Vega Csillagászati Egyesület

1950-1957 között hajtották végre a Palomar Observatory Sky Survey-t (POSS-t), vagyis a Palomar Égboltfelmérést. Ennek keretében egy nagy Schmidt-távcsővel igen jó határmagnitúdóig körbefotózták az égboltot, és így pillanatszerűen megörkítették az Univerzum akkori állapotát látható fényben. A lemezek átvizsgálása számos galaxis, galaxishalmaz, szuperhalmaz, pekuliáris galaxis; nyilthalmazok, gömbhalmazok; csillagközi felhők; különleges objektumok, pl. fehér törpék, kettősrendszerbeli neutroncsillagok, szétszakadó csillagok stb. felfedezéséhez vezetett.

Az égbolt azonban változik, bár sokszor csak lassan. Emellett a technika is fejlődik, jobb felbontást, jobb határmagnitúdót tudunk ma már elérni, mint 65 évvel ezelőtt, ezért néhány évtized után megérett az idő egy újabb POSS elkészítésére, ennek neve lett POSS-II. Ezt is a Palomar-hegyi 48 hüvelykes (122 cm-es) Schmidt-távcsővel végezték el, kb. 1000 fotólemezt vettek fel színenként (B-ben 22,5 mg-ig, R-ben 20,8 mg-ig, I-ben 19,5 magnitúdóig tudtak lemenni), többségüket 1985-1990 között. Abban a fél évtizedben erősen változott a fényszennyezés mértéke (folyamatosan nőtt). Az akkori és az 1980-as évekbeli képek összevetése további érdekes változásokra deríthet fényt. (Az első POSS-t készítő csillagászok, ha még életben vannak, leginkább már nyugdíjasok, tehát ilyen összevetésekhez több generáció munkája szükséges! Sem a régebbi technikát, sem a korábbi generációt nem szabad lenézni, óriási és nagyon hasznos, pontos megfigyelési anyagot hagytak ránk. Jelenleg a PannSTARRS projekt keretében kéthetente tervezik végigfotózni a teljes, éppen látható égboltot, tehát nem lesznek évtizedes kihagyások többet – remélhetőleg. A mai CCD a fotólemezekkel ellentétben inkább a vörös fényre érzékenyek egyébként.)

A lemezeket digitalizálták, és színes felvétellé is összerakták őket.

E színes képek közül egy példát mutat a mellékelt POSS-II kép, amelyen sötét filamentumokat lehet látni.

Ezek a sötét ködöknek is nevezett porcsomók az égen a Fiastyúk és a Kalifornia-köd között találhatók. Elnyelik a mögöttük lévő csillagok fényét, ezért vizuálisan úgy tűnik, mintha sötét lyukak lennének az égen a csillagok között. Kevésbbé sűrű ködök vagy ködrészek elvörösítik a mögöttük lévő csillagok fényét. Nagyon erősen kiexponált képen, mint amilyen ez is, azonban előtűnik, hogy a közeli forró, kékes csillagok fényét azért haloványan, de visszaverik.

Az ilyen porcsomó egyszer majd csak összeomlanak, mert gravitációsan nem stabilak, és csillagok születnek majd belőlük.

Szeretettel hívjuk meg kedves tagtársainkat és minden érdeklődőt a Vega Csillagászati Egyesület 2016. évi rendes közgyűlésére és tavaszi észlelőhétvégéjére! Tudnivalók:

A Vega Csillagászati Egyesület (székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u.8) elnöksége a VCSE 2016. évi rendes közgyűlését az alábbi időpontra és helyszínre összehívta:

időpontja: 2016. április 9. (szombat), 12:45 óra:perc,

helyszíne: Zalaegerszeg, Dísz tér 7., II. emelet 241. (Tudomány és Technika Háza, TIT-előadó). Olvasd tovább →

A bolygók és a csillagok között helyezkednek el a barna törpék. A bolygókban nincs természetes eredetű magfúzió, a barna törpékben kb. százezer évig a deutérium-atommagok egyesülnek, de utána a folyamat leáll, és bolygók módjára összehúzódnak olyan Jupiter méretűre; a csillagokban viszont évmilliókon-évmilliárdokon át egyesülnek a hidrogénatomok héliumatommagokká vagy más fúziós folyamatok is végbemehetnek bennük, csillagtömegtől és kortól függően.

Nem világos, mennyi barna törpe lehet a Tejútrendszerben, mindenesetre biztosan kevesebb, mint olyan 25 éve megtippelték (akkor azt várták, több van belőlük, mint csillagból!). Egy 2004-es és egy 2008-as tanulmány szerint minden három csillagra jut csak egy barna törpe az Orion-ködben. Egy 2012-es tanulmány szerint ennél is kevesebben vannak, minden 6 csillagra jut csak egy barna törpe a mezőben (vagyis olyan helyeken, amelyek nem tartoznak sem nyilthalmazhoz, sem gömbhalmazhoz, sem csillagkeletkezési régióhoz), egy 2016-os tanulmány ezt lényegében megerősítette, aszerint a Nap környezetében minden 5,2 csillagra jut egy barna törpe. Egy másik, szintén 2016-os tanulmány szerint viszont a legszűkebb, 10 parszeken belüli környezetünkben csak minden 10 csillagra juthat egy barna törpe. Szóval, a becslések szórnak, de az biztos, hogy barna törpéből jóval kevesebb van, mint csillagból, de hogy mennyivel kevesebb, attól függ, hogy egy születőben lévő nyilthalmazra tekintünk vagy a mezőre.

Még izgalmasabb egy friss tanulmány szerint, hogy az a kevés barna törpe sem egyenletesen oszlik el környezetünkben. Hat és fél parszeken belül 136 csillagot és 26 barna törpét ismerünk. A csillagok egyenletesen oszlanak el köröttünk. Viszont csak öt barna törpe található előttünk, abban a féltekében, amerre a Nap halad, miközben megkerüli a Naprendszer centrumát, a többi 21 mögöttünk van. Ez nem egyenletes eloszlás, ilyen arányok véletlenszerű kialakulásának az esélye csak 0,2%.

A jelenség felfedezői (német csillagászok a potsdami Leibniz Intézetből) úgy gondolják, semmiféle asztrofizikai magyarázata nincs ennek a furcsa eloszlásnak, inkább arról lehet szó, hogy egyszerűen a Nap mozgásának irányában lévő féltekét még nem nagyon vizsgálták át barna törpék után, inkább arra kellene keresni, ha a közelieket meg akarjuk találni. Nézetük szerint az egyenletlen eloszlás arra utal, hogy messze nem találtuk meg a közeli barna törpéket még, de majd ha sikerül, az eloszlás egyenletessé válik.

Összevetve ezt a közeli fehér törpékre vonatkozó vizsgálattal (http://vcse.hu/feher-torpek-a-nap-40-parszekos-kornyezeteben/), úgy tűnik, hogy 406 évvel a távcső feltalálása után is még nagyon-nagyon feltérképezetlen még a Nap körüli, közeli kozmikus környezetünk is, ha a halványabb, ezért nehezebben észrevehető égitesteket listázzuk.

A Földön vulkanizmus útján új szigetek keletkeznek a tengerben, tavak tűnnek el a globális felmelegedés következtében, és más gyors változások is vannak a földrajzunkban. Más bolygók felszíne nagyon állandó, csak néha alakul ki egy-egy új kráter kisbolygó becsapódás következtében, esetleg eltüntetve régebbi krátereket.

A Titán változékony tava, hulláma, vagy más jelensége? Kép forrása: Cassini űrszonda

A Szaturnusz Titán nevű holdjának felszínén azonban tavak vannak, a holdnak pedig erős légköre van. A Titán tavai és folyói főképp metánból és más szénhidrogénekből állnak. A Szaturnusz rendszerében keringő Cassini űrszonda igen gyakran mérte fel a Titán felszínét radarjával. A mellékelt képsorozaton lehet látni, hogy valami a Titán felszínén 2013-ban megjelent (2007-ben még nem volt ott), 2014-ben még ott volt, de alakja-kinézete megváltozott; 2015-re az objektum eltűnt. Az alakzat hossza 20 km volt maximálisan. Nem világos, miféle alakzat ez: valamilyen geohidrodinamikai aktivitás, elolvadó jéghegy, vagy egy vízesés, amely amikor működött, esetleg habhullámokat keltett, vagy egy tavacska óriásit hullámzott, de most pont nincs ott vihar, amikor nem látjuk.

2017-ben megint lesz lehetőség e terület radarképeinek elkészítésére, lehet tippelni, mit látunk majd ott…

Ifjúsági csillagászati cikkíró pályázat

Ezen a pályázaton 13-26 éves fiatalok indulhatnak (kivéve: egyetemen csillagászatot vagy asztrofizikát tanuló egyetemi hallgatók). Díjazás:

I. díj: 15 000.- Ft jutalom

II. díj: 10 000.- Ft jutalom

III. díj: 5 000.- Ft jutalom

(Vagyis idén, a korábbiaktól eltérően, a jutalom készpénz; a jutalmakat terhelő adót és eho-t a VCSE állja.) Ezen felül az első tíz helyezett 2016-ra egy évre szóló, ingyenes VCSE-tagságot nyer (amennyiben kérik felvételüket a VCSE-be). A legjobb cikkeket pedig a VEGA-ban is közölni fogjuk. A műfajnak és az írás stílusának emiatt olyannak kell lennie, hogy a VEGA-ban közölhető legyen cikk formájában. A pályázat leadási határideje: 2016. június 1-e, éjfél. A pályázatot a vcse@vcse.hu e-mail címre kell beküldeni DOC vagy DOCX formátumban. Eredményhirdetés 2016. július 1-ig lesz. További információ a vcse@vcse.hu e-mail címen kérhető.

A pályázati feladat:
Írj egy legalább 1, legfeljebb 4 oldalas fogalmazást az alábbi témák egyikéből! (Az elbírálás szempontjai: helyesírás és stílus: max. 10 pont, tartalom és szakmaiság: max. 20 pont, felhasznált források megjelölése és a legfontosabb irodalmak idézése: 10 pont). A betűméret legalább 10-es, legfeljebb 13-as legyen, a sortávolság normál, a lap mérete A4-es; az esetleges képek, táblázatok nem számítanak bele a terjedelembe. Ügyelj arra, hogy ne másolj, hanem Te magad fogalmazd meg a szövegedet!

Lehetséges témák, amiket fel lehetne dolgozni ebben a pályázatban (csak egyet válassz ki):
a) Fekete lyukak galaxisok középpontjában.
b) Neves csillagászok rövid életrajza.
c) Meteorok vagy kisbolygók (a kettő közül csak az egyik), esetleg egy-egy érdekesebb meteorraj, üstökös vagy kisbolygó kapcsolata, részletes bemutatása.
d) magyarországi meteorithullások bemutatása.
e) A legkisebb csillagok.
f) Naprendszeren kívüli bolygók.
g) A legnagyobb csillagászati megfigyelőműszerek.
h) Magyarországi amatőrcsillagászati egyesületek vagy csillagvizsgálók (csak az egyik).
i) Kettőscsillagok.
j) Lehet-e élet Naprendszerbeli vagy azon kívüli holdakon?
k) Kepler-törvények.
l) Idegen civilizációk kutatása.
m) Gyorsulva táguló Univerzum.
n) Egyéb szabadon választott csillagászati, asztrofizikai vagy csillagászattörténeti téma.

Minden érintettet csak biztatni tudunk a pályázaton való elindulásra, és mindenkit bátorítunk, írjon pályázatot!

A pályázat végén adjad meg teljes nevedet, lakcímedet irányítószámmal együtt, születési dátumodat, iskolád nevét és hogy hányadik osztályos vagy (vagy munkahelyed és legmagasabb iskolai végzettséged, ha már nem jársz iskolába), valamint e-mail címedet.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálják el.

A pályázatok elbírálásában nem vehet részt az az elnökségi tag, akivel szemben az alapszabályban megjelölt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Sötét ködök

Közgyűlés és tavaszi észlelőhétvége

Furcsa eloszlás – Csizmadia Szilárd

A Titán változékony tavai – Csizmadia Szilárd

Ifjúsági cikkírói pályázat