A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KöZEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed január 3-án, telihold január 10-én, utolsó negyed január 17-én, újhold január 24-én lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2020-ra).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. január 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
01.05. 07:48 A Föld napközelben.
01.09. 16:56 A Hold mögé belép a Mű Geminorum, 17:57-kor kilép (2,9 magnitúdó, 99% holdfázis).
01.10. 09:38 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
01.10. 17:07 Félárnyékos holdfogyatkozás kezdete, legnagyobb fázis 19:10-kor, fogyatkozás vége 21:13-kor.
01.13. 15:16 A Szaturnusz együttállásban a Nappal.
01.21. 04:33 A C/2017 T2 (PanSTARRS) üstökös 18′-cel délre az NGC 957 nyílthalmaztól a Perzeusz csillagképben.
01.23. 06:00 A Jupiter 2,4°-ra a 3%-os Holdtól, a Szaturnusztól 10°-ra.
01.26. 16:11 A Merkúr 9°-ra a 3%-os Holdtól.
01.27. 17:26 A C/2017 T2 (PanSTARRS) üstökös 32′-re a Perzeusz- ikerhalmaztól.
01.28. 16:14 A Vénusz 5°-ra a 13%-os Holdtól.


A Merkúr 23-a után már kereshető napnyugta után, délnyugaton, fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul innentől.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége gyorsan javul, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4 magnitúdó, fázisa 82%-ról 74%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, lassan fényesedik.

A Jupiter korán lenyugszik, a hónap végén már kereshető napkelte előtt a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz együttállásban van a Nappal, annak közelsége miatt nem figyelhető meg.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, éjfélig megfigyelhető.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, késő este nyugszik.

Olvasd tovább

A VCSE 2019. szeptember 20-22. között Dobronhegy-Balázsfán megrendezett őszi észlelőhétvégéje során készült fotóimat szeretném megosztani veletek, mely a Messier 13 gömbhalmazról és a Messier 27 planetáris ködről készült, szeptember 21-én.

A kép Skywatcher EQ-5 mechanikára rögzített 200/1000-as Newton-tubussal, átalakított Canon 550D fényképezőgéppel és Skywatcher F/4-es kómakorrektorral készült. Az M13 87 db, az M27 107 db 60 másodperces objektum (light) kép, 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 1600-as érzékenységű kép összegzéséből készült. A feldolgozás Deepskystacker 4.2.2. és Photoshop segítségével történt, a felvétel készítéséhez szűrőt nem használtam.

 

VCSE - Messier 13 - Vizsi Csaba
VCSE – Messier 13 – Vizsi Csaba

 

A Messier 13 talán a leglátványosabb gömbhalmaz az északi égbolton, nagyon kedvező elhelyezkedése van a nyári, kora őszi hónapokban. Magjában nem sikerült felbontani a csillagokat, olyan sűrű, kifelé haladva csak lassan csökken a csillagsűrűség, majd a gömbhalmaz peremén gyorsan ritkul, élesen kiugrik környezetéből. Vizuálisan is lenyűgöző látvány.

Sir Edmond Halley fedezte fel, 1714-ben. A Herkules csillagképben található, 11,7 milliárd éves. 25 000 fényévre található a Földtől. 300 000 csillag alkotja, átmérője 140 fényév. Magjában ötszázszor gyakoribbak a csillagok, mint a Nap környezetében.

1974. november 16-án az areciboi rádióteleszkópból rádióadást indítottak a gömbhalmaz felé, ezzel egy esetleges földönkívüli technológiai civilizációnak szerettek volna üzenetet küldeni. Az üzenetet Frank Drake és Carl Sagan írta, 1672 bitből áll, ami két prímszám, 23 és 73 szorzata, 23 oszlopba és 73 sorba rendezve. A digitális formátumban küldött üzenetet grafikusan megjelenítve egy ábra jön ki, mely többek között kettes számrendszerbeli számokat 1-10-ig, a DNS-t felépítő elemek rendszámát, egy emberalakot, a DNS kettős spirál ábráját, a Naprendszert alkotó bolygókat, és az areciboi rádióteleszkóp ábráját tartalmazza, leegyszerűsített formában. Az üzenet elküldése mégis inkább technológiai demonstráció volt, mert ugyan a gömbhalmaz peremén létezhetnek olyan csillagok, melyeknek stabil bolygópályái alakulhattak ki, de mire 25 000 év múlva az üzenet megérkezne, a gömbhalmaz már teljesen más helyen lesz. Az üzenetet egyetlen alkalommal küldték el, 1672 másodperces adás keretében.

VCSE - Messier 27 - Vizsi Csaba
VCSE – Messier 27 – Vizsi Csaba
A Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található Messier 27 (Dumbbell-köd, Súlyzó-köd, Almacsutka-köd) katalógusjelű mélyég-objektum az egyik legfényesebb és legnagyobb látszólagos kiterjedésű planetáris köd, népszerű célpont amatőrcsillagászok és asztrofotósok között. 15 cm átmérőjű Newton-távcsővel 27x-es nagyítás mellett mérsékelten fényszennyezett külvárosi égen könnyen észrevehető a halvány, almacsutkaszerű középső régiója.
Az asztrotofotómon a fényesebb, súlyzószerű területen világoskék és “S” alakban elhelyezkedő vörös térségek különíthetőek el, a vöröses színt az ionizált hidrogén adja a ködnek. A központi területet kétoldalt halvány, kék színű térség övezi.
1764. július 12-én fedezte fel Charles Messier, aki fel is vette katalógusába a kb. 1300 fényév távolságra található, kb. 3000-4000 éve kialakult ködöt. Az 1,44 fényév átmérőjű planetáris köd valójában egy közepes méretű csillag életciklusának végén ledobott ionizált gázburka, közepén egy fehér törpe figyelhető meg, mely az elpusztult csillag magjából kialakult fehér törpe.
VCSE - Késő délután a Marson - Forrás: APOD, NASA, Curiosity
VCSE – Késő délután a Marson – Forrás: APOD, NASA, Curiosity

A 2019. december 20-i APOD a Curiosity marsjáró felvétele volt. (APOD: Astronomy Picture of the Day, A Nap Csillagászati Képe). 2011. november 26-án indították útnak az eszközt a Földről, 2012. augusztus 6-án szállt le a Mars felszínére a Gale-marskráterben. 2019. július 30-ig az eredeti leszállási helyétől számolva 21,09 km-t tett meg. 2019. december 24-ig 2625 marsi (2696 földi) napot működött már a Vörös Bolygó felszínén. A 899 kg tömegű nagyobbfajta marsjáró mérete megfelel egy kisebb földi autóénak. (E marsjáró 2,9×2,7×2,2 méteres.). 14 különböző tudományos mérőműszer van rajta, pl. robotkar, különböző kamerák, mintaelemző stb. Mivel rádióizotópos termoelektromos generátor (RTG) az áramforrása, nem porosodhatnak be napelem-táblái, amik poros állapotban nem szolgáltatnak elegendő energiát. (Hiába is keresnénk rajta napelem-táblákat.) RTG-je legalább 14 évig tud szolgáltatni elektromos áramot az üzemeltetéséhez. (Érdekesség, hogy az RTG egyébként is kb. négyszer több elektromos energiát szolgáltat, mintha napelem-táblákkal oldották volna meg az energiaellátását.)

A 2616-ik Marson töltött marsi napján készült a fenti felvétel, nem sokkal napnyugta előtt. (Földi idő szerint 2019. december 16-án.) AZ árnyékok már nagyon megnyúltak ilyenkor a Marson is. Jobboldalt az Aeolis Mons hegy látszik, ami a Curiosity egyik következő célpontja lesz. A kép a navcam nevű fekete-fehér navigációs kamerával készült (ezekből igazából kettő van, hogy 3D-s képet állíthassanak össze belőle a marsjáró irányításának, közlekedtetésének megkönnyítéséhez). Utólag színezték be a képet a többi kamera felvételei alapján olyanra, amilyennek a Mars látszik errefelé.

VCSE - A Curiosity szelfihe - Forrás: NASA, Curiosity
VCSE – A Curiosity szelfije. Érdemes a képre klikkelve kinagyítani, mert nagyon sok részlet látható a képen. – Forrás: NASA, Curiosity

Az akkor használt naptár szerint – éppen 377 éve – 1642. december 25-én, karácsony napján született valószínűleg minden idők egyik legnagyobb hatású tudósa, Isaac Newton (talán ő még nagyobbat változtatott a tudomány menetén, mint pl. Einstein – a modern tudomány és gondolkodás kezdetét Newtontól számítjuk). Csak egyetlen idézet Newtontól, ami minden amatőr és hivatásos természetvizsgáló figyelmébe ajánlható: “Nem tudom, a világ milyennek lát, de a magam számára csupán tengerparton játszadozó kisfiú voltam, kinek figyelmét minduntalan elterelte egy-egy simább kavics vagy tetszetősebb kagylóhéj, miközben az igazság hatalmas óceánja ott hevert előttem felfedezetlenül.” (Szóban mondta nem sokkal a halála előtt valakinek.)

(Megjegyzés: Newton a Julián-naptár szerint született karácsony napján, amit akkoriban Angliában még használtak (1752-ig). A mai Gergely-naptár szerint 1643. január 4-én született. Tehát nem csúsztatás azt mondani, hogy karácsony napján született, mert az angolok aznap ünepelték, amikor ő született.)

VCSE - Newton távcsövének replikája
VCSE – Newton távcsövének replikája

Két másikat is érdemes idézni tőle: “Azért láttam messzebb elődeimnél, mert óriások vállán álltam.” (Newton levele Robert Hooke-nak, 1676) és “Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem az emberi hülyeséget.” (Ezt Newtonnak tulajdonítják a 19. század óta, de nem biztos, hogy ő mondta vagy írta.)

Newtonnak rossz gyerekkora volt: édesapja három hónappal Newton születése előtt meghalt. Későbbi mostohaapjával nem jött ki, de Newton 11-12 éves korában mostohaapja is meghalt. Élete nem volt könnyű mindaddig, amíg egyetemre nem mehetett. Hasznos könyvtárból kikölcsönözni  vagy antikváriumból megszerezni és elolvasni ezt a könyvet: Vekerdi László: Így élt Newton. Móra Kiadó, 1977. Simonyi Károly “A fizika kultúrtörténete” c. könyvében pedig igen sok oldalt szentel Newton fizikai-matematikai-csillagászati-filozófiai munkásságának. Mi pedig gyakran használunk Newton-távcsövet: ilyen az egyesületi 46 cm-es is, és ilyen a csillagdai 25 cm-es is. Meg a legtöbb amatőrcsillagászé is. A felső képen Newton második távcsövének replikája látható (az eredeti 1672-ben készült – figyeljük meg a mechanikáját). A legutolsó honlaplátogatás szerint a Vixen cég legyártotta Newton eredeti távcsövének replikáját működőképes változatban, ami az Amazonon 329 dollárért volt kapható pár hete.

VCSE – Newton arcképe fiatalabb korából

Az alsó képen Newton látható 1689-ben, két évvel “A természetfilozófia matematikai alapelvei” (Principia) című könyve megjelenése után.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves tagtársunknak, barátunknak és honlaplátogatónknak!