A 2017. augusztus 31-i észlelésekből összeállított animáció után Ágoston Zsolt összeállította az összegképet is. Ezt az összegképet itt mutatjuk be:

VCSE - A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én - Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd
VCSE – A Florence kisbolygó elmozdulása mintegy 50 perc alatt 2017. augusztus 31-én – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A 250/1200-as Newton távcsővel, kómakorrektorral, Canon 6D-vel ISO800 ézékenységen készített 120 db 20 másodperces képet a Sequator nevű szoftverrel állította össze Ágoston Zsolt, miután Startoolssal feldolgozta és Photoshoppal eltüntette a hotpixeleket. A Sequator feltehetően nem olyan pontos, mint a DSS vagy a Nebulosity szoftverek, de csak vele tudta összeállítani a képet. Jobban kinagyítva a képet ugyan látható, hogy nem teljesen egyenes vonalba rendeződik a kisbolygó, de szerinte ez inkább a szoftver pontatlansága miatt van így. A Sequator inkább asztrotájképek összeállítására készült, nem mély-ég felvételek feldolgozásához.

A kép többi adatai és a képhez csatolt animáció itt érhető el.

Elég reménytelennek látszott a helyzet napközben 12-én a felhők miatt. Olvastam, déli irányban is megpillanthatunk meteort, de a fényképezés szempontjából az északkeleti irány a jó. Érdemes belefoglalni a Sarkcsillagot is fotózáskor a “beforgatásos technika” miatt. Konkrét fotózással nem készültem a kedvezőtlen körülmények miatt, de ebből a szempontból is szerettem volna végezni a megfigyelést. Ezért előzetesen tájékozódtam a Stellarium programban, hogy megjegyezzem a környező csillagképeket és egymáshoz való helyzetüket: Nagy Medve, Kis Medve, Perzeusz, Szekeres, Zsiráf. Ha jól értelmeztem a Perseida meteorraj radiánsa a Perzeusz és Zsiráf csillagkép között van. Kezdő megfigyelőként én csak a két legelsőként említettet csillagképet ismertem, azokat is csak a népies nevükön.

Este 22:00 NYISZ körül elmentem aludni (felhő mindenütt), gondoltam úgyis ki kell majd mennem a mosdóba 1-2-szer éjjel, majd akkor kint is körülnézek. Éjfél előtt még mindig felhő minden irányban. Majd (13-án) 03:45 NYISZ körül ismét kinéztem. Részben felszakadozott a felhő. Minden irányban láttam csillagokat és felhős részeket is. Megkerestem a megfelelő irányt úgy, hogy az utcai lámpák fényei ne zavarják a látásomat. A Sarkcsillagot a Kis Medvéből megtaláltam, valamint a csillagképből a két másik fényesebb csillagot még éppen láttam. Megtaláltam a fényes Capella csillagot is, valamint a hozzá tartozó Szekeres csillagképet. A Tejút sávjából semmit sem láttam. A Nagy Medve már egy ház takarásában lehetett. A Perzeusz és Zsiráf csillagképből nem sokat tudtam kivenni, részben felhő takarta. (Néhány csillagot láttam arrafelé, de nem álltak össze számomra a csillagképek.)

Mindegy, a Kis Medve részleteiből és a Szekeres csillagkép alapján tudtam, merre kell legyen a Perseida meteorraj radiánsa. Nagyjából öt perc múlva láttam egy meteorívet 1/3 vagy 1/4 másodpercig. Gondoltam, még egyet megvárok, majd bemegyek. Jött is, szintén nagyjából még öt perc múlva. Mindkettő fényesebb volt, mint a csillagok. (Konkrétabb fényességadatokat én még nem tudok megbecsülni.) A megfigyelés alapján tényleg olyanok voltak, mint az asztrotájképeken. Így végül 03:55 NYISZ-kor jöttem be. Reggelre megint teljes felhőzet volt. Délelőtt viszont már jórészt felszakadozott a felhőzet. (Megfigyelési hely: Pókaszepetk, Zala megye.)

A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap szeptember hónapban 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold szeptember 20-án, első negyed 28-án, telehold 6-án, utolsó negyed 13-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot nem éri el.

A Jupiter nyugati irányban napnyugta előtt még megfigyelhető, a Szaturnusz délkeleti irányban kora estig látható. A Merkúr és Vénusz napkeltekor keleti irányban, alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és Neptunusz este tíz óra után észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint:

09.01. 19:16 A (3122) Florence földközeli kisbolygó kedvező láthatósága a Csikó és Delfin csillagképek határán.
09.04. 10:28 A Neptunusz földközelben.
09.05. 03:36 A Merkúr és a Mars 3,2°-os közelsége az Oroszlán csillagképben.
09.13. 03:25 A Merkúr, a Vénusz, a Regulus és a Mars együttállása az Oroszlán csillagképben, a Merkúr kedvező láthatósága.
09.22. 20:02 Őszi napéjegyenlőség.

Szeptember során hajnalban, a Bika csillagképben megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenleg 8,7 magnitúdós fényességű, az elérhető becslések szerint október második felében éri el maximális fényességét: 8 magnitúdót, ekkor már a Zsiráf csillagképben lesz.

 

 

Napnyugtától még egy rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).


Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






 

Számos nyári mélyég-objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, M22 gömbhalmaz).




 

Este tíz-tizenegy óra körül körül alacsony szögben megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

 

Éjfél körül már megfigyelhetőek az M 74 és M 77 galaxisok is.



Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, szeptember 15-i dátummal.

 

Az arecibo-i rádiótávcsővel radarfelvételeket is készítettek a (3122) Florence kisbolygóról földközelsége idején, 2017. szeptember 1-én. A képekből készített animáció itt érhető el:

 

 

 

 

A radarképeken két hold is felismerhető, amelyek a 4-5 km átmérőjű Florence-kisbolygó körül keringenek.A kisbolygó felső részén egy világos folt látható: itt világítja meg a Nap a legjobban a kisbolygót (szubszoláris, vagyis Nap alatti pont).

Ezenfelül a holdak jelenléte a kisbolygó tömegének jobb megmérését is lehetővé teszi.

A radarképek alapján a belső hold keringésideje 8 óra körüli lehet, a külsőé 22-27 óra közötti. Átmérőjük 100 és 300 méter közé eshet. A Florence forgásideje 2,4 órának adódott a radarképek alapján. A radarészleléseket szeptember 8-ig folytatják, így a holdak pályáit pontosabban meg lehet majd határozni. (Forrás: CNEOS/NASA közlemény, 2017. szept. 1.)

 

Balaton Csillagvizsgáló - A (3122) Florence kisbolygó elmozdulása a Balaton Csillagvizsgáló 10 cm-es műszerével fényképezve. - Kocsis Antal
Balaton Csillagvizsgáló – A (3122) Florence kisbolygó elmozdulása a Balaton Csillagvizsgáló 10 cm-es műszerével fényképezve. – Kocsis Antal
2017. augusztus 30-án este a Balaton Csillagvizsgáló 100/900 mm-es ED-lencsés távcsövével készítettem felvételsorozatot a (3122) Florence kisbolygóról. A képek 21:18:12 és 22:02:07 UT között készültek kisebb szünetekkel (vagy hosszabb expók miatt van kihagyás) 60 sec záridővel. Jól látható volt vizuálisan is a kisbolygó gyors mozgása, már egy perc alatt is észrevehető volt az elmozdulás. Viszont nem tudom miért “görbe” a kisbolygó nyoma, annak ellenére, hogy a csillagok nyoma pontszerűnek látszik. Előző este is néztem vizuálisan a 304/3048 SC-ACF távcsővel, 190x-el. Nagyon érdekes és izgalmas volt ennek a kődarabnak a megfigyelése. Derült eget kívánok mára is mindenkinek és sikeres észlelést!
Balaton Csillagvizsgáló - A fenti kép negatívba fordítva, így más részletek is előtűnnek, pl. a kisbolygó imbolygó képe is jobban látható - Kocsis Antal
Balaton Csillagvizsgáló – A fenti kép negatívba fordítva, így más részletek is előtűnnek, pl. a kisbolygó imbolygó képe is jobban látható – Kocsis Antal