VCSE - Jónás Károly napfogyatkozásfotója - Kép: Jónás Károly
VCSE – Jónás Károly napfogyatkozás-fotója – Kép: Jónás Károly

A VCSE Virtuális Csillagászati Klub soron következő összejövetelét 2019. október 14-én 20:05 órai kezdettel tartjuk. Ezúttal kérdezz-felelek formájában (kérdező: Tepliczky István, válaszoló: Jónás Károly). Az előadást a www.gaileowebcast.hu oldalon lehet nyomon követni, és skype-on vagy az esemény facebook-oldalán lehet kommentálni, illetve kérdéseket feltenni. (Információ: vcse @ vcse.hu).

Kivonat: Közel két évvel ezelőtt, amikor társaimmal sikeresen megfigyeltük az Egyesült Államokból az akkori teljes napfogyatkozást, elhatároztuk, hogy ha lesz rá még lehetőségünk, meg kellene ismételni akár többször is ennek a pazar jelenségnek a megfigyelését. Nos, több mint egy évnyi előkészítés, és tervezgetés után megszületett a nagy elhatározás. Punta Colorada Chilében pont a fogyatkozási sáv közepén helyezkedik el, onnan terveztük a jelenséget megfigyelni. (Biztonságképpen több más helyet is kijelöltünk, ha az időjárás úgy alakult volna, de szerencsére minden a lehető legjobban alakult.) Az előadásban sok-sok képet bemutatva beszámolunk róla, hogyan láttuk a napfogyatkozást 2019. július 2-án, mit tapasztaltunk Dél-Amerikában stb. (Jónás Károly)

Csoportkép a találkozó résztvevőivel - Vámosi Flórián felvétele
VCSE – Csoportkép a találkozó résztvevőivel – Vámosi Flórián felvétele

Idén ötödik alkalommal rendeztük meg a Vas és Zala megyei amatőrcsillagász találkozót. Hegyhátsálon 2019. szeptember 28-án délután jött össze a négy szervezet 27 tagja, képviselője, ismét felvéve a 21 évvel ezelőtt kezdődött rendezvénysorozat 2002-ben letett fonalát.

Az első ilyen összejövetelre még 1998. március 21-én került sor, szintén Hegyhátsálon. (A találkozók ötletgazdája egyébként Csizmadia Szilárd volt.) Erről a találkozóról a VEGA 37. számának 31. oldalán (ld. még a VEGA 38. számának 10. oldalán és a Csillagfény-évek 25. oldalán) olvashatunk. A további találkozók 1998 és 2002 között voltak Zalaegerszegen és Hegyhátsálon. Az idei amatőrcsillagász találkozó részvevői: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (Vas m.), Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány (Vas m.), Nagykanizsai Amatőrcsillagászat Egyesület (Zala m.), MCSE Zalaegerszegi Csoportja (Zala m.) és a Vega Csillagászati Egyesület (Zala m.).

Ismerkedés egymással és a távcsövekkel - Jandó Dániel felvétele
Ismerkedés egymással és a távcsövekkel – Jandó Dániel felvétele

Péter Attilával és Danival elsőként érkeztünk, de két perc múlva már ott volt Horváth Tibor és Károly Lajos. Lajos megkezdte a vacsorakészítést, addig mi berendeztük a termet. Időközben folyamatosan érkeztek a vendégek, regisztráltak, ismerkedtek, vagy éppen a régen találkozott ismerősök üdvözölték egymást. A regisztrációs lista szerint 27 fő vett részt a találkozón, többen köztük több egyesület tagjai is voltak egyszerre. A bejegyzések alapján a résztvevők egyesületi hovatartozása: 5 fő – Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány (HCSA), 5 fő – Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GCSE), 4 fő – Nagykanizsai Amatőrcsillagász Egyesület (NAE), 11 fő – Vega Csillagászati Egyesület, 1 fő – Galileowebcast, 1 fő – Magyar Csillagászati Egyesület. (Van, aki több egyesületnek is tagja.)

Horváth Tibor megnyitója - Jandó Dániel Felvétele
VCSE – Horváth Tibor megnyitója – Jandó Dániel felvétele

Horváth Tibor (HCSA) üdvözölte a megjelenteket. Megnyitó beszédében kérte, hogy a barátkozás legyen a nap célja. Sok kérdése volt hozzánk, amellyel elindította a különböző témákat, melyet később az előadók tovább részleteztek. A házigazda elsőként egykori tanárát és csillagászati szakkörvezetőjét (1977-1980 között), Bánfalvi Pétert kérte fel, hogy mondjon néhány lelkesítő gondolatot. Hozzászólásában kiemelte a Vega Csillagászati Egyesület sikereit, az amatőrcsillagászok szerepét az ismeretterjesztésben. Hangsúlyozta, hogy miért érdemes egy ilyen szakmai egyesület tagjának lenni. Adunk és kapunk is egyben. Kiemelte Dr. Csizmadia Szilárd elnök szakmai és szervező, irányító szerepét, akitől a mai napig sokat tanulhatunk. Röviden szólt a VCSE távirányítású csillagdájának lehetőségeiről és a használatának bővítéséről. Hiánypótló a szerepe az ismeretterjesztő tevékenységünknek, hiszen a közoktatásban csekély mértékben jelennek meg a csillagászati ismeretek.

Hallgatóság - Jandó Attila felvétele
VCSE – A hallgatóság – Jandó Attila felvétele

A kis csúszás és a spontán hozzászólások, valamint a kávészünet miatt kissé felborult a tervezett napirend, de ez nem zavart különösebben senkit, rugalmasan átalakítottuk az előadások sorrendjét. Így Dr. Csizmadia Szilárd (VCSE) Berlinből skype-on tartott előadásában hallhattunk az egyesületek tagságának megújulásáról, azok változásáról. Sokakat meglepett a tény, hogy gyakran egy szervezet tagsága öt évente akár 50%-ban is megújul (nemcsak Magyarországon, külföldön is), de ugyanúgy nagy érdeklődés követte az SZJA 1% felajánlások összehasonlítását. Szilárd előadásában kitért az amatőrcsillagász egyesületek céljaira, az ismeretterjesztésre, a 2019. évi diákolimpia tapasztalataira, a 2020-as olimpiai felkészülés előttünk álló feladataira, és az utánpótlás-nevelés fontosságára. Az előadást kiegészítette a VCSE ’19 tábor filmje.

Szilárd felhívta a figyelmet, hogy a film többek között rámutatott arra is, hogy az oktatási rendszerünknek milyen szerepe van a diákolimpiai felkészülésben, illetve hogyan tud egy egyesület sikeresen működni. Azt is megemlítette, nekünk oda kell menni, ahol a fiatalok vannak: ha a facebookon, akkor nem az a kérdés, ez jó vagy rossz, hanem nekünk is meg kell jelenni ott és így tovább. A témafelvető előadást követően még nem volt hozzászólás és vita. Bizonyára a sok információ megdöbbentette a hallgatóságot, és idő kellett, hogy rendezzék gondolataikat.

Rövid szünet után Hegyi Norbert (HCSA) mutatta be részletesen a Hegyháti Csillagvizsgáló történetét és működését.

Mitre Zoltán (GAE) előadása zárta a meghirdetett előadási programot. Témafelvetése az egyesületekre váró kihívásokról, a változó környezetről és azok veszélyiről, és az egyesületek lehetőségeiről szólt. Ő is kiemelte az utánpótlás-nevelés fontosságát, és azok lehetőségeit. Zoli előadását követően többen is hozzászóltak a témákhoz, felidézve a Szilárd előadásában elhangzottakat, Péter hozzászólását, valamint a Zoli által felvázolt kihívásokat. Gazdag Attila (NAE) felhívta a figyelmet arra, hogy a generációs szakadék és a társadalmi változások miatt lehet, hogy az egyesületek vezetése nem is érti a mai fiatal generáció motivációját, és rossz helyen is keresi az utánpótlás lehetőségeit.

Csillagda látogatás az előadás szünetében - Vámosi Flórián felvétele
VCSE – Csillagda-látogatás az előadás szünetében – Vámosi Flórián felvétele

A hozzászólások idő hiányában nem tudtak vitába fordulni, és közben a vacsora is elkészült. Sajnos Schmall Rafael (VCSE, Zselici Csillagpark) betegsége miatt elmaradt az asztrofotós előadás. Végezetül Tibor körbevezette még a társaságot a csillagdában, majd elfoglaltuk helyünket a bogrács körül. Károly Lajos (HCSA) kiváló vacsorát készített. A vacsora mellett tovább beszélgettünk kisebb csoportokban a felvetett témákról.

Végül felmentünk a kupolába - Jandó Attila felvétele
VCSE – Végül felmentünk a kupolába – Jandó Attila felvétele

Végül a kötetlen baráti hangulatnak köszönhetően egy nagyon jó, emlékezetes estét zártunk. A komolyabb témák kissé háttérbe szorultak, a kapcsolatok építése került előtérbe.

Sajnos az időjárás a reményekkel ellentétben rosszabbra fordult, nem volt esélyünk közös észlelésre. Vacsora után szép lassan elköszöntek a hazautazók, végül éjszakába nyúlóan kilenc fő folytatta az eszmecserét, melyben kitértünk a közösségi oldalak kihívásaira és lehetőségeire, a sajtóval való kapcsolattartásra, a vizuális észlelés és az asztrofotózás összehasonlítására. Gazdag Attila még élménybeszámolót tartott a 2006-os törökországi napfogyatkozás-expedícióról, végül hajnali három felé nyugovóra tértünk.

Reggel Tibor reggelivel és kávéval várt bennünket. Időközben kiderült az ég és lehetőséget kaptunk, hogy közös napészleléssel zárjuk a találkozót a Coronado PST H-alfa naptávcsővel. Zárásként Tibor felvetette a folytatás “hol és mikor”-kérdését, amit egyelőre nyitva hagytunk.

Napészlelés másnap reggel - Jandó Attila felvétele
VCSE – Napészlelés másnap reggel – Jandó Attila felvétele

Élményekkel, tapasztalatokkal gazdagabban tértünk haza. A találkozó legfőbb hozadéka talán az volt, hogy a fiatalabb generáció, valamint az új tagok megismerkedhettek egymással, elindult egy tapasztalatcsere, egy együttműködés. Tibor többször bátorította a részvevőket, hogy jöjjenek észlelni a Hegyháti Csillagvizsgálóba. Összességében úgy véljük, hogy mindenki elégedetten térhetett haza még akkor is, ha nem sikerült minden tervezett programot kellő mélységben körüljárni. Tanulság lehet a jövőre nézve, hogy kisebb körben hatékonyabb lehet a komoly témák feldolgozása, míg a nagy társaság inkább a kapcsolatok ápolását szolgálja.

Köszönjük a Hegyháti Csillagvizsgálónak a vendéglátást, a szervezőknek, hogy a találkozó létrejött, Tepinek pedig az egész esemény dokumentálását.

Bánfalvi Péter, Jandó Attila

Lehetséges, hogy megnövekedett Drakonida-aktivitás lesz 2019. október 8-án.

Az Októberi Drakonida – régebben népszerű nevén Giacobinida – raj a 21P/Giacobini-Zinner üstökösből származik. 1933-ban és 1946-ban több ezer meteor/óra nagyságú aktivitással jelentkeztek. Más években vagy semennyit sem lehetett látni belőlük, vagy egyszer-egyszer pár darabot. Néha az említetteknél jóval kisebb kitöréseket produkáltak. (Pl. 1998-ban, 2005-ben, 2011-ben.) 2012-ben szintén több ezer meteor/óra nagyságú meteoraktivitást produkáltak radaron, mert a legkisebb meteorok csak radarral láthatók. 2018-ban kb. 160 meteor/óra aktivitással mutatkoztak, de a meteorok ekkor is halványak: 4-5 magnitúdósak voltak.

Mihail Maszlov számításai szerint az 1959-ben kidobott anyag idén éri el a Földet, és az aktivitás részben hasonló lesz az 1999-eshez. Akkor 20-30 meteor/óra volt az aktivitás, most ennek a fele várható. A Drakonida-meteorok a RA=261,4°, D=+53,9 pozícióból jönnek. Nagyon halványnak várja őket Maszlov – ami egy fiatal rajra jellemző is. A várt megnövekedett aktivitás közepének időpontja: 14:44 UT, magyar idő szerint 16:44 óra:perc. Ebből tehát vizuálisan semmit nem lehet látni – hiszen a mi nappalunkra esik -, rádiós módszerrel viszont érdemes lenne észlelni és megerősíteni, hogy az előrejelzés jó volt! (A negatív eredmény ugyanilyen fontos lenne.)

Előtte-utána éjszaka érdemes lenne ezekre a meteorokra rádiósan-vizuálisan-fotografikusan figyelni, mert az előrejelzésben is lehet árnyalatnyi pontatlanság, és lehet, hogy tovább tart majd pár óránál a jelenség. Igaz, az első negyed utáni Hold kissé zavaró lesz a halvány meteorok megfigyelésében.

A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed október 5-én, telihold október 13-án, utolsó negyed október 21-én, újhold október 28-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. október 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
10.03. 16:53 A Jupiter 2,6°-ra a 15%-os fázisú Holdtól.
10.05. 16:49 A Szaturnusz 2,3°-ra az 50%-os fázisú Holdtól.
10.20. 04:02 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
10.22. 03:26 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=20).
10.25. 12:08 A Merkúr dichotómiája.
10.28. 08:15 Az Uránusz oppozícióban.
10.31. 16:39 Az Io és az Europa árnyéka látszik a Jupiteren.
10.31. 16:57 A Callisto érinti a Jupiter korongját az északi pólusnál.


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A 20-i legnagyobb kitérésen kívül kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után ötven perccel még megfigyelhető, egyre kedvezőbb helyzetben van.

A Mars napkelte előtt már kereshető keleten.

A Jupiter délnyugati irányban még kora este megfigyelhető, de korán lenyugszik.

A Szaturnusz késő estig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, egész éjszaka látható.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.

Olvasd tovább

VCSE - Az Ilona-kápolna Teskánd mellett és a ránkboruló ég az észlelőhétvégén. A kép klikkelésre megnő. - Schmall Rafael felvétele
VCSE – Az Ilona-kápolna Teskánd mellett és a ránkboruló ég, a Tejútrendszer közepének irányával az észlelőhétvégén. A kép klikkelésre megnő. – Schmall Rafael felvétele

 

Két csodálatosan derült éjszakát sikerült kifognunk az utolsó negyedbeli Hold idején az idei őszi észlelőhétvégénken. Most is Dobronhegy-Balázsfán, Zalaegerszegtől 13 km-re tartottuk hagyományosnak számító rendezvényünket 2019. szept. 20-22. között. Távcsöves, észlelő célú találkozónkon az alábbi személyek és műszerek voltak ott:

457/1900-as VCSE-Dobson (Jandó Attila, Csizmadia Szilárd)

300/1200 Dobson, 150/450 Dobson, 6,5×32 B (Varga György)

250/1200 Dobson (Horváth Tamás)

200/1200 Dobson, 102/500 L (Jandó Dániel)

200/1200 Dobson (Császár Kornél)

200/1000 Newton, EQ5-ön, asztrofotózásra (Vizsi Csaba)

200/1000 T (Lakatos Csaba)

130/900 T (Horváth Márton)

130/650 T, EQ-3 (Román Dávid)

90/900 L (Gróf Mánuel)

80/400 Esprit L AZEQ6 (Vámosi Flórián)

72/420 refraktor asztrofotózásra, 20x60B (Ágoston Zsolt)

72/432 Evostar és LS 50 naptávcső (Schmall Rafael)

70/700 L (Horváth Dárius)

70/700 L , EQ-3 (Péter Attila)

70/500 L (Fehér Norbert)

Távcső nélkül: Tornyos Rózsa, Balogh Boglárka, Domján Anita, Jakabfy Szilárd, Srágli Dávid, Klimits Veronika, Farkas Zsolt, Szalontai Tibor, Németh Ferenc, Bánfalvi Péter, összesen 27 fő (beleértve azokat is, akik nem aludtak ott, illetve csak nappal néztek be).

VCSE - Észlelők és távcsövek - Schmall Rafael felvétele
VCSE – Észlelők és távcsövek – Schmall Rafael felvétele

Néhányunknak (Kornél, Dani, Szilárd) Zalaegerszegen, a TIT-ben indult a program, mert a megjelent, szerény létszámot képviselő érdeklődőknek elmondtuk a szakköri tudnivalókat. Eközben többen már gyülekeztek a dobronhegyi helyszínen, és mire a szakkörrel foglalkozók is kiértek, a 46 cm-es és sok más távcső már össze is volt szerelve, be is volt jusztírozva. A szürkületben a Jupitert néztük, illetve a Vénuszt kerestük (de a Vénuszt csak a második este sikerült a horizont közvetlen közelében, az esti szürkületben fotografikusan (Rafael) és távcsővel megfigyelni, szabad szemmel nem – kb. fél órával nyugodott le a Nap után). Ezután vacsoráztunk, és még a szürkületben Egyesületünk elnöke és titkára a hétvégézők nagy tapsa közepette átadta Varga Györgynek a Herschel-400 észlelői lista teljesítésért járó oklevelet.

 

VCSE Őszi Észlelőhétvége 2019.Schmall Rafael képeiből készült válogatás. Klikk a képre és az album megnyílik!

 

(Schmall Rafael drónfelvételei nappal készültek a táborhely környékéről)

A második nap Jandó Attila mesteri teljesítménnyel elhozta Zalaegerszegről a pizzákat az egész éjszakai munka után ébredező társaságnak. Ebéd után először Vámosi Flórián szakkommentálásával megnéztük a nyári táborunkban felengedett magaslégköri ballonkísérlet során készült képeket (ezeket majd külön cikkben mutatjuk be), amelyeken megtaláltuk a Jupitert is sok más egyéb mellett. Szünet után Csizmadia Szilárd az utóbbi évek amatőrcsillagász mélyég-felfedezéseit és fontosabb szupernóva-, illetve bolygófelfedezéseit ismertette előadás keretében. Újabb szünet után pedig ősbemutatón vettünk részt: megtekintettük a VCSE 2019. évi táboráról készült filmet. Ezek után már csak a vacsora maradt a nappalból, és ismét kimentünk az ég alá. Második este, vacsora után, Takács Ferencnek adtunk át egy könyvet és fejeztük ki köszönetünket a nyári tábori magaslégköri ballon megtalálásáért. Utána Feri elmagyarázta nekünk, hogyan és hol találta meg a ballont, mit érzett közben. Utána ő és kedves felesége megnézte a Szaturnuszt, a Jupitert és az M27 planetáris ködöt.

Román Dávid időfűzése (time-lapse) bemutatja az észlelőhétvégénk hangulatát

A mostani észlelőhétvégénk nem újholdkor, hanem utolsó negyed környékén volt 60%-os, illetve 49%-os Holddal. A Hold első éjszaka 22:11-kor, második éjszaka 22:44-kor kelt, ami rövid holdtalan időszakot jelentett (a Nap kb. hét előtt nyugodott le, fél kilenctől már lehetett észlelni). A Hold sem akadályozott meg azonban senkit az észlelésben, bár első éjszaka kb. hajnali egykor, második éjszaka kb. 3-kor bejött a társaság. Addigra került a Hold zavaró pozícióba.

 

VCSE Őszi Észlelőhétvége 2019. Á. Zs.

Ágoston Zsolt észlelőhétvégi felvételei. A képre kattintva album nyílik meg!

Észleltük és fotóztuk a Holdat is. A 46-ossal a házfalra vetítve is szép volt a Hold. A Hold, mint legközelebbi égitest hozzánk, nem ellenség, hanem a legrészletesebb tanulmány tárgya.

Többen (Vizsi Csaba, Zsolt, Flórián, Rafael) asztrofotóztak és asztrotájképeztek is, illetve a felfűzték a múló időt (time-lapse-et készítettek). Mások vizualizáltak. Volt, aki kész programlistával érkezett és a rajta szereplő objektumokat kereste fel távcsövével vizuálisan (pl. Lakatos Csaba), más a kiválasztott objektumait rajzolta, és utána fényképezte is (pl. Román Dávid). Dáriusz, és az ő nyomán Marci főként Messier-objektumokat kerestek fel. Sokan örültek, hogy először amatőrcsillagászodásuk folyamán saját maguk találtak meg egy-egy ismert, vagy éppen kevésbé ismert objektumot. Így a tanulásnak, az utánpótlásképzésnek szép színtere volt ez a hétvége. Nagyon szép volt, hogy a már 10-20-30 éve amatőrködők odamentek a 2-3 éve műkedvelőkhöz, és belenéztek, nyugtázták az objektum beállítását, és gratuláltak. Ne feledjük: valaha mindenkinek nehézséget okozott az M92 beállítása elsőre! (Kivéve a GoTo-soknak…)

Varga György és Horváth Tamás mélyegeztek – számtalan ködösséget állítottak be nekünk, majd  rajzolták-feljegyezték a látottakat.

Nekem a 46-osból számtalan objektum megmaradt a retinámban, de talán a legmélyebb benyomást a Fátyol-köd OIII szűrős látványa tette. Szűrő nélkül is látszódott természetesen ekkora távcsőben a Fátyol-köd, A H-béta szűrő nem javított rajta sokat. UHC-val viszont sötétebb lett a háttér, és jobban kiemelkedtek a részletek, kontrasztosabb volt a látvány, könnyebben észre lehetett venni a ködösséget: szinte kiugrott a háttérből. A legtöbbet azonban az OIII szűrő javított rajta: a javulás egyszerűen fantasztikus, drámai és óriási mértékű volt! A háttér teljesen sötétté vált, a köd pedig nagyon fényessé. Rengeteg részlet előjött. Mivel a Fátyol-köd mérete kb. 3 fok, a háromnegyed fokos látómezőbe nem fért bele teljesen (28 mm-es Apex okulárt használtunk). De érdemes volt a távcsövet ide-oda mozgatni, és a köd máshol lévő részleteit tanulmányozni, a ködöt körbejárni. Sokan maradtak a műszernél 5 percig, 10 percig, fél óráig a Fátyol-ködöt nézni, és csak az udvariasság késztette őket mást is odaengedni. Csoda volt a látvány!

(Schmall Rafael időfűzött videója (time-lapse-e) az észlelőhétvégéről)

(Természetesen érdemes volt megvárni, amíg a főtükör kihűl. Igaza volt Flóriánnak, hogy a 46-os távcső tükreit érdemes a borító vászondarab felemelésével szellőztetni, hűteni észlelés előtt. Egyébként a kisebb látogatottságú észlelőhétvégén több időt lehet az okulárnál tölteni. Végül pedig érdemes idézni egyik asztrofotósunk szavait, aki belenézett az OIII-szűrős összeállításba: “X. Y. képein sem látszik ennyi részlet!” Nyilván túlzott, de valamit visszaad megjegyzése mégis az érzésekből…)

Izgalmas volt az NGC 891-et nézni a 46-osban: hosszú volt, kiterjedt, fényes, olyan 15×2 ívperc méretű. Határozottan lehetett látni, pedig fenn volt már a Hold. A Lokális Galaxiscsoporthoz tartozó NGC 404, becenevén a Mirach szelleme is azonnal és könnyen jött a 46-ossal, még akkor is, amikor a narancssárgás, 2 magnitúdós Mirach benne volt a látómezőben. Kisebb távcsövekkel is észlelhető ez a 11 magnitúdós galaxis, de nehezen vagy egyáltalán nem, ha a fényes Mirach (Béta Andromedae) benne van a látómezőben. A 46-ossal azonban igen kísérteties látványt adott, és könnyen jött akkor is, ha a Mirach a LM-ben maradt.

Ugyancsak nagy élmény volt vele a kihagyhatatlan M27 és M57 planetáris köd, de az M2 és M72 gömbhalmazok is élménynek bizonyultak (mindkettőt bontotta csillagokra természetesen a műszer). Az M72-nél nagy, 380x-os nagyításnál a 46 cm-esben egy érdekességre lettünk figyelmesek: a halmaz képe mintha nem kör alakú lenne, hanem egyik oldalán benyomott kör alakú, és egy kisebb sötét sáv után is lenne egy halmazrész. Mintha a halmazt egy sötét sáv kettévágná egyik oldalán. A Hubble Űrtávcső képe azt mutatja, hogy a gömbhalmaz fényes csillagai aszimmetrikusan helyezkednek el a halmaz közepére nézve, talán ez okozta a vizuális benyomást.

VCSE - Az M72 gömbhalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. Figyeljük meg a legfényesebb csillagok eloszlását: a képen balra jóval több van belőlük, mint más irányokban. Talán ezek összeolvadó fényét láttuk egy, a gömbhalmaz melletti fényes sávként a 46 cm-esben 380x-os nagyításnál. - HST, NASA, ESA
VCSE – Az M72 gömbhalmaz a Hubble Űrtávcső felvételén. Figyeljük meg a legfényesebb csillagok eloszlását: a képen balra jóval több van belőlük, mint más irányokban. Talán ezek összeolvadó fényét láttuk egy, a gömbhalmaz melletti fényes sávként a 46 cm-esben 380x-os nagyításnál. A kép ráklikkelésre megnő. – HST, NASA, ESA

Nagyon sok mást is észleltünk, amit majd a VEGA-ban listázunk.

Igen jól éreztük magunkat, az átlátszóság pedig nagyon jó volt. A második éjszaka talán az év három legjobb éjszakája között volt.  Találkozunk jövőre!