VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Míra (10 éves) rajza
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Csizmadia Míra (10 éves) rajza

„Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban” – szólított meg minket Jandó Attila Érdekes csillagászati vonatkozású helyek c. cikkében. Ezt olvasva eszembe is jutott két tavalyi emlék; elsőként Ágasvárról írok.

600 méteres átlagmagasságával a Mátra Magyarország második legmagasabb hegysége (a Bükk után). Kiemelkedő pontjai a legmagasabb magyarországi hegycsúcs, az 1014 méteres Kékes, és más 900 méter fölé nyúló hegytetők: például Galyatető, vagy a CSFK KTM Csillagászati Intézete távcsöveinek otthont adó Piszkéstető (964 m). Ismert csúcs a 789 méteres Ágasvár is a Nyugat-Mátrában. A csúcs alatt, 638 méteren áll az Ágasvári Turistaház. Eredetileg vadászház volt, báró Hatvany Endre 1929-ben bocsájtotta a turisták rendelkezésére. Itt, a turistaházban és a környező mezőn rendezte a Magyar Csillagászati Egyesület csaknem megszakítás nélkül, tizenöt egymást követő alkalommal nyári ifjúsági táborait 1994 és 2009 között – a napfogyatkozás évében, 1999-ben Szatymaz adott otthont az eseménynek. Méltán mondhatjuk hát, hogy az Ágasvári Turistaház a hazai amatőrcsillagászat egy korszakát fémjelzi.

2018. április 21/22-én jártunk itt, Ágasváron családommal és barátokkal. Mivel ebben az évben pont április 21-re esett a Csillagászat Napja, gondoltam, távcsöveket is viszek az ikonikus helyszínre. Végül csak a kis 70/750-es MC-t használtuk, amivel szürkülettől kb. este fél 10-ig nézegettük a Holdat, különböző nagyításokkal (25-75x).

Valamikor 21 óra (KöZEi) felé a hátunk mögött, keletre, kissé délre egy komoly felvillanást tapasztaltunk. Rövid gondolkodás után nyilvánvaló lett, hogy egy tűzgömb lehetett a kiváltó ok. Keresgéltem más észlelések után: úgy tűnt, az ország több részéről is észleltek 20:53-55 körül egy zöldes színű, 1-2 mp-es, többnyire -4, -6 mg-sra becsült tűzgömböt. Az biztos, hogy nagyon fényes lehetett, mert pár pillanatig tisztán láttuk egymást és a tárgyakat. Mikor VCSE-levelezőlistán  érdeklődtem, vajon más is észlelte-e a jelenséget, Patak Ákos adott részletes beszámolót, miszerint a Baranya megyei Bóly mellől négyen is látták a tűzgömböt, ahogy pár perccel 21 óra előtt K-ÉK-re feltűnik, és kb. 40 fokos pályát befutva 2 másodperc alatt 2-3 darabra hullik szét. Hamarosan kiderült, hogy Benő Dávid Pécelről mozgóképen rögzítette is a felvillanást. Alább ebből a videóból kivágva egy kockát 20:55:43-kor láthatjuk a tűzgömböt. A felvétel ASI120 all-sky kamerával, Rasberry Pi Málna PC-vel készült:

VCSE – Pillanatkép a 2018. április 21-ei tűzgömbről, 20:55:43 KözEi időpillanatban – Kép: Benő Dávid

Ágasvári kirándulásunk így igazán csillagászatira sikerült a Csillagászat Napján. De lássunk néhány képet is a helyszínről. Balra, a tavaszi díszbe borult virágos fa mögött a turistaház, jobbra a kiszolgáló épület és a büfé:

VCSE - Balra z Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Balra az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

A turistaház hátulról…

VCSE - Az Ágasvári Turistaház - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Ágasvári Turistaház – Kép: Csizmadia Ákos

… és belülről:

VCSE - Szoba a turistaházban - Csizmadia Ákos
VCSE – Szoba a turistaházban – Kép: Csizmadia Ákos

Még sötétedés előtt megtaláltuk a Holdat:

VCSE - Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel - Csizmadia Ákos
VCSE – Hold-észlelés a szürkületben 70/750-es Celestron MC-vel – Kép: Csizmadia Ákos

Az Ágasvári Turistaház az Országos Kéktúra pecsételőhelye is. A pecsétet a büfében találjuk:

VCSE - Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje - Csizmadia Ákos
VCSE – Az Országos Kéktúra ágasvári pecsétje – Kép: Csizmadia Ákos

Valamelyes csillagászati vonatkozása van egy másik, Ágasvárhoz közeli turista célpontnak, a Newton-sziklának is, hiszen a névadó Isaac Newtonra nemcsak fizikusként, de matematikusként és csillagászként is tekintünk. És persze ő a Newton-rendszerű távcső megalkotója is. Szóval, Ágasvártól pár kilométerre könnyen elérhető ez a jellegzetes kilátópont: egy szikla, amire le lehet ülni, és csodálni az alant elterülő medencét. Itt állva valóban eszébe juthat az embernek a lefelé, mélybe húzó gravitáció. Valakit annyira megihletett ez az érzés, hogy a következő szöveget véste a sziklába: „Newton hitétől mentsen meg az Isten” (ami egyébként egy, a helyszínre emlékeztető Kondor Béla-rézkarc címe, a cím pedig alighanem egy William Blake-versre utal). Érdekes, hogy először 2007-ben jártam itt, azóta még kétszer, és az évek múltával mintha kezdene kevésbé láthatóvá válni a felirat. Nem gondolkodom most arról, hogy vajon van-e annyira értékes a gondolat, hogy érdemes volna megmenteni. Mindenesetre a hely és a látvány kicsiknek és nagyoknak is élvezhető, csak vigyázzunk, hova lépünk.

VCSE - A Newton-szikla - Csizmadia Ákos
VCSE – A Newton-szikla Csizmadia Lidával – Kép: Csizmadia Ákos
2019 őszi észlelőhétvége - Schmall Rafael felvétele
VCSE – 2019. őszi észlelőhétvége ege és helyszíne- Schmall Rafael felvétele
Egyre aktívabbak az egyesület tagjai, ennek köszönhetően a 2019-es év lesz az első, amikor megrendezésre kerül egy évben a tavaszi, nyári, őszi és téli észlelőhétvége is.
Észlelőhétvégi információk
A VCSE 2019. évi téli észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán tartjuk november 23-24-e között. 16 főig lehet ott aludni a házban, de ha valaki szállását máshol megoldja vagy hazamegy autójával, akkor ennél is többen részt vehetünk rajta. A házban lévő helyeket jelentkezési sorrendben töltjük fel. Jelentkezni a vcse@vcse.hu email-címen lehet.
Program:
Szombat (november 23.):
15:00 órától: Érkezés a helyszínre, szálláshely elfoglalása, távcsövek felállítása, jusztírozás stb.
16:13:  Napnyugta.
17:40:  A Vénusz lenyugszik.
17:52:  A Jupiter lenyugszik.
19:21:  A Szaturnusz lenyugszik.
19:37:  A Plútó lenyugszik.
Közben vacsora, észlelés.
Vasárnap (november 24.): alvás, felkelés, takarítás, elpakolás, 11-12 óra körülig távozás.
Az időpontok erősen függnek az időjárástól, a társaság fáradtságától.
A Hold vasárnap 4:04-kor kel, kb. 5%-os fázisú lesz. Szóval majdnem az egész éjszaka alkalmas lesz mélyegezésre. A megfelelő időjárásról már a résztvevőknek kell gondoskodni.
A részvétel VCSE-tagoknak és hozzátartozóiknak ingyenes, másoknak 500.- Ft/fő/éjszaka (ottalvás nélkül).
Szeretettel várunk!
Az észlelőhely minősége Dobronhegyen 21,34 magnitúdó/négyzetívmásodperc a zenitben (ez nem helyben mért érték, műholdas térképekről olvastuk le – ez azért fontos). A Bortle-skála 1-től kilencig osztályozza az ég minőségét, az egyes a legjobb. Zselickisfaludon határozottan hármas a falun belül (persze, nem egy közvilágítási lámpa alól-mellett, nem a templomkivilágításnál!), kinn a csillagparkban csak 0,04 mag/négyzetívmásodperccel jobb a műhold szerint. A Bortle-skálán a 3-as ég és a 4-es kategória között a határ 21,3 mag/négyzetívmásodpercnél van. Vagyis az ég 3/4-es kategóriájú Dobronhegy-Balázsfán, ahol leszünk, ez azért elég elfogadható Magyarországon.
Ha valakit a téma tovább is érdekel: A Zselici Csillagparknál az ég háttérfényessége a zenitben a műholdas térkép szerint 21,79 MNI, ahol MNI most a magnitúdó/négyzetívmásodperc rövidítése. Benn a zselickisfaludi táborhelyen észrevehetetlenül rosszabb, 21,75 MNI, ott inkább a közeli tóból, patakból felszálló pára rontja el az égboltot (feljebb kéne menni akár csak pár méterrel…). A magyar Alföldön találtunk kilenc század magnitúdóval jobbat is, 21,89 MNI-s helyeket. Közelünkben, az Alpokban vannak 21,93 MNI-s helyek is, ezek kb. 0,14 MNI-vel jobb helyek, mint a Zselici Csillagpark. Őrimagyarósdon a táborhelyszínen 21,70 MNI volt (az viszont fennsíkon van, a párásodás csak akkor gond, ha jön a felhőszakadás…). Ez azt jelenti, hogy az Alpokból az M33 extragalaxis abszolút szabadszemes kellene hogy legyen, az Alföldről már csak az észlelők többségének, Zselickisfaludról, a Csillagparkból és Őrimagyarósdról már csak az észlelők felének-kisebbségének, Dobronhegyről pedig csak akkor szabadszemes az észlelők kisebbségének az M33, ha jó magasan látszik, tehát delelés idején. Mindez persze felhőtlen, párátlan, holdmentes éjszakára vonatkozik.
Kérjük előre jelezni, ha valaki szeretné az észlelőhétvége után három hónapra kikölcsönözni a VCSE 15 cm-es Dobsonját. Érdeklődni lehet a 70/283 57 52-es telefonszámon, vagy szóban Csizmadia Szilárdnál.
Az észlelőhétvége alatt – amennyiben derült lesz és sikerül mobilinternetet varázsolnunk az észlelőhétvége helyszínére – a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójának 25 cm-es távcsövét is lehet használni. Az élőképet egy projektorral vetítjük ki, és mindenki részt vehet egy észlelői tanfolyamon, ami után már használhatja – először felügyelettel, azután anélkül – a csillagdát. Aki nem a saját műszerével észlel, vagy nem pillant bele mások műszerébe, az kényelmes székben, meleg szobában, forraltborozás közben távészlelhet…

VCSE – A Messier-objektumok poszterszerűen

Az észlelőhétvége alatt a VCSE 46 cm-es Dobson-távcsövével (méretei: 457/1900) szintén lehet észlelni, amennyiben derült lesz.
Kedvcsinálóként a 46 cm-es távcső tavaly őszi összeállításáról egy gyorsított animáció (time lapse) – és utána éjszakára kiderült…:

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, részletek itt találhatók.

Az animációt Ágoston Zsolt készítette, a távcsövet Jandó Attila és Csizmadia Szilárd rakja össze.
Aki tud segíteni a résztvevők, távcsövek Zalaegerszeg-Balázsfa közötti fuvarozásában, kérjük, a vcse@vcse.hu e-mail címen jelentkezzen!

Az észlelőhely GPS-koordinátái: északi szélesség 46,815202 fok, keleti hosszúság 16,755968 fok.

(A megadott koordináták 0,1 cm pontosságúak, az észlelőhely kiterjedése ennél azért valamivel nagyobb!)

Megközelítése Zalaegerszegről: Teskánd felé kell menni, majd Teskándon át kell haladni, a következő falu Dobronhegy (emelkedő végig). Az emelkedő közepén balra tekintve látszik a hegytetőn a turistaház, mellette a jellegzetes kettőskereszt található. Tovább kell haladni a falun át, és balra lesz a Milejszeg feliratú elágazó, a buszmegállónál. Itt balra kell fordulni, majd pár száz méter után ismét balra, ez már a hegyi út, de aszfaltos. Kb. 1 km-t kell haladni rajta egy elágazásig, ahol balra kell tartani, és ott is van a cél: egy köves feljáró baloldalt. Mindig csak felfelé kell menni, nem lehet eltéveszteni. Aki mégse talált oda, hívja Csizmadia Szilárdot a 06-70/283-57-52-es telefonszámon.

Az odatalálást megkönnyítendő, mellékelünk térképeket, fotókat:

1

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

2

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

3

VCSE – Balázsfai észlelőhétvége

Észlelni a turistaház jó panorámát biztosító udvaráról fogunk; Zalaegerszeg az északnyugati eget kb. 30 fok magasságig közepes fényszennyezéssel tölti meg, de a többi irányba jó az ég.

A szállás egy turistaszálló-jellegű ház lesz, ahol WC, áram, zuhanyzó van. A zuhanyzót egy 80 literes bojler táplálja, így a meleg vízzel érdemes takarékoskodnunk. A csapból folyó víz 2018 óta iható. Gáztűzhely, mikrohullámú sütő van. Hálózsákot mindenkinek hoznia kell, aki aludni akar – ágynemű nincs. Étkezéséről mindenki maga gondoskodik (vagyis célszerű magaddal reggelit, ebédet, vacsorát stb. hoznod). Az étkezésnek csak kitűzött időpontja van, de a résztvevők magukról gondoskodnak…

Hosszabbítókat visz a VCSE (2×25 méter és egy hatos elosztó a végére), de jó, ha más is tud hozni.

Aki jön, és még nem jelezte, hogy jön, kérjük, írjon egy e-mailt, illetve jelezzétek, milyen távcsövet hoztok, és tudtok-e Zalaegerszeg-Balázsfa között oda-vissza másokat is szállítani kocsival, és hogy szeretnétek-e kocsis segítséget igénybe venni Zalaegerszeg-Balázsfa között az utazásban?

Az észlelők a kiadott észlelőlapra feljegyezhetik észleléseiket, amelyeket utána a VEGA-ban megjelentetünk.

Mindenkit szeretettel várunk!

Korábbi észlelőhétvégék beszámolói: http://vcse.hu/?s=%C3%89szlel%C5%91h%C3%A9tv%C3%A9ge&submit=

VCSE

Írott-kői kilátó előtt háttérben analemma rajzzal
VCSE – Írott-kői kilátó előtt, a háttérben analemma-rajzzal – Fotó: Jandó Attila

A napokban sikerült teljesíteni az Írottkő-túra 35 km-es távját. És hogy ez miért érdekes? A képen látható, hogy itt kapcsolódik össze két hobbim: a túrázás és a csillagászat. A fotó a háttérben az Írott-kői kilátó oldalán lévő analemma-rajzot mutatja be, és a magyarázó szöveg németül a napórához. A napóra hiányzik erről a képről. A jövő évi Írottkő-túrán szívesen megmutatom bármelyik amatőrcsillagász túrázónak. (2020-ban lesz 70 km-es táv is). A napórát a következő fényképen láthatjuk, melyet egy korábbi túrámon készítettem, a napóra szerint éppen délben. A telefon szerint 2019. 04. 19-én 13:50-kor.

Napóra az országhatár felett.
Napóra az országhatár felett.

A napórát az ausztriai Rohonc városa állította fel 1999-ben. Erről az eseményről, és a napóra használatáról olvasható németül egy rövid szöveg fordított analemma rajzzal, mely segít a pontos idő leolvasásában. A tábla szövege nagy méretben az alábbi képen látható:

Magyarázó szöveg analemmával
Magyarázó szöveg analemmával

Arra kérlek benneteket, hogy aki kirándulása vagy utazása során csillagászati vonatkozású helyekkel találkozik, ossza meg velünk egy rövid leírásban. Egy cikk keretében megjelentetjük itt a honlapon.

A Dobronhegyen megrendezett 2019. szept. 20-22-i őszi észlelőhétvégén rögzített “timelapse” felvételem, Fujifilm X-T1 fényképezőgépre csatlakoztatott Samyang 12mm f/2 objektívvel készült 300db 20 másodperc záridejű, ISO3200 felvételből, 15 frame/sec sebességgel. A képsorozaton jól látszik az ég forgása és az észlelők tevékenysége.

Szeptember első hajnalát a csillagok alatt töltöm. Pár napja még 30 fok felett volt a nappali maximum, de most már mérséklődött a meleg. Nagy valószínűséggel az idei nyárnak vége. Érezni ezt a hűvösebb levegőn és a korai sötétedésen is. Lassan nyúlnak az éjszakák, de a Tejút még a fejünk felett szeli ketté az éggömböt. Számos halvány köd várja, hogy a sziporkázó csillagmezők között felkeressük őket.

A nagy látómező varázsa mindig is rabul ejtett. Nem kell magyaráznom, hogy a Tejút pásztázása egy binokulárral micsoda élmény. Manapság már kaphatóak olyan okulárok, amik a korábbi gyakorlathoz képest egész más dimenziókat nyitnak meg. A mostani 150-es, f/3-mas Newtonommal ugyanakkora látómezőt tudok elérni, mint egykor a 12×56-os binokulárommal. Egy ekkora látómező és a viszonylag nagy fénygyűjtő képesség egy jó mély-ég szűrővel kombinálva meglepő dolgokra képes. Megkönnyíti az olyan gázködök megpillantását, amiket korábban inkább csak fotókról ismerhettünk. A most kiszemelt célponthoz azonban nincs feltétlenül szükségünk ilyen szélsőséges felszerelésre. Korábban már sikerült meglátnom 100/500-as lencsés távcsővel, és könnyen észrevehető 300/1200-as Newtonommal is. De mégis, a látvány most ragadott magával leginkább, a párás ég ellenére is.

VCSE – 150/450-es Newton RFT – Varga György

A vadászok kérésének eleget téve ezúttal a szokásos mezőtől 1-2 kilométerrel délebbre kerestem egy megfigyelőhelyet. Ami az égboltot illeti, a körülmények megegyeznek, de az oda vezető földesút úgymond nem zökkenőmentes. A légkör állapota az 5,5 magnitúdó körüli csillagok szabad szemes láthatóságát engedte meg, de ez nem törte le abbéli lelkesedésem, hogy végre élesben is használjam új felszerelésemet.

Az Sh2-157 diffúz köd és környékének megfigyelése

Cefeusz király és Kassziopeia királyné trónusai között egy mély-ég objektumokban igen gazdag, figyelemreméltó területet találunk, Galaxisunk Perszeusz-karjának irányában. A két csillagkép határán fekszik az Sh2-157 ködösség, amit a külföldi amatőrcsillagászok legtöbbször a Homár ollójának neveznek. Engem inkább egy kézfejre emlékeztet, egy barátom szerint pedig úgy néz ki, mint egy zápfog. A több, mint egy fokos méretű rákolló szomszédságában látható még néhány önmagában is érdekes objektum.

Közülük a legfényesebbtől, az M52 nyílthalmaztól indultam el, ami véleményem szerint az egyik legszebb a maga nemében. Meglehetősen sűrű és sok fényes csillagot tartalmaz. A alkalmazott csekély, 24x-es nagyítással is feltűnt, hogy a déli oldalán lazább és egyenesebb határvonalú, még az északi fele élesebben és ívesen határolt. A halmaz kora 20 millió év körül lehet, átmérője 24 fényév, és kb. 200 darab, 15 magnitúdónál fényesebb csillagot tartalmaz. A Messier katalógusban csak az M11 és az M67 nyílthalmazok sűrűbbek nála.

Az M52-től fél fokkal délnyugati irányban kis nagyítással két hasonló fényességű csillag tűnik fel, melyek közül a nyílthalmazhoz közelebbi egy ködbe burkolózik. Ez a Buborék-köd (NGC 7635), melynek a fotókról ismert jellegzetes formáját esélyem sem volt érzékelni. A ködösség alakját enyhén ívesnek láttam, inkább talán egy lapos egyenlő szárú háromszögre emlékeztetett, de ez nem maga a “buborék” volt, hanem az azt körülvevő, nagyobb kiterjedésű ködösség.

Figyelmemet innen északnyugati irányba fordítottam. Egy ovális, fényes ködpamacsot vettem észre, az NGC 7538 diffúz ködöt. Ezzel a nagyítással nem kerestem benne részleteket, mentem tovább tekintetemmel egy fokkal, délnyugati irányba.

Itt egy megnyúlt foltot láttam, benne néhány csillaggal. Egy szokatlan megjelenésű, hosszúkás alakú nyílthalmaz ez, az NGC 7510. Nagyobb nagyítással bizonyára sok csillagra bomlott volna.

A fenti négy objektumtól délre, de még mindig ugyanabban a látómezőben kell keresni az Sh2-157 diffúz ködöt. Felületi fényessége jóval alacsonyabb, mint szomszédainak, ezért itt már mindenképpen trükközni kell az elfordított látás különböző technikáival, hogy előcsalogassuk a részleteket. Két órán át figyeltem és rajzoltam, hogy minél jobban összeálljon a látvány. A fotókról is ismert, három ujjszerű ködsávból áll az objektum. Ezek közül kettő egymáshoz kapcsolódik, míg a harmadik egy különálló foltot alkot. A ködkomplexum délnyugati oldala szögletes határvonalú. A köd általánosságban nagyon halvány és gyenge kontrasztú. Legfényesebb része a középső “ujj” és a különálló folt. A ködnyúlványokat csillagláncok kísérik. A látómezőben az UHC szűrés ellenére nyüzsögtek a csillagok, meg sem próbáltam berajzolni mindet, hanem csak azokat, amik a tájékozódás és a részletek rögzítése miatt szükségesek voltak.

VCSE – Az Sh2-157 diffúz köd és környékének rajza. A látómező mérete kb. 4,4° – Varga György
VCSE – Az Sh2-157 környékének fényképe az Aladin Sky Atlasból kivágva. A látómező mérete kb. 4,5°.

Néhány nappal később, egy hidegfront utáni tisztább égen kíváncsiságból újra vetettem egy pillantást a területre. Az Sh2-157 részletei ezúttal sokkal könnyebben látszódtak. Sőt, a látómező északi részén az Sh2-161 sejtelemes derengése is érzékelhető volt.

Felhasznált irodalom:

O’Meara S. J. (1998): Deep-Sky Companions – The Messier Objects

A sorozat korábbi részei itt érhetők el:

  1. rész: Mielőtt a Hattyú elszáll…
  2. rész: Bújócska az Orionban
  3. rész: Kabátpróba
  4. rész: Örvények a fejünk felett.

Stewart Sharplessről és az ő Sh-katalógusáról itt lehet olvasni többet. Az NGC- és IC-katalógusokról pedig itt.