A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 12-én, telehold december 19-én, utolsó negyed december 26-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.)

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. december 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
12.07. 21:56 Hold maximális librációja
12:11. 15:28 Vénusz és Szaturnusz 1,8°-os közelsége a Nyilas csillagképben
12.14. 02:00 Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=140)
12.22. 04:19 Téli napforduló
12.24.  06:08 47 órás holdsarló a hajnali égen, a Merkúr és Mars közelében
12.27. 15:37 Szaturnusz 2°-ra a 2%-os Holdtól, a Vénusz közelében


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap első felében kiválóan megfigyelhető, 45 perccel a Nap előtt kel.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége gyorsan javul, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban).

A Mars hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt.

A Jupiter korán lenyugszik, a hónap elején még megfigyelhető.

A Szaturnusz a hónap elején kora este még megfigyelhető alacsonyan, nyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, az éjszaka nagy részében látható.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.

Olvasd tovább

A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap novemberben 6:00 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 12-én, telehold november 19-én, utolsó negyed november 26-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.)

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. november 23-án este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
11.11. 12:35 – 18:04 A Merkúr átvonul a Nap előtt.
11.14. 17:42 A Hold mögül kilép a 106 Tauri.
11.15. 21:38 A Hold mögé belép a Éta Geminorum.
11.23. 7:41 A Hold földközelben.
11.23. 15:00 VCSE észlelőhétvége Dobronhegy-Balázsfán.
11.25. 5:41 33 órás holdsarló 12° magasan, a Merkúrtól 2°-ra keletre.
11:28 9:36 A Hold elfedi a Jupitert. Sajnos, a jelenség nappal játszódik le.
11:28 15:34 A Vénusz 2,4°-ra a Jupitertől, 2,1°-ra a Holdtól.


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap közepétől hajnali láthatósága gyorsan javul 28-ig, amikor 100 perccel a Nap előtt kel.

A Vénusz napnyugta után látható a délnyugati ég alján.

A Mars hajnalban kel, keleten kereshető napkelte előtt.

A Jupiter délnyugati irányban még kora este megfigyelhető, de korán lenyugszik.

A Szaturnusz kora estig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, az éjszaka nagy részében látható.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.

Folyamatosan fényesedik a jelenleg 16 magnitúdós, 2I/Borisov üstökös, az előrejelzések szerint november végén eléri a 15 magnitúdót; hazánkból hajnalban, pár órával napkelte előtt figyelhető meg. (A nevét Boriszov ukrán amatőrcsillagűszról, felfedezőjéről kapta, a 2I pedig azt jelenti, hogy ez a második bizonyítottan az intersztelláris térből érkezett üstökös.)

Olvasd tovább

VCSE - A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonulás során. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybe dolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétetés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dyanimcs Observatory) műhold felvételeiből. - Forrás: NASA's Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein
VCSE – A pontsorozat a Merkúr bolygót mutatja a 2016. évi Merkúr-átvonuláskor. A tranzit során különböző időpillanatokban lefényképezték a bolygót, és a képeket egybedolgozták. Jól látszik a napkorong széle felé a szélsötétedés jelensége (ezt a Nap légköre hozza létre), és egy-egy apró napfoltkezdemény is. Az SDO (Solar Dynamics Observatory) műhold felvételeiből. – Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/SDO/Genna Duberstein

Idén is át fog vonulni a Merkúr bolygó a napkorong előtt a Földről nézve. (Az átvonulást tranzitnak is nevezik a csillagászatban.) Az idei jelenség Magyarországról is jól látható, amennyiben derült lesz az idő, és nem takarják felhők az eget.

A meglehetősen ritka jelenséget 2019. november 11-én 13.30-tól kezdődően mutatjuk be a Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges Egyesület szervezésében Zalaegerszegen. (Időpontok Közép-Európai Idő szerint, amely megegyezik az óránk által novemberben mutatott téli időszámítással.)

Helyszín: Sportcsarnok főbejáratától északi irányban.

Idő: 13:30-tól napnyugta előttig. Napnyugta 16:23-kor lesz Zalaegerszegről nézve, de a helyszínről látható horizont miatt ennél néhány percnél korábban be kell fejezni az észlelést.

A rendezvénnyel párhuzamosan Jandó Dániel tart zártkörű távcsöves bemutatót rendkívüli fizika óra keretében a Zrínyi Miklós Gimnázium udvarán az iskola diákjai számára.

VCSE - Merkúr átvonulás bemutató 2016 május
VCSE – Merkúr-átvonulás bemutató 2016. május 9-én Zalaegerszegen a Dísz téren. (A kép kattintásra nagyítható.)

A jelenségről

A belső bolygók, így a Vénusz és a Merkúr, időnként áthaladnak a Nap korongja előtt. A legbelső ismert bolygó, a Merkúr átvonulása legutóbb 2016 májusában, legközelebb 2032 novemberében lesz ismét megfigyelhető. 100 év leforgása alatt 13 vagy 14 Merkúr-tranzitra kerül sor a Földről nézve.

VCSE - A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI - 1 óra). - Forrás: wikipedia
VCSE – A napkorong és rajta a Merkúr helyzete különböző időpillanatokban a jelenség folyamán. Az időpontok UT-ben vannak feltüntetve az ábrán, ami a mi KöZEI-nknél egy órával kevesebb (UT = KöZEI-1 óra). – Forrás: Wikipedia

A jelenség központi csillagunk korongjának érintésével kezdődik 2019. november 11-én 13:35 KöZEI-kor, majd 19 óra 4 perckor, azaz kicsit több, mint 4 és fél óra múlva ér véget. Hazánkból a jelenség befejezése előtt lenyugszik a Nap, így a kilépését a korong elől már nem szemlélhetjük meg. A jelenség közepe 16 óra 20 perc KöZEI-kor lesz.

VCSE - A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így ajelenség végéről most lemaradunk. - Forrás: wikipedia
VCSE – A Föld képe a Nap közepéből nézve a jelenség során. Az időpontok UT-ben vannak. Látható, hogy míg alacsonyan megfigyelhetjük a Napot Európából a jelenség kezdetén és közepén, a végén már nem látszik Európából a Nap, így a jelenség végéről most lemaradunk. – Forrás: Wikipedia

Miért ilyen ritka a jelenség? A Merkúr pályája a Föld keringési síkjával szöget zár be, így a földközelsége esetén, vagyis amikor a Nap és köztünk halad el, akkor a látszólagos helye néha a Nap alatt, máskor afölött figyelhető meg. A Merkúr átvonulásait csak távcsővel és napszűrővel, vagy kivetítéssel, esetleg lyukkamerával lehet megfigyelni. Az első Merkúr-átvonulást 1631-ben figyelte meg Gassendi. Ennek bekövetkeztetét Kepler jósolta meg az általa kidolgozott bolygótáblázatok alapján.

A jelenség közös megfigyelésére minden kedves tagtársunkat és külsős érdeklődőt szeretettel várunk. A helyszínen lehetőség lesz befizetni a 2020. évi tagdíjakat és belépni a VCSE-be.

Bánfalvi Péter – Jandó Attila – Csizmadia Szilárd

2019. október 21-e este Zalaegerszeg kertvárosi részén, az erkélyemről készült felvételemet szeretném megosztani veletek az NGC 7293-ról, más nevén Csiga-ködről, vagy ahogy angol nyelvterületen nevezik: a Helix-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel, Castell UHC szűrő alkalmazásával és most először TS Maxfield kómakorrektorral készült,  28x240s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - NGC 7293 Helix-köd - Ágoston Zsolt
VCSE – NGC 7293 Hélix-köd – Ágoston Zsolt

Ezúttal Zalaegerszeg-Kertvárosból, erkélyemről készítettem a felvételsorozatot az új, a 36 mm széles “fullframe” érzékelőfelületet csaknem teljesen korrigáló TS Maxfield kómakorrektor tesztjeként. A korrigált látómező mérete jelentősen növekedett, ugyanakkor a pára és fényszennyezés kijavítása komoly kihívás volt. Az erkélyes asztrofotózást némileg nehezítette, hogy nincs kilátásom északi irányban, így a pólusraállás nem lehetett igazán pontos: korábbi megfigyeléseim során kijelöltem a mechanika lábainak helyét, és ebbe a pozícióba állítottam fel ismét a távcsövemet. Az összesen készült 46 db nyers képből 28 volt csak használható, 4 perces expozíciós idő mellett.

A Csiga-köd egy planetáris köd, az egyik legnagyobb látszó kiterjedésű, amit belföldről láthatunk. A planetáris ködök közepes méretű csillagok maradványai: miután vörös óriássá váltak, külsejük folyamatosan rétegről-rétegre leszakad, és a csillagközi térben szóródik szét, oxigént és egyéb nehezebb elemeket juttatva több fényév távolságba, amíg csak az egykori csillag magja fehér törpeként marad.  A felvételre nézve egyből szembetűnhet a ködösség körkörös szerkezete, kívül vöröses, ionizált hidrogénburok veszi körbe a középső zöldeskék, oxigénben gazdag térséget. A két terület határán, a képet kinagyítva “kometáris csomókat” figyelhetünk meg. Ezek az anyagcsomók a Naprendszer méretének felelnek meg. A köd közepén megfigyelhető a fehér törpe, az egykori csillag forró magja, ami még évmilliókig fényleni fog. Sugárzása ionizálja az őt körülvevő gázburkot.

A Csiga-ködöt Karl Ludwig Harding fedezte fel 1824-ben a Vízöntő (Aquarius) csillagképben. Távolsága a Földtől kb. 655 fényév; ezzel az egyik legközelebbi planetáris köd. Átmérője 2,5 fényév, korát 9 000 – 13 000 év közé becsülik.

VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Míra (10 éves) rajza
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Csizmadia Míra (10 éves) rajza

„Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban” – szólított meg minket Jandó Attila Érdekes csillagászati vonatkozású helyek c. cikkében. Ezt olvasva eszembe is jutott két tavalyi emlék; elsőként Ágasvárról írok.

600 méteres átlagmagasságával a Mátra Magyarország második legmagasabb hegysége (a Bükk után). Kiemelkedő pontjai a legmagasabb magyarországi hegycsúcs, az 1014 méteres Kékes, és más 900 méter fölé nyúló hegytetők: például Galyatető, vagy a CSFK KTM Csillagászati Intézete távcsöveinek otthont adó Piszkéstető (964 m). Ismert csúcs a 789 méteres Ágasvár is a Nyugat-Mátrában. A csúcs alatt, 638 méteren áll az Ágasvári Turistaház. Eredetileg vadászház volt, báró Hatvany Endre 1929-ben bocsájtotta a turisták rendelkezésére. Itt, a turistaházban és a környező mezőn rendezte a Magyar Csillagászati Egyesület csaknem megszakítás nélkül, tizenöt egymást követő alkalommal nyári ifjúsági táborait 1994 és 2009 között – a napfogyatkozás évében, 1999-ben Szatymaz adott otthont az eseménynek. Méltán mondhatjuk hát, hogy az Ágasvári Turistaház a hazai amatőrcsillagászat egy korszakát fémjelzi.

2018. április 21/22-én jártunk itt, Ágasváron családommal és barátokkal. Mivel ebben az évben pont április 21-re esett a Csillagászat Napja, gondoltam, távcsöveket is viszek az ikonikus helyszínre. Végül csak a kis 70/750-es MC-t használtuk, amivel szürkülettől kb. este fél 10-ig nézegettük a Holdat, különböző nagyításokkal (25-75x).

Valamikor 21 óra (KöZEi) felé a hátunk mögött, keletre, kissé délre egy komoly felvillanást tapasztaltunk. Rövid gondolkodás után nyilvánvaló lett, hogy egy tűzgömb lehetett a kiváltó ok. Keresgéltem más észlelések után: úgy tűnt, az ország több részéről is észleltek 20:53-55 körül egy zöldes színű, 1-2 mp-es, többnyire -4, -6 mg-sra becsült tűzgömböt. Az biztos, hogy nagyon fényes lehetett, mert pár pillanatig tisztán láttuk egymást és a tárgyakat. Mikor VCSE-levelezőlistán  érdeklődtem, vajon más is észlelte-e a jelenséget, Patak Ákos adott részletes beszámolót, miszerint a Baranya megyei Bóly mellől négyen is látták a tűzgömböt, ahogy pár perccel 21 óra előtt K-ÉK-re feltűnik, és kb. 40 fokos pályát befutva 2 másodperc alatt 2-3 darabra hullik szét. Hamarosan kiderült, hogy Benő Dávid Pécelről mozgóképen rögzítette is a felvillanást. Alább ebből a videóból kivágva egy kockát 20:55:43-kor láthatjuk a tűzgömböt. A felvétel ASI120 all-sky kamerával, Rasberry Pi Málna PC-vel készült:

VCSE – Pillanatkép a 2018. április 21-ei tűzgömbről, 20:55:43 KözEi időpillanatban – Kép: Benő Dávid

Ágasvári kirándulásunk így igazán csillagászatira sikerült a Csillagászat Napján. De lássunk néhány képet is a helyszínről. Balra, a tavaszi díszbe borult virágos fa mögött a turistaház, jobbra a kiszolgáló épület és a büfé:

VCSE - Balra z Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Balra az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

A turistaház hátulról…

VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

… és belülről:

VCSE - Szoba a turistaházban - Csizmadia Ákos
VCSE – Szoba a turistaházban – Kép: Csizmadia Ákos

Még sötétedés előtt megtaláltuk a Holdat:

VCSE - Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel - Csizmadia Ákos
VCSE – Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel – Kép: Csizmadia Ákos

Az Ágasvári Turistaház az Országos Kéktúra pecsételőhelye is. A pecsétet a büfében találjuk:

VCSE - Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje – Kép: Csizmadia Ákos

Valamelyes csillagászati vonatkozása van egy másik, Ágasvárhoz közeli turista célpontnak, a Newton-sziklának is, hiszen a névadó Isaac Newtonra nemcsak fizikusként, de matematikusként és csillagászként is tekintünk. És persze ő a Newton-rendszerű távcső megalkotója is. Szóval, Ágasvártól pár kilométerre könnyen elérhető ez a jellegzetes kilátópont: egy szikla, amire le lehet ülni, és csodálni az alant elterülő medencét. Itt állva valóban eszébe juthat az embernek a lefelé, mélybe húzó gravitáció. Valakit annyira megihletett ez az érzés, hogy a következő szöveget véste a sziklába: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” (ami egyébként egy, a helyszínre emlékeztető Kondor Béla-rézkarc címe, a cím pedig alighanem egy William Blake-versre utal). Érdekes, hogy először 2007-ben jártam itt, azóta még kétszer, és az évek múltával mintha kezdene kevésbé láthatóvá válni a felirat. Nem gondolkodom most arról, hogy vajon van-e annyira értékes a gondolat, hogy érdemes volna megmenteni. Mindenesetre a hely és a látvány kicsiknek és nagyoknak is élvezhető, csak vigyázzunk, hova lépünk.

VCSE - A Newton-szikla - Csizmadia Ákos
VCSE – A Newton-szikla Csizmadia Lidával – Kép: Csizmadia Ákos