VCSE - Szentmártoni Béla és édesanyja sírja Hencsén, a Göncöl Társaság és az Albireo Amatőrcsillagász Klub által állított, napórával ellátott síron - Csizmadia Tamás felvétele
VCSE – Szentmártoni Béla és édesanyja sírja Hencsén, a Göncöl Társaság és az Albireo Amatőrcsillagász Klub által állított, napórával ellátott síron – Csizmadia Tamás felvétele, 2018. aug. 14.

Harminc éve hunyt el a neves amatőrcsillagász, Szentmártoni Béla (1931-1988). A kerek évforduló kapcsán az ő emlékének ajánlottuk a 2018. évi VEGA-tábort. Ez volt az első alkalom, hogy e táborok 26 éves történetében a tábornak alcíme volt, vagy hogy valaki tiszteletének volt szentelve.

A magyar amatőrcsillagászati mozgalom atyjának Kulin Györgyöt szokás tekinteni, e címben a hangsúly a “mozgalom atyján” van. Mizser Attila túlzás nélkül írta le, hogy “[…] jelenlegi amatőrcsillagászatunk mindenekelőtt Szentmártoni Bélának köszönheti létét.” [1] A modern magyar amatőrcsillagászat elindítójának Szentmártoni Bélát tekintjük [2], így okkal nevezte előadónk az idei VEGA-táborban a modern magyar amatőrcsillagászat atyjának [3], hiszen a távcsőkészítésre Kulin György, de a távcső használatára és a vele látható dolgok felkeresésére, megfigyelésére, a mélyég-észlelések mikéntjére Szentmártoni Béla tanította meg az évtizedekkel ezelőtti generációt – és még ma is aktuálisak megfigyelési módszerei, ugyanezeket jórészt használjuk ma is.

Annak ellenére, hogy a magyar amatőrcsillagászok közül elsőként az ő nevét örökítették meg az égbolton, a (3427) Szentmártoni kisbolygóval, kifejezetten kevesen tudnak róla a mai generációban, és emléke egyre fakul. Éppen ezért érdemes felkeresni a róla szóló oldalakat, vagy megvásárolni az életéről szóló Mélyég csodák magyar szemmel c. könyvet:

http://albireo.percek.hu/AAK_SzentmartoniBela.html

http://alpha.dfmk.hu/~albireo/szm/szm.htm

A VCSE – társszervezőivel együtt – a VEGA ’18 nyári amatőrcsillagászati megfigyelőtábort tehát az ő emlékének ajánlotta. Ennek keretében egy előadással emlékeztünk meg tevékenységéről, amit Csizmadia Ákos történész tartott 2018. aug. 12-én. (Sajnos, próbálkozásaink ellenére sem tudtunk olyan előadót organizálni a helyszínre, aki személyesen is ismerte volna Szentmártonit – nem rajtunk múlott.) 2018. augusztus 14-én pedig egy, az MCSE által támogatott buszos kirándulás keretében meglátogattuk Hencsén Szentmártoni Béla sírját, amelyen elhelyeztük az emlékezés koszorúját. Csizmadia Szilárd rövid, pár perces beszédben emlékezett meg elődünk tevékenységéről, majd Gelencsér János polgármester szólt pár szót. Kiemelte a falu neves szülöttének rendkívüli szerénységét, és melegen emlékezett vissza Bélára, akinek ő viszonylag közeli rokona is volt. Meglepetésének adott hangot, hogy ennyire sokan (35 fő) eljött a megemlékezésre, akik közül sokan azután születtek, hogy Szentmártoni Béla már a csillagok közé költözött. A tiszteletüket tevők az ország minden részéből, sőt, a határon túlról (állandó lakcímük szerint Szerbiából, Romániából és Németországból) is érkeztek.

VCSE - A kép bal alsó részén a VCSE által elhelyezett koszorú áll, szalagjának felirata:
VCSE – A kép bal alsó részén a VCSE által elhelyezett koszorú áll, szalagjának felirata: “Emlékezünk 2018 – Vega Csillagászati Egyesület”. Balról jobbra a képen: Gelencsér János, Hencse (Szentmártoni Béla szülőfalujának, halála helyszínének és sírja falujának) polgármestere, Szarka Bence, Fábián Kálmán (takarásban), Dr. Csizmadia Szilárd, Vámosi Flórián, Nagy Balázs (részben takarásban), Jandó Attila, Jandó Dániel (részben takarásban), Gueth Krisztián. – Csizmadia Tamás felvétele

Éppen az egyik ilyen korú (alig 17 éves) amatőrcsillagász barátunk kommentálta Ákos előadása után: “Ez egy tök’ jó előadás volt!” Mindaddig, amíg az újabb generációk így reagálnak “a Béla” életművére, emléke élni fog, ha gondoskodunk róla, hogy legyenek róla időről-időre megemlékezések.

VCSE - Táborozóink a hencsei temetőben a falu polgármesterével - Csizmadia Tamás felvétele
VCSE – Táborozóink a hencsei temetőben a falu polgármesterével – Csizmadia Tamás felvétele

Ezután a szülőházánál készítettünk csoportképet.

Legjobban pedig akkor emlékezhetünk rá, ha a távcsövünket kivisszük az ég alá és kedves mélyég-objektumait észleljük. Éppen ezt tudtuk tenni az időjárás kegyéből öt éjszakán a hétből a 2018-as VEGA-táborban.

Hivatkozások:

[1] Mizser Attila: Szentmártoni Béla (1931-1988), nekrológ a Meteor 1988/1-es számában, újraközölve a Mélyég csodák magyar szemmel c. könyv 92-93. oldalán

[2] Keszthelyi Sándor: Szentmártoni Béla életének és tevékenységének kronológiája, in: Mélyég csodák magyar szemmel, összeállítója: Sragner Márta, kiadta: MCSE 2009, 51. oldal.

[3] Csizmadia Ákos előadása a VEGA ’18 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban.

VCSE - A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak - Kapiller Zoltán felvétele
VCSE – A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak – Kapiller Zoltán felvétele
A képen látható Perseida-meteorokat 2018. augusztus 12-én 21:48, 22:04 és 22:38-kor ((NYISZ mindegyik) fotóztam Zala megyében, Pókaszepetk település közelében. Előre kinéztem a helyszínt, a radiánst terveztem nagyjából a kép közepére komponálni. A terepre a fotózás napján (éjszakáján) még az úgynevezett navigációs szürkület közepén, 21 h NYISZ-kor kivonultam, előkészületek végett. A vizuális megfigyelésemet nem nagyon kötötte le a fotózás, mivel a gépet sorozatmódba állítottam, a többi a szerencse dolga volt… A halszemobjektív párásodása miatt, illetve mivel 13-án már dolgoztam, a fotózást még 12-e éjszakáján befejeztem.
Természetesen a közeli éjszakákon is végeztem vizuális megfigyelést az udvaromból. Régebben is néztem már meteorokat, de csak most tűntek fel a tűzgömbök vöröses, zöldes színei! A táborozás lehetősége is felvetődött bennem, talán majd jövőre ott leszek én is.
A kép természetesen montázs, egy tájkép és a meteorok fotóinak összekombinálása. A végeredmény jól mutatja, hogy ha a meteorok pályáit hátrafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy pontból, a raj radiánspontjából jönnek.
Eszközök: Canon 700D, Samyang 8 mm F/3.5, állvány, távkioldó.
Expozíciós adatok tájképre: 8 mm F5.6 8×38 s, ISO3200
Expozíciós adatok meteorokra: 8 mm F/5.6 5 s-sorozat módban, ISO6400 – 3 kép kiválasztva, amelyeken tűzgömb vagy meteor van
Szoftverek: Siril, RawTherapee, Gimp (Linux alatt).
VCSE - A Deimos vizuális észlelése - Kocsis Antal és társai
VCSE – A Deimos vizuális észlelése – Kocsis Antal és társai

Örömmel számolhatok be róla, hogy 2018. augusztus 4/5-én sikeresen észleltük a Deimos holdacskát a Mars fényes korongja mellett, a bolygótól nyugatra. A megfigyelést az MCSE Balatonfűzfői Csoport (Fücsop) tagjai Farkasréti György amatőrcsillagász társunk új, 508 mm átmérőjű Newton-rendszerű távcsövével végezték (SkyWatcher). Részletek az alábbiakban:

Észlelő neve: Kocsis Antal
Észlelés helye: Szentgál mellett DNy-ra, erdei úton
Észlelés időpontja: 2018-08-04 21:10:00 UT
Észlelés vége: 21:17 UT
Objektum neve: Mars Deimos holdja
Műszer típusa: Newton
Műszer átmérő (mm): 508
Műszer fókusz (mm): 2000
Eredő fókusz (mm): 2000
Okulár típusa: Plössl, Meade, kitakaró szállemez a fókuszsíkban
Okulár fókusza (mm): 9,7
Nagyítás: 206x
Leírás: Mars – (M2) Deimos
Látómező: kb. 8-9 ívperc
S: 6-7/10, T: 4-3,5/5, hmg: 6,5
Mars – Deimos távolság: 70-71 ívmásodperc (a bolygóperemtől)
Észlelő: Kocsis Antal
Látták még:
Farkasréti György
Dominek Anna
Schné Attila
Novák András
Németh Csaba
Presits Péter
Póta László

508/2000 T/206x: A Deimos viszonylag könnyen észlelhető, észrevehető a kitakaró szállemeznek köszönhetően. A segédtükör tartólábak diffrakciós tüskéje közelében, a bolygótól nyugatra (balra) található a Deimos (M2), fényessége 11,6 magnitúdó a Guide9 szerint, de csak alig 16 fok magasan látszik, így a légkör erősen befolyásolja, rontja a látványt. A kitakaró szállemezen egy kicsit világosabb körrel jelöltem a Mars korongját. Keletre, a látómező szélén a TYC 6910 27 katalógusszámú, 9,245 magnitúdós csillag látható, délre, de már a látómezőn kívül két csillag, a TYC 6914 40 és 42 jelűek (9,992 és 11,113 magnitúdósak). Sajnos a Phobos (M1) nem volt látható, mire kiértem és emberibb magasságba emelkedett a bolygó, addigra már túlságosan közel került a bolygóhoz. Nagy élmény és öröm 15 év után újra látni ezt a kis holdacskát, ugyanazokkal az észlelőtársakkal, akikkel akkor elsőnek sikerült megpillantani a bolygó két holdacskáját a 342 mm-es közös távcsövünkkel.

A következőkben az augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez és a megfigyelőtáborhoz szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap augusztusban 05:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed augusztus 4-én, újhold augusztus 11-én, első negyed augusztus 18-án, telehold augusztus 26-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter és a Szaturnusz napnyugtától figyelhető meg, a Mars tizenegy óra körül, az Uránusz és Neptunusz éjféltől keleti irányban látható. A Mars egész augusztusban továbbra is nagyon fényes és nagy átmérőjű, érdemes vetni rá egy pillantást.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

08.02. 20:18 A Jupiteren látható az Io és Europa holdak árnyéka.
08.09. 05:28 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
08.12. 20:00 A Perseidák raj maximuma reggelig.
08.14. 18:32 A Vénusz 5°-al a 15%-os Holdtól.
08.17. 18:26 A Jupiter 4°-kal a 45%-os Holdtól.
08.18. A Kappa Cygnidák meteorraj maximuma.
08.21. 18:19 A Szaturnusz 5°-kal a 81%-os Holdtól.
08.28. 03:28 A Merkúr kedvező hajnali láthatósága, 49%-os fázis.

Augusztusban a Cassiopeia és a Zsiráf csillagképekben (Cassiopeia és Camelopardalis) megfigyelhető lesz a 21P/Giacobini-Zinner üstökös, megközelítőleg 8 magnitúdós fényességgel.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. az M8 Lagúna-köd, az M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, az M16 Sas-köd, az M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).

Éjfél körül megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz.

Hajnalban előkerülnek az Auriga nyílthalmazai, a hajnali szürkületben az M1 és az M45, de ezekhez már jó horizont kell ilyentájt még. Az Androméda-galaxis, az NGC 891, a Stephan-ötös az éjszaka nagyobb részében jól látszik.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2018-at és a Stellariumot használtam, augusztus 10-i dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok).