Foucault-inga Szombathelyen

Foucault francia fizikus a világon először, 1851. március 26-án, a párizsi Pantheonban szemléltette a nyilvánosság előtt a Föld forgását. Amíg ugyanis a felfüggesztett inga megtartotta lengési irányát, a Föld elfordult, az alatta lévő területtel együtt.

A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Szombathelyen tartották országos nagygyűlésüket 1880 nyarán. Ebből az alkalomból Kunc Adolf megszervezett egy Foucault-inga-bemutatást. A Gothard fivérek műszaki segítségével a székesegyház kupolájának közepéhez rögzített egy 30 méter hosszú fémhuzalt. Annak alsó végére egy 30 kilogrammos fémgömb került. Az így létrehozott ingát 1880. augusztus 25-én ünnepélyesen elindították. Az inga a padló felett lengve lassan megközelítette, majd eldöntötte a padlóra tett jelzéseket, jelezve utóbbiak elfordulását az inga lengési síkjához képest.

60 évvel később, 1940. december 10-én, Szombathelyen megismételték az ingabemutatót, de azt nem itt, hanem a Premontrei Gimnázium tornatermében.

Ismét Szombathely székesegyháza volt a helyszín 1991. november 28-án, amikor újra Foucault-inga felszerelésére és elindítására került sor. 2010. október 19-21-én, majd 2014. május 15-én is sor került a neves ingakísérleti bemutatóra ugyanitt. Nemcsak a hely volt ugyanaz, de a 30 kg-os gömb is megegyezett az eredeti 1880-assal. További bemutatóra 2017. május 25-én is sor került a székesegyházban.

Szombathely nem szűkölködik a Foucault-ingákban. A Savaria Egyetemi Központ C épületének aulájában is tartottak bemutatókat a hallgatóknak 2016. december 21-én és 2019. november 27-én. Ott egy 10 méter magas szálra szereltek gömböt, egy másikat. Ezeket a kísérleteket Molnár László fizikatanár és kollégái szervezték meg.

Aztán eljött 2020. március 2-a délelőttje és Szombathelyen a Sarlós Boldogasszony-székesegyház közepén ismét ott volt a Foucault-inga. Még nem lengett, hanem északkeleti irányban egy fonálhoz kikötve várta indulását.

A város és a püspökség neves személyiségei, valamint tanárok, újságírók, rádiós és televíziós riporterek mellett a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos munkatársai (Jankovics István, Kovács József, Vincze Ildikó) várták a 10 órás kezdést. Erre az időpontra megtelt a székesegyház, mert a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium diákjainak százai elfoglalták az ülőhelyeket. Következhettek az ünnepi beszédek.

Koltay Ferenc, a Székesegyházért Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket. Megemlítette Foucault fizikust, az 1880-as bemutatót megszervező Kunc Adolfot, a premontrei gimnázium fizikatanárát és segítőiket, a Gothard fivéreket.

Majd Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke lépett a mikrofonhoz, aki a hit és a tudomány kapcsolatáról beszélt. Szép szavai között Kopernikusz, Galilei és Lemaitre (belga katolikus pap, fizikus, a táguló Világegyetem és az Ősrobbanás elméletének egyik kidolgozója) nevét is megemlítette. (A szerkesztő megjegyzése: Kopernikusz kanonokként szolgálta a katolikus egyházat és így volt bevétele.)

Ezt követően László Győző szombathelyi alpolgármester szólt, akinek 9 éves gyermekként nagy élménye volt az 1991-es ingabemutató. Ő most az ingát szimbólumként értelmezte, a világ mozgásának, az élet előrehaladásának, fejlődésének jelképeként. Beszélt Umberto Eco híres regényéről, melynek címe “A Foucault-inga“, és ahol a tudomány és a misztérium együttállásáról olvashatunk.

Végül Puskás Tivadar, a város 2010 és 2019 közötti polgármestere szólt. Megemlékezett az 1880-as másik nagy jelentőségű kísérletről, mármint a herényi kastély és a premontrei iskola közötti telefonbeszélgetésről, amelyet szintén Kunc Adolf és Gothard Jenő szervezett. Felsorolta az összes eddigi szombathelyi ingabemutatót. Ő pár napja volt frissen megválasztott polgármester a 2010-es Foucault-inga bemutatója idején, neki ez már a negyedik ilyen esemény.

Az inga indítása
Az inga indítása

Székely János, Puskás Tivadar és László Győző fogták közre az inga gömbjét, amelyet egy oszlophoz kötött fonál tartott. Gyertyát gyújtottak. A lángját a fonál alá vitték, és ahogy a fonál elégett: útjára indult az inga! 10:25 volt. Az inga több méteres, jó nagy kitérésekkel lengett. A közönség csöndesen figyelte a mozgását. Az északkeleti oldalra és a délnyugati oldalra felállított 7-7 kis rudacska mellett és között haladt az inga. Percek teltek el, de nem történt semmi. 10:30-kor végre az inga alsó hegyes csúcsa elütött egy bábut, amely azonnal eldöntötte a mellette állót. A tömeg nagy ovációval és tapssal fogadta a történéseket! Hiszen így bizonyítva láthatta, hogy a lengés síkját ugyan megtartotta az inga, de valami okból az alatt lévő terület elfordult – azaz forog a Föld!

Péntek Kálmán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnöke mellé ülhettem, aki sok információval szolgált az inga felszerelésének műszaki részleteiről. Elmesélte, hogy 1945. március 4-én lebombázták a székesegyházat, és akkor a kupola is beomlott. Amikor pár évvel később újjáépítették, akkor nagyjából fél méterrel alacsonyabbra sikerült a kupola magassága, így a későbbi bemutatóknál ennyivel rövidebb Foucault-ingát alkalmaznak. Elmondta, hogy a felfüggesztett inga csak a sarkokon fordul körbe 24 óra alatt. Az északi sarktól délebbre egyre hosszabb ideig tart a teljes köre. Szombathelyen (a 47 fok 15 ívperces földrajzi szélességen) 33 óra lenne az időtartama. Azonban az inga nem képes ennyi ideig lengeni, mert fékezi a levegő közegellenállása és a felfüggesztésnél fellépő súrlódás. A közegellenállást a nagyon vékony huzallal mérsékelik, ez most 1,8 milliméter átmérőjű húzott acélszálat jelent. A felső felfüggesztés súrlódását (az általa is tervezett) különleges mechanikamegoldással minimalizálják. Még így is csak nagyjából egy órán át leng nagy kitéréssel az inga. Ezért minden órában megállítják, oldalra kikötik és újra elindítják.

A Foucault-inga-bemutatóra érkezett tömeg fényképezett, közelebb jött a lengő ingához. Eközben felvételről előadások hangzottak el, amelyet Jankovics István, Kovács József és Fűzfa Balázs tartott a csillagászati fényképezésről, a tudománytörténetről, a Gothardokról, a Foucault-ingákról. Az előadók hangja jól hallatszott. A Nap besütött a templom belsejébe: világos volt, így a kivetítőn a képek alig látszottak.

Az inga március 2-án, 3-án és 4-én lengett, minden nap 9-től 17 óráig. A tudományos háttérmunkához az ELTE Savaria Egyetemi Központ és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont nyújtott segítséget. Még három tablót is készítettek és kiállítottak a templomban. Ezeken mindazt ismertették a nagyközönséggel, ami a Foucault-ingával kapcsolatos.

Megnyitó ünnepség
Megnyitóünnepség

Az eddig leírtak a 2020. március 2-i történések élményeiről szóltak és a régmúltra vonatkozóan sok újdonságot nem tartalmaztak. Ugyanis a világszerte tartott első Foucault-inga-bemutatók és a szombathelyi első ingakísérlet viszonyával kapcsolatos adatok kerültek elő.

1./ Hányadik volt a világon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga-bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, a korábbi és a mostani előadók is gyakran hangoztatták: a harmadik. Nekem mindig nagyon hosszúnak tűnt az 1851 és 1880 közötti csaknem három évtizedes idődilatáció. Viszont most a székesegyházi tabló egyikére nyomtatva ezt olvashattam: “Foucault 1851. évi, a párizsi Pantheonban tartott bemutatóját még ugyanabban az esztendőben több helyszínen – Liverpool, Oxford, Bristol, Dublin, Reims, Köln, Genf, Rio de Janeiro, New York – megismételték. Rómában Angelo Secchi olasz csillagász irányításával a Szent Ignác templomban került sor a bizonyításra.”

Habár nem derült ki a tablóra írt szöveg szerzője, és így nem az én érdemem: mégis örömmel teszem közzé, hogy Foucault 1851-es kísérleteit világszerte gyorsan követték más bemutatók. Az internet segítségével ellenőrizhetők az említett helyszínek. Dublinban (Joseph Galbraith és Samuel Haughton szervezésében) 1851. április 17-től, Reimsben (a székesegyházban) 1851. május elején, Liverpoolban 1851. május 22-én, Rómában Foucault-ot követően “néhány hónapon belül megismételte a kísérletet” (Angelo Secchi a vatikáni Szent Ignác templomban egy 105 láb hosszú ingával) azaz 1851 közepén, Rio de Janeiróban 1851 szeptember és október havában, New Yorkban 1851 végén, emellett még az említett Oxfordban, Bristolban és Genfben egyaránt 1851-ben. Ezután Kölnben (a dómban, Caspar Garthe szervezésében, August Toepler segédletével egy 50 méteres ingával) 1852-ben is bemutatták a Foucault-féle ingát. Kutakodásom közben még az angliai York, a németországi Speyer is előjött 1851-ben és 1852-ben ilyesféle helyszínként.

Mindezek azt jelentik, hogy az 1851-es párizsi és az 1880-as szombathelyi ingakísérlet között legalább tucatnyi helyen készítettek és mutattak be Foucault-féle ingát.

2./ Hányadik volt Magyarországon az 1880-as szombathelyi Foucault-inga bemutató?

A válasz Szombathelyen közismert, az első. A helyes válasz: a második. Ugyanis Magyarországon a Foucault-féle ingakísérletet először 1872 márciusában mutatták be a fővárosban, vagyis Budán, éspedig a budavári Mátyás-templomban. Olvassuk erről az általam talált híradást: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül. – Hogy a fölvilágosodás is halad, ez alkalommal szintén bebizonyult, mert a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s míg a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt, a fölvilágosodott tisztelendő úr nyugodt lélekkel keresztelt egy újon szülött polgárt, az oldalsekrestyében. – írta a Kolozsváron megjelenő “Magyar Polgár” napilap 6. évf. 1872. március 21-i 66. számában.

Ugyanez a hír máshol is megjelent, valamivel rövidebben: “S mégis mozog a föld.” Ezt bizonyítá be dr. Abt Antal egyetemi magántanár úr Budán. Ugyanis Foucault híres kísérletét mutatta be először ott, egy hosszú inga lengési síkjának látszólagos körforgásából kimutatván, hogy a föld mozog tengelye körül; a kísérlet a budai Mátyás-templomban történt. A hosszú inga a magas boltozaton függött, s a tudomány-szomjas ifjúság mély érdeklődéssel figyelte a természettani tüneményt. – írta a “Nefelejts” című hetilap 14. évf. 1872. március 24-i 12. számának 143. oldalán.

Mindkét közlésben szerepel az “először” szó, így ez volt az első hazai Foucault-inga bemutató.

Kinek köszönhető ez? Munkásságáról a Wikipédia ezt írja: “Abt Antal (Rézbánya, 1828. november 4. – Kolozsvár, 1902. április 2.) fizikus, egyetemi tanár, a földmágnesesség kutatója. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte a premontreieknél, majd Szegeden fejezte be a piaristáknál. 1850 és 1856 között mérnöki tanulmányokat folytatott, majd fizikát tanult a bécsi egyetemen, majd 1860-ig Ungváron tanított. 1860-tól Budán, az egyetem főgimnáziumában tanított. 1870-ben Budapesten doktorált fizikából Jedlik Ányos irányításával. 1871–1872-ben a pesti tudományegyetem kísérleti fizika tanszékén magántanár. 1872-től az újonnan alapított kolozsvári egyetemen a kísérleti fizika első nyilvános, rendes tanára. …”

Az oldal főszerkesztőjének (Csizmadia Szilárd) kiegészítése: az 1990-es években az ELTE D. épületében (Bp. Múzeum körút) egy kb. 10 méteres Foucault-ingával hatásosan szemlélteték az I. éves fizikus és fizika-tanár hallgatóknak a négy féléves “Kísérleti fizika” órák egyikén a Föld forgását. Nekünk Skrapits Lajos tanár úr és – akkor még – tanársegédje, Borbély András mutatták be az egyik másfél órás előadás során az eszközt és működését. A fenti cikk is rámutat, hogy már pár perc elegendő a letett bábuk eldöntéséhez. Ahogy néhány percenként dőltek a bábuk, úgy haladt előre Skrapits tanár úr előadása. Feltételezem, mi sem voltunk kivételezett évfolyam, ezért másoknak is bemutatták a kísérletet évről – évre  – így a magyarországi bemutatók száma sokkal több lehet, mint amennyit a wikipédia listája mutat.

 

VCSE - A kiállítás megnyitóján - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – A kiállítás megnyitóján – Ágoston Zsolt felvétele

Az egyik legnagyobb öröm az életben, ha más szintén propagálja a csillagászatot. A zalaegerszegi Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ (VMK) a főépületében található Gönczi Kiállítóterembe hívta meg a Magyar Asztrofotósok Egyesülete “Csillag-Képek 2019” című asztrofotós kiállítását. Zalaegerszegen tényleg sokan szeretik a csillagászatot!

Fontos lehet hangsúlyozni, hogy a VCSE csak támogatta a kiállítás megszervezését azzal, hogy segített megtalálni a leginkább érdeklődő helybeli és környékbeli amatőrcsillagászokat, csillagászat- és művészetbarátokat. Ezen felül tagtársaink előre megadott időpontban vezetéseket is vállaltak, amikből Bánfalvi Péter és Jandó Attila teljesítette az első adagokat (összesen négy vezetésre került sor a meghirdetettekből). A VMK és az asztrofotósok végezték azonban a nagy munkát, köszönet nekik (főleg a képek alkotóinak!). Nagyon sajnálatos, de nem tudunk mit kezdeni vele, hogy a Covid-19 koronavírus okozta helyzet miatt a 2020. március 11. – április 4. közöttre meghirdetett kiállítás az első napok után már nem látogatható – ha a kiállítás látogatható lesz, be fogunk számolni róla honlapunkon. Addig a szerencsés kevesek – kb. 150 ember – élvezhették az Univerzum asztrofotókon megfogott szépségét.

A hozzánk érkezett hírek szerint a VMK munkatársai és vezetése, valamint az asztrofotósok egyesülete is nyitott arra, hogy a helyzet esetleges enyhülésével a kiállítás kb. 2020. április 20-ig maradhasson Zalaegerszegen az eredetileg tervezett április 4.-vel szemben. Ezzel nagyobb az esély, hogy talán mégis kinyithat és újra megtekinthető lesz a kiállítás. (A kiállítás tovább nem maradhat Zalában, mert egy következő helyszínre át kell szállítani a képeket, és így is nagyon szorosan lesz megszervezve az átszállítás.)

A kiállítás megnyitóján készült Ágoston Zsolt fotóalbuma, feltétlenül érdemes rákattintani:

https://www.flickr.com/photos/vcse/albums/72157713451618941

DSCF5095

A kiállítás megnyitóján kb. 80-an vettek részt. Az interjúk és a képek megtekintése után Francsics László, az asztrofotós egyesület elnöke, jó 25-30 perces beszédben ismertette az asztrofotós egyesületet, az asztrofotósokat, nemzetközi elismertségüket, a munka részleteit; de leginkább arra tért ki, hogy az asztrofotós technikai feladatok megoldása nem a fő cél, bármilyen időrabló is néha, hanem csak eszköz egy magasztosabb, mögöttes cél elérése érdekében. Ezt a célt fejtegette leginkább, ami talán a következő mondatában foglalható össze (legalábbis e sorok írójában ez maradt meg leginkább): “A Természet szép.”.

Kis szünet után a Somogytól Vasig érkezett amatőrcsillagászok és a Budapestről és az ország más részeiből érkezett MAFE-tagok átvonultak a VMK nagyelőadójába (egy kisebb színházterem). Itt Bánfalvi Péter mutatta be Dr. Csizmadia Szilárd csillagászt, aki “A 2019. évi fizikai Nobel-díj és a magyar asztrofotósok munkája” kapcsán beszélt arról, hogy az asztrofotók a mindennapi életünkben is használt Nobel-díjas találmányok és eszközök égbolt felé fordítása nyomán keletkező alkotások, amikben van csillagászat, van asztrofizika és van művészet: az egyes képekben ezek más és más arányú elegye található meg. Kitért a fényszennyezés és a műholdseregek okozta, nem csak csillagászati jellegű problémákra, illetve arra is, hogy a szép asztrofotók nagyon fontos szerepet töltenek be nemcsak a tudománybarátok számának növelésében, de egy jobb életminőség kialakításában is. Annak ugyanis a kultúra is része, ami féloldalas, ha az Univerzum nagyobb részét alkotó Földön kívüli világ ismerete és szépsége nincs belefoglalva.

A kiállításról és megnyitójáról a Zalai Hírlap is beszámolt nyomtatott és elektronikus kiadásában, valamint a Zalaegerszegi Városi TV is közölt egy riportot róla (24:48-tól megtekinthető itt). Nem rajtunk múlik, hogy az ég képeken rögzített csodáit most éppen nem lehet megtekinteni a kiállításon…

A megnyitót követően este héttől több órán át 22 amatőrcsillagász a közeli Kis Napfény étteremben fogyasztotta el vacsoráját és beszélgetett igen jó hangulatban. Az Univerzum szépségének és mélységének megtapasztalásán túl igen jó volt személyesen is találkozni.

De jó lenne, ha ez vagy a soron következő hasonló kiállítás vírusmentes időben eljönne hozzánk ismét…

Régóta izgatott az asztrofotózás, de az időm és a munkám nemigen engedi, hogy egy átvirrasztott éjszaka után másnap nem sokra használható az ember. Sötét ég alá ritkán jutok el, legfeljebb  évi néhány éjszaka jön össze.
Az utóbbi években azonban elérhetők ingyenes, vagy “filléres” programok, amikkel megvalósítható a robottávcsöves fotózás: én alszom, a műszer dolgozik. Elvileg.
Távcsőmechanikát már korábban beszereztem, soha nem volt azelőtt használható mechanikám. A vizuális mélyég-megfigyelés a kertünkből elég kiábrándító. A fényképezőgép többet lát. Ki is próbáltam a MILC gépemmel, de nem igazán jött be. Inkább észlelés-szerű élményt várok ettől a dologtól.
A témáról szóló rengeteg internetes anyag olvasása (Craig Stark írásait ajánlanám) után találtam egy nagyon jó vételnek tőnő monokróm kamerát és belevágtam. Ezzel a keskenysáv is jól fotózható, ami fényszennyezett észlelőhelyemről nem utolsó szempont.
A távcsőpark a régi: a 220/1500 newtonom (245 milliméterről peremkopás miatt kisebbre blendézve) és a 127/1200 apokromát. Egyik sem igazán fotós műszer, a Newton cserébe dögnehéz, de legalább nem kell kómakorrektor.
Az első esték után teljesen le voltam döbbenve: néhány perces expozícióval galaxisok spirálkarjai látszanak, ködök részletei jönnek elő. Mostanra már pólusraállás, vezetés stb. szinte rutinszerű, este intézem a családi teendőket, a ketyere kint a kertben meg fotóz.
Nagyjából… Ugyanis az 1500 mm-es fókusz vezetése nem egyszerű, off-axis guidert használok (a lencsés műszer + 0,6x reduktor = 710 mm fókusz ehhez képest felüdülés). Nem véletlenül nem található kevés mélyég-fotó 1500 mm-rel.
Most itt tartok: mély-ég fotografikus észlelés városból, de jóval több alkalommal, mintha mindig ki kellene települni. A képeken a legnagyobb küzdelem a fényszennyezés eltüntetése, kíváncsi lennék, sötét helyről mi jöhet össze majd. A luminanciaréteghez CLS szűrőt használok, az eddigi tapasztalatok szerint  f/7-es Newtonnál inkább ront, az f/5,6 -os távcsőnél jobban beválik.
NGC 2371 - Mezei Balázs - VCSE
NGC 2371 – Mezei Balázs – VCSE
NGC 2403 - Mezei Balázs - VCSE
NGC 2403 – Mezei Balázs – VCSE
NGC 2903 - Mezei Balázs - VCSE
NGC 2903 – Mezei Balázs – VCSE
M1 - Mezei Balázs - VCSE
M1 – Mezei Balázs – VCSE
M76 - Mezei Balázs - VCSE
M76 – Mezei Balázs – VCSE
NGC 40 - Mezei Balázs - VCSE
NGC 40 – Mezei Balázs – VCSE
NGC 1514 - Mezei Balázs - VCSE
NGC 1514 – Mezei Balázs – VCSE
Schmall Rafael felvétele
Schmall Rafael felvétele

Frissítés 2020. április 15-én: a közgyűlést Zoom-on keresztül tartjuk meg az elnökség április 11-i döntése értelmében, elektronikus úton, vagyis videókonferencia keretében. Minden tagtársunk az otthonából (vagy ahol tartózkodik) részt vehet, ha van internetkapcsolata. A zoom-linket, amire klikkelni kell majd, a tagtársaknak az Egyesülethez bejelentett e-mail címére küldjük ki április 16-17-én. (Meghatalmazás útján képviseltetni is lehet magatokat a közgyűlésen, lásd alább.) Szeretettel várunk tehát az interneten keresztül tartandó közgyűlésünkre!

Szeretettel hívjuk meg a VCSE összes tagját és minden kedves érdeklődőt a Vega Csillagászati Egyesület (székhely: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8.) soron következő, tisztújító közgyűlésére! A közgyűlést az elnökség (2019. dec. 2-án ill. 2020. április 11-én) a következő időpontra és helyszínre hívta össze:

a közgyűlés időpontja: 2020. április 18. (szombat), 14:00 óra,

a közgyűlés helyszíne: Zalaegerszeg, Dísz tér 7., II. emelet 241. (Tudomány és Technika Háza, TIT-előadó). Zoom-on keresztül, a linket tagtársainknak és a meghívottaknak április 16-17-én küldjük ki.

Kérjük, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni, vagy képviseltetni szíveskedjetek magatokat. A közgyűlés legkevésbé a bürokratikus adminisztráció színtere (legalábbis a VCSE-ben…), sokkal inkább az Egyesület aktuális helyzetét felmérve a következő 1-2 év, néha a messzebbre mutató távlati célok közös kitűzésének a helyszíne, annak felmérése, ki mit vállalhat, ki mit szeretne, hogyan juthatunk előbbre. Ezen felül közösségi élmény, a személyes találkozás helye.

A tisztújítást a korábban megszokott módon, elektronikusan hajtjuk végre 2020. április 4. és a közgyűlés kezdete között, így rengeteg időt spórolunk, és a közgyűlésen csak az eredményt hirdetjük ki.

A közgyűlés napirendje és időkerete a következő:

    1. Jegyzőkönyvvezető választása (1 perc).

    2. Napirend elfogadása (1 perc).

    3. Elnökségi beszámoló és az éves jelentések, közhasznúsági beszámoló stb. elfogadása, 2020-2021. évi programok (25 perc).

    4. A felügyelőbizottság jelentése (3 perc).
    5. Hettyei János Díj odaítélése és átadása (10 perc).

    6. 2020. évi költségvetés elfogadása (5 perc).

    7. Tisztújítás eredményének kihirdetése (10 perc).

    8. Alapszabály-módosítás (10 perc).
    9. Egyebek (10 perc).

A közgyűlésen a részvétel mindenkinek ingyenes, de kérjük, legyetek szívesek e-mailben előre jelezni részvételeteket!

A tisztújítást illetően később kapják meg e-mailben tagtársaink az elektronikus választáshoz a kódot.

A közgyűlés határozatképessége és megismételt közgyűlés
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van személyesen vagy képviselője útján (jelenleg 175 tagtárs van, tehát legalább 88 fő tagtárs jelenlétét jelenti ez). Amennyiben a közgyűlés határozatképtelennek bizonyulna, arra az esetre az elnökség már most új közgyűlést hív össze, amely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lesz az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban. Ezt a megismételt közgyűlést változatlan helyszínnel és napirenddel tartjuk ugyanaznap 14:15 órai kezdettel.
Részvétel megbízott képviselő útján (Alapszabály IX/8. pont):
Az a tagtárs, aki személyesen nem tud részt venni a közgyűlésen, az megbízhat valakit, hogy képviselje őt a közgyűlésen és szavazzon vagy felszólaljon helyette. A képviselethez szükséges formanyomtatvány innen tölthető le, és kétféleképpen juttatható el a VCSE-hez: vagy aláírt, szkennelt változatát kell legkésőbb 2020. április 17-ig a vcse@vcse.hu címre elküldeni az Egyesület elnökének címezve, vagy másnap, a közgyűlés kezdetéig kell odaadni a képviselő által az Egyesület elnökének a közgyűlést megelőző negyedórában. Kérjük tagtársainkat, hogy ha nem tudnak eljönni a közgyűlésre, a közgyűlés határozatképességét biztosítandó, képviselő útján vegyenek részt a közgyűlésen.

Fontosabb dátumok és program:

2020. március 8.: A közgyűlés meghívóinak kiküldése elektronikusan a tagtársaknak, a honlapon való elhelyezése (ez az oldal).

március 22.: Eddig kérhetik a tisztségviselők és a tagtársak a napirend (ld. fentebb) kiegészítését.

március 25.: Az elnökség eddig a napig határoz a napirend kiegészítéséről a javaslataitok alapján.

március 27.: A napirendben bekövetkezett módosításokról eddig az időpontig értesít Titeket az elnökség (ha nincs változás, nem kaptok e-mailt). (Ha az elnökség nem dönt, vagy a kérést elutasítja, vagy nem közli döntését a tagokkal, akkor a szabályszerűen nem közölt napirendbeli kérdésben vita lefolytatható, de a kérdésben határozat csak akkor hozható, ha ahhoz az összes részvételre jogosult tag hozzájárul.)

április 18.: 14:00: Közgyűlés kezdete. (14:15: határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt közgyűlés kezdete.)

A Nap márciusban 06:00 (KözEI) körül kel, 18:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed március 2-án, telihold március 9-én, utolsó negyed március 16-án, újhold március 24-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. március 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. március 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
03.08. 12:23 A Neptunusz együttállásban a Nappal.
03.10. 06:36 A Hold földközeli helyzetben.
03.18. 04:18 A Mars és a Jupiter a 32%-os fázisú Hold közelében.
03.20. 03:50 Tavaszi napéjegyenlőség.
03.21. 18:08 Kedvező időpont a Messier-maratonra.
03.24. 17:36 A Vénusz kedvező esti láthatósága: -4,4 magnitúdó, 51% fázis.


A Merkúr láthatósága kedvezőtlen a hónap során.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4,5 magnitúdó, fázisa 63%-ról 48%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, lassan fényesedik, átmérője 6,4″-re nő.

A Jupiter kora hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz kora hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, estig megfigyelhető.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

Olvasd tovább