Megfigyelések

KETTŐSCSILLAGOK

Csizmadia Ákos. 45/300 L,Zalaegerszeg 

Zéta Lyr 38x: jól bontható, széles kettős. A fényesség el­térése közepes, kb. 2 mg.  PA 150. Színek: 0 és -1,

Epszilon Lyr  38x: nyílt kettős, egyenlő fényességgel. PA 170, Szinek: mindkettő -1.

 

Csizmadia Szilárd 45/300L, Zalaegerszeg

Pi And 38x: a társat kissé nehezen pillantottam meg, a nagy, legalább 3 mg-s fényességeltérés miatt. Nyílt, de nehezen bontható pár.
PA 170. Szinek:0 és -3,

77  Psc 38x; nyilt, könnyen bontható kettős, bár a rossz nyugodtság miatt gyakran egybemosódik a pár.
PA 75. Szinek: -1

Zéta Lyr 38x: szép kettős, 2 mg-s eltérssel. Nagyon könnyű pár, első látásra bontott. PA l35. Szinek: 5 és -3.

61 Cyg 38x: a közelben látszó 2 fehér csillaggal szép három­szöget alkot. Könnyen bonthatók , fél mg-s eltéréssel. PA 170. Szinek:10 és -2. Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.
VCSE - A keleti égbolt augusztusban
VCSE – A keleti égbolt augusztusban

Csillagképek 22h-kor:
a látóteret a Pisces uralkcdja. A Pisces felett a Pegazus és az Androméda található. DK-re a Vízöntő /Acuarius/, ÉK-rs a Fiastyúk/Pleiades/ és a Perseus van.

Pegazus:
Induljunk ki a Pegazus fényes négyszögéből! A négyszög belsejében található csillagok a határmagnitudó becslését teszik lehetővé. Ha 5 csillagot látunk a (Gamma, Béta ,Alfa Pegasi és a 2mg-s Alfa And között, a hmg=5, ha 6-ot akkor 5,5mg, ha 11-et, akkor pedig 6,0.

Az epszilon Pegasi-tól 5°-ra ÉNy-ra van az M15 gömbhalmaz. 6Mg-s, érdekessége, hogy erős röntgensugárzást bocsát ki, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében igen sűrű, különleges: égitest van (fekete-lyuk vagy szupernóvamaradvány)

Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.

Az első Hold rajzaim amiket még általános iskolás koromban készítettem, egy saját készítésű távcsővel. Ezek az első, rajzos amatőrcsillagász emlékeim. Érdekes belegondolni, ahogy megpillantottam az égbolt szépségeit, a rácsodálkozás első pillanatai után, szinte azonnal megjelent a késztetés, hogy ezt meg kell örökíteni. Akkoriban gondolni sem lehetett arra, hogy le kellene fényképezni az okulárban látott holdat egy mobiltelefonnal. Maradt a klasszikus módszer: a rajzolás.

De ne siessünk annyira előre. Érdekes az eszköz, amivel az észlelés történt. A távcső saját készítésű volt, abból ami akkoriban elérhető és felhasználható volt egy általános iskolás gyerek számára. Az objektív egy 100/300 -as nagyító lencse volt, ami egészen erősen színezett. Akkoriban még nem töltött el lelkesedéssel, hogy van egy kitűnő eszközöm a spektroszkópia alapjainak elsajátítására. A színezési hibát peremblendével és színszűrő alkalmazásával sikerült elfogadható szintre leszorítani. A hold észlelésénél nekem a narancssárga, fényképezőgépek számára készített színszűrő vált be. Igaz, a vörös színű színszűrőnél volt a legminimálisabb az érzékelhető színezés, de ez nem volt kellemes az észlelés során. Kompromisszumos megoldásként a narancssárg színszűrő alkalmazása vált be a legjobban.
Az így készült távcső okulárja és fókuszírozója pedig az akkoriban kapható NDK gyártmányú  Astro-cabinet 90 nevű távcsőépítő készlet elemeiből készült. A Hold a távcsőben kb akkora lehetett, mint egy 7×50-es binokulárban. Ez pedig nem a legkedvezőbb méret a felszín részleteinek az észleléséhez, de igen jól tudott motiválni abban, hogy a látómezőben apró alig észrevehető kis részleteket próbáljak megpillantani.

VCSE - Az első Telihold - Bognár Tamás
VCSE – Az első Telihold – Bognár Tamás

Az észleléseket a családi házunk padlásán kialakított “csillagvizsgálóban” végeztem. A padlásunkon volt egy dél fele néző bádog fedelű tetőablak. Csak igen magasan volt. Nem arra találták ki, hogy azon valaki kifele kukucskáljon. Édesapám egy teljes napig dolgozott, mire készített egy masszív állványzatot , amin legalább 4 ember kényelmesen elfért, és olyan magasságban volt, hogy a tetőablak peremére felszerelt távcsővel a teljes belátható égboltot kényelmesen végig lehetett észlelni. Szülői segítséggel a padlásból egy kis obszervatórium lett. A tetőablaknál a gerendák be lettek burkolva, hogy ne koszoljam össze magamat. Anyukám készített egy sok zsebes tartót, ahova az okulárokat, ceruzákat lehetett rakni. Megkaptam édesapám fénykép előhíváshoz használt vörös lámpáját. A padlástérben lett egy íróasztalból, székből, polcokból kialakítva egy hely, ahol lehetett várakozni. Lehetett jegyzetelni, rajzot befejezni. Tökéletes búvóhely és csillagvizsgáló volt. Ekkor próbáltam meg először a távcsőben látottakat lerajzolni. Döbbenetes volt azzal szembesülni, hogy a napközben az A4-es rajzlapra rajzolt hatalmas kört – amibe a tervei szerint a hold felszínét rajzoltam volna bele – igen-igen nehéz telerajzolni a látómezőben lévő picike Holdkorong alapján. Az is kiderült, hogy az általános iskolás alap rajz tanítás és a 4-esre értékelt rajztudásom igen kevés ahhoz, hogy az áhított művészi holdraj megszülessen.

Ugyan akkor, most így sok év távlatából, sok-sok óra észlelés és rajzolás rutinjával a hátam mögött, amikor a kezembe veszem ezeket a rajzokat, nem csak a “naiv” gyerekes rajzot látom, hanem felfedezem a kráterek árnyékait, a központi csúcsokat. Nem csak össze vissza lévő kráter körök látszanak, hanem itt-ott felfedezhetők ismerős kompozíciók, az örökké visszatérő, jellegzetes kráter csoportok. Jó látni ezeket a kezdeti rajzokat és mellé tenni a késöbb született munkákat. Látni bennük a fejlődést, ahogy a távcső mellett megtanultam egyre jobban észrevenni és megragadni a részleteket.

VCSE - A fogyó Hold - Bognár Tamás
VCSE – A fogyó Hold – Bognár Tamás

Sok észlelést végeztem akkoriban. A jegyzeteim szerint kb 640 órát töltöttem rajzolással, észleléssel. Sikerült megpillantanom a Jupiter holdait. Fantasztikus élmény volt nyomon követni Holdfogyatkozáskor a hold felszínen végigvonuló árnyékot, ahogy az addig láthatatlan felszíni formákat felfedte.