Minden kedves tagtársunknak, ismerősünknek, a csillagászat és a természet barátainak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog, derült éjszakákban gazdag új esztendőt kívánunk Biró Zsófia fenti képeslapjával!
Téli napforduló – Csizmadia Szilárd
Ma van a téli napforduló napja, egészen pontosan ma 10:44 UT-kor (magyar idő szerint 11:44 óra:perckor) halad át a Nap a téli napforduló pontján.
Az APOD ezt Bajmóczy György videójával illusztrálja:
(A videóra bemásolta a Nap egyes napokon húzott íveit. Jól lehet látni, hogy nyáron magasabban, télen alacsonyabban jár a Nap. Amikor pedig az év minden napjáról azonos órát-percet választ ki, és ezeket a napképeket másolja egy képre, akkor a Nap egy nyolcas alakot látszik bemutatni az égen. Ezt hívják analemma-görbének.)
A 2017. év csillagászati eseményei – Bánfalvi Péter
Kivonat:
A 2017. év előre számítható és így biztosan bekövetkező csillagászati eseményeit veszem sorra az előadásom során.
A bolygók, meteorrajok, periodikus üstökösök, fogyatkozások kerülnek bemutatásra. Főleg a Stellárium planetáriumprogramról letölthető fotók alkalmazásával készül a diasor.
Elsősorban a szabad szemmel és kisebb távcsövekkel megfigyelhető objektumok és jelenségek kerülnek bemutatásra, de érinteni fogom a halovány fotótémákat is.
Egy Wolf-Rayet – köd: Sh 2-308
Néha furcsa alakzatokat produkál a Természet: hol teljesen szabályszerűt és szimmetrikusat, hol éppen kaotikussága miatt tetszik nekünk. A Természet nyelve a matematika, titkosírásának megfejtői a természettudományok, de ecsetjét a legjobb festők kezelhették. Oly’ sok szép természet- és asztrofotó mellett erre jó példa a kissé torz gyűrű alakú Sharpless 2-308 is (Sh 2-308).
Képes riport a VCSE csillagdájáról
Ismereteink szerint 2016-ban úgy tudjuk, hogy az Univerzum tőlünk való legtávolabbi ismert objektuma (önálló galaxis, nem a még messzebbről érkező, de szétkent kozmikus háttérsugárzás) z=8,68-as vöröseltolódásnál van, neve pedig EGSY-2008532660. 2015-ben fedezték fel, a róla szóló felfedező cikk elérhető ingyenesen a https://arxiv.org/abs/1507.02679 weboldalon.
Az ún. együtt mozgó távolságát 6300 megaparszekre becsülhetjük, ez pedig fényévekben 21 milliárd fényév. A Prémium magazin címében 30 milliárd fényév szerepel. A címadás egy jó 50%-os túlzás tehát. Persze, ha az Univerzum egyik szélétől a másikig mértük volna a távolságot, akkor a befogható gömb átmérője 42 milliárd fényév – de az átmérő feléig, a sugárig tudunk csak ellátni. A címadásra nem volt ráhatásunk, de a címbeli túlzástól eltekintve (azért mégse egy nagyságrendi tévedés! – és még az is lehet, hogy a kozmológusok se tudják 50-60%-nál pontosabban a távolságokat ilyen nagy méretekben, tehát ki tudja, mekkora eltérés ez a valóságtól?) örültünk, hogy írtak rólunk és bemutatták a munkánk.