte meg, és a felfedező a fia, John Herschel, aki valamikor 1833 előtt találhatta meg. Először 1890-ben sikerült lefotózni. Nevét az egyik földrészre hasonlító alakjáról kapta. Nagy nagyítások előnytelenek megfigyeléséhez, azokkal szinte semmi nem látszik belőle, mert a kontraszt lecsökken. Inkább kisebb nagyítású (akár csak 10-szeres!), nagyobb látómezejű, fényerős távcsővel érdemes próbálkozni, hogy vizuálisan megfigyeljük. Érdemes három fokos vagy nagyobb látómezőt használni, mert a köd hatalmas kiterjedése – négy teleholdnyi – ezt megkívánja. De leghalványabb részeit is beleszámítva hat szögfokra kiterjed az égen. Beszámoltak már arról is, hogy ha valaki UHC típusú mélyégszűrőt tett a szeme elé, akkor szabad szemmel is látta vidéki, sötét, holdtalan ég alól!

Az NGC 7000 egy csillagkeletkezési terület, ahol ma is születnek új csillagok. Vöröses színét a benne lévő ionizált hidrogén sugárzása adja. Távolsága a becslések szerint 1800, az átmérője 100 fényév. Ez a becslés akkor érvényes, ha a köd ionizációját a Deneb, a Hattyú főcsillaga okozza. Ez azonban nem biztos, a köd távolsága nem igazán ismert pontosan. A köd és a Föld között sötét csillagközi felhők helyezkednek el, ezek a köd egyes részeit eltakarják előlünk, ezzel járulva hozzá a megfigyelhető alakzat kinézetéhez.

Az NGC 7000 a Denebtől pár fokra van. Ha a Vegától indulunk el a Deneb felé, akkor a Deneben még túl kell menni a meghosszabbított egyenesen, de csak kb. annyi távolságot, amennyi a Vegát elválasztja a hozzá legközelebbi Lyra-beli csillagtól. E ponttól a Hattyú szárnya felé lesz kb. 1-2 fokra a köd közepe.

A távolságok ismerete a csillagászatban rendkívül fontos, mert ez alapján mondhatjuk meg, hogy például egy objektum a valóságban mekkora teljesítménnyel sugároz, mekkora a mérete, vagy hogyan tágul az Univerzum stb.
VCSE - A Naphoz legközelebbi ismert csillagok és barna törpék. A cikkben ismertetett barna törpe ezeknél messzebb van. A kép forrása: https://www.space.com/25659-coldest-brown-dwarf-near-sun-discovery.html
VCSE – A Naphoz legközelebb lévő ismert csillagok és barna törpék. A cikkben ismertetett barna törpe ezeknél messzebb van, 19,2 fényévre. A képen szereplő angol nyelvű feliratok magyarul: Light-year: fényév. Oort Cloud: Oort-felhő. disc. és évszám: a felfedezés éve. Az Alfa Centauri esetében az 1839-es évszám arra utal, hogy ekkor mérték meg trigonometrikus parallaxisát, vagyis ekkor fedezték fel, hogy milyen közel van hozzánk – szabad szemmel látható csillagként természetesen ismerték korábban is.  A kép forrása: https://www.space.com/25659-coldest-brown-dwarf-near-sun-discovery.html
A barna törpék távolságát igen nehéz megmondani, mert halványak. A most bemutatásra kerülő WISE J154151.65-2250249 barna törpét csak 2011-ben fedezték fel, mert halványsága miatt a korábbi műszerekkel nem lehetett megtalálni. A WISE egy infravörös felmérés volt, amiben halvány, hideg, optikaiban nem, de infravörösben elég fényes objektumokat is meg lehetett örökíteni. Fényessége a J-sávban 20,99 magnitúdó, látható fényben még halványabb. Pl. a 20 magnitúdóig észlelő Gaia nem is látja, így nincs rá közvetlen trigonometrikus parallaxissal mért távolságértékünk. A Hubble Űrtávcső (HST) és a Spitzer infravörös űrtávcső felvételein viszont látszik. Y1 színképosztályú, 350-441 K között lehet a hőmérséklete, és modellszámítások szerint 12-31 jupitertömegű lehet.
Ha ismerjük egy objektum spektrumát, vagy legalább a magnitúdóit több hullámhosszon, akkor megmondhatjuk, melyik elméleti spektrummodell illeszkedik legjobban a mérésekhez. Az illeszkedés megtalálásához a távolságot is változtatni kell, hiszen a távolabbi objektum halványabb. Addig kell változtatni a távolságot, hőmérsékletet, kémiai összetételt stb., amíg a megfigyelt magnitúdókat vissza nem kapjuk a lehető legjobb egyezéssel. Ilyen módszerrel ennek a barna törpének a távolságára mindössze 2,8 parszeket (pc) kaptak, a hibahatár lefelé 0,6 pc, felfelé 1,3 pc volt. Vagyis igen közel lenne hozzánk (az Alfa Centauri hármas rendszere, ami a Proxima Centaurit is tartalmazza és a Naphoz legközelebbi csillagnak szokás nevezni, mintegy 1,3 pc-re van). Ugyanakkor több spektrummodell is létezik barna törpékre, és más modell illesztésével a távolság 8,2 pc-nek adódott, tehát a kétféle módszer jelentős ellentmondásban volt. 2012-ben ezt gondosabb analízis révén 4,3 parszekre javították. Mint látható, meglehetősen ellentmondó eredményeket kaptak korábban.
2013-ban egy vizsgálat 6,75 pc-s távolságot állapított meg, egy másik azt mondta, hogy legalább 6 parszekre vagy többre van.
2014-ben felfedeztek egy 2,5 mg-vel fényesebb, tőle 1″-re lévő másik csillagot, ami zavarta az ilyen elméleti modellspektrumok illesztését – ez lehetett az egyik fő oka a korábbi, ellentondó eredményeknek. Mivel a Spitzer képskálája nem túl jó, korábban nem lehetett a két objektumot szétválasztani. A Hubble űrtávcső jobb képskálája – vagyis nagyobb térbeli felbontása – viszont lehetővé tette a szoros, optikai kettőscsillag felbontását, és a barna törpe távolságára   parszeket kaptak.
A Gaia DR2 az optikaiban jól látható csillagok milliárdjára mérte meg a nagyon pontos trigonometrikus parallaxisértékeket. Ezekkel a HST korábbi képeit jobban lehetett kalibrálni és pontosabban lehetett figyelembe venni a csillagok sajátmozgását, illetve azt, hogy a parallaxisok miatt ők is elmozdultak a képen az idők folyamán. Ezzel a háttércsillagok pozícióját pontosabban meghatározták a HST-képeken – a Gaia nem látta a barna törpét. A barna törpe pozícióját az így kalibrált HST-képeken szereplő csillagokhoz mérték, és pontosabb távolságot kaptak: a barna törpe eszerint tőlünk  parszekre van, ami most már megbízható értéknek tekinthető. Ez a távolság kb. 19,2 fényévet jelent a Naptól.
Ez is mutatja, hogy még a Gaia DR2 fantasztikus pontosságú parallaxisértékeinek világában is milyen nehéz egy-egy nagyon közeli objektum távolságát pontosan meghatározni. Jelen esetben három nagy értékű műhold (Gaia, Spitzer, HST) kellett hozzá.
Észlelőhétvégi információk: 
A VCSE 2018. évi őszi észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk nov. 2-4-e között. 15 főig lehet ott aludni, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta.
Program:
Nov. 2.: találkozás 15:00-15:30 körül a helyszínen.
Észlelés napnyugta után derült időjárás esetén 13-46 cm-es műszerekkel vizuálisan és fotografikusan. Szeretnénk megcélozni az M31 gömbhalmazait, a Lófej-ködöt (2017-ben már láttuk vizuálisan a 46-osban!) és a 18 mg-s Halloween-kisbolygót is. természetesen a helyszínen lévők által javasolt célpontok is sorra kerülnek, ha horizont felett vannak.
Borult idő esetén amatőrcsillagász eszmecserét folytatunk.
Nov. 3.:
10:45: Indulás Dobronhegyről Nagykanizsára
12:30-13:50: Ebéd (önköltséges) Nagykanizsán egy pizzériában
14:15: becsehelyi csillagda megtekintése
15:00: indulás vissza Becsehelyről
16:00: fél órával napnyugta előtt már Dobronhegyen, az észlelőhétvégén lennénk
Nagykanizsai és becsehelyi kalauzunk a neves helybéli amatőrcsillagászok, Perkó Zsolt és Vilmos Mihály lesz előreláthatólag. Aki szeretne a pizzázáson részt venni, okt. 29-ig jelezze e-mailben a helyfoglalás végett! Valószínűleg ebbe a pizzériába megyünk: http://www.robinsonpizzeria.hu/.
Este és éjjel észlelés derült idő esetén.
Nov. 4.: Ébredés után hazamenetel.
Tagtársaink közül azoknak, aki VCSE-tagdíját 2018-ra rendezte, annak a részvétel,  az egyesületi távcsövek észlelőhétvégi használata, valamint a szállás ingyenes; ugyanígy ingyenes a VCSE-tagtárs barátjának, családtagjának, ismerősének. Másoknak a részvételi díj 500.- Ft/fő; olyan VCSE-tagnak, aki idénre tagdíját nem rendezte, a részvétel feltétele a tagdíja legkésőbb a helyszínen, a megérkezést követő azonnali, készpénzes befizetése.
Kérjük előre jelezni (legkésőbb okt. 29-ig), hogy valaki szeretné-e az észlelőhétévge után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. A jelzést a vcse @ vcse.hu e-mail címre kell küldeni e-mailben.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…

VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen

Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 458/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) itt található (és utána éjszakára kiderült…):

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!

Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.

(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)

Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd a falun át kell menni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni. Majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta, egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél, egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot 06-70/283-57-52-es telefonszámon.

Az odatalálást megkönnyítendő mellékelünk térképeket, fotókat:

1

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

2

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

3

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.

A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz nem ivóvíz! Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondokodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…

Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.

Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda/vissza másokat szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?

Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.

Lehetséges ott alvás nélkül, illetve csak a nov. 3-i kiránduláshoz csatlakozni.

Mindenkit szeretettel várunk!

Korábbi észlelőhétvégék beszámolói: http://vcse.hu/?s=%C3%89szlel%C5%91h%C3%A9tv%C3%A9ge&submit=

VCSE, 2018. október 16.